A rizst leginkább üresen fogyasztják, minden étkezéskor külön tálkából. Ha más ételekkel összekeverik, akkor már más elnevezéssel illetik. A japán konyhaművészet jellemzője, hogy az ételek többsége szinte nyersen kerül az asztalra. Hitük szerint, ha az istenek azt akarták volna, hogy főve vagy sütve együnk valamit, akkor úgy teremtették volna meg. Ilyen nyers étel például a már nálunk is jól ismert sushi, mely nyers halból, vagy garnélarákból és enyhén pácolt rizsből áll. Milyen a japán konyha?. Ha fontossági sorrendet állítunk fel az étkezések között, akkor Japánban a vacsora áll az első helyen. A reggeli és az ebéd általában gyors és egyszerű ételekből áll, míg a vacsora többfogásos és minden szempontból igényesebb étkezés. A vacsora előtt elengedhetetlen legalább egy gyűszűnyi szakhé elfogyasztása, mely nem más, mint felmelegített rizsbor. A fogásokat japánban máshogyan kell értelmezni, mint mifelénk. A főfogás ismeretlen, inkább sokféle kisebb adag étel a jellemző, melyek közül az alacsony asztalnál térdelők kedvükre válogathatnak.
században. Tea: a tea és a teaszertartás elmaradhatatlan része nem csak a japán gasztronómiai kultúrának, hanem a japán kultúrának is. A tea, azon belül is a zöldtea a legkedveltebb ital Japánban. A zöld teát melegen cukor és tej hozzáadása nélkül, magában isszák. A japán éttermekben ingyen szervírozzák az étkezésekhez. A zöld teáról az utóbbi években a nyugati kultúrában élők számára is kiderült, hogy nagyon egészséges, megóv a szívproblémáktól, és a daganatos megbetegedések kockázatát is csökkenti, valamint a fogyókúrázók számára is hatékony segítség lehet. Használ a vérnyomásnak, kordában tartja a koleszterint. A japán teaszertartás igen nagy múltra tekint vissza. A japán konyha felfedezése | Mindmegette.hu. A IX. században Eichu buddhista szerzetes Kínából visszatérve vitte magával a teaszertartást a szigetországba.
Levest a japánok is esznek, persze nem babgulyást készítenek, de az ő leveseik is igen laktatóak lehetnek. A japán levesek két fő alkotója a húsleves (csirke vagy sertés) és a tészta, ezt az alapot pedig minden féle jóval megpakolhatják pl. tojással, zöldséggel, hínárral, tengeri herkentyűkkel, szószokkal stb. A tejtermékek nem annyira váltak népszerűvé, sok japán a sajttól a mai napig irtózik, vajjal pedig sosem főznek és a tejfogyasztás is csekély. A tejfogyasztás növelésére a japán kormány tett már lépéseket, mivel a benne található kalciumot a japán emberek szervezete sem nélkülözheti. A szója és a belőle készült termékek fogyasztása mindennapos, sokszor a tejtermékek is szójából készülnek, a boltok pedig nagy választékban árulják azokat (pl. a tofuból akár húszfélét is). Ázsiai ételek a kínai és japán konyha jellemzői - Junkies. A tésztafélék is nagyon népszerűek, tájegységenként más-más lisztféléből készülnek. Van, amit a levesekhez tesznek (ramen) és van, amit hidegen szósszal fogyasztanak (szoba). A japán kenyér azonban nem olyan típusú, mint a mi kora reggel frissen, ropogósan vásárolt kenyerünk, leginkább a tartós kenyérre emlékeztető állagú, vattaszerű.
Így minden étel a levestől a kiadós és édes ételig együtt fogyasztható. A nyugati konyhákban a köret körüli tányérokon néhány köretet szolgálnak fel. A kínaiaknál viszont néhány fő alkotóelem kerül felszolgálásra, és csak köret vagy rizs. Az étteremben a rizs még teljesen kimarad. Mivel töltő köretként szolgál, fukarnak tekinthető, ha meghívunk valakit vacsorára, majd rizszel töltjük meg. Kínai konyha északon (pekingi konyha) Kína északi konyhájában a marhahúsból, bárányból, birka- és sertéshúsból készült ételek dominálnak. Ez az étel a hagymából, a gyömbérből, a fokhagymából, a szójaszószból és a szezámolajból nyújt megfelelő ízt. Ezen a területen a zord éghajlat miatt sem sok gyümölcsöt, sem zöldséget nem lehet termeszteni. Azonban uborkát, zellert, kínai káposztát és dinnyét termesztenek, és a konyhában is használják őket. A pekingi konyha a négy meglévő konyha közül a legegyszerűbb. A konyhában köretként búzát, kölest és szóját használnak rizs helyett. Regionális ételek keleten (fudzsi konyha) Ez a konyha nem befolyásoló kínai konyha.
Azuki bab, amit édesen, cukrozott formában fogyasztanak. Pasztává krémesítik, ebben az állapotában leginkább a gesztenyére emlékeztet az íze. Ha az azukit egy kis agar-agarral és cukorral összekeverik, akkor már kész is a Yokan nevű, zselé állagú desszert. Hasonló állagú a Kuzumochi, ami egy növény gyökeréből nyert keményítő egy kevés vízzel és cukorral összekeverve. Klasszikus nyári desszert. Az azuki babnak olyan népszerű az íze, hogy tavaly még az egyik nagy üdítőital gyártó cég is készített azuki ízesítésű üdítőt. Mit igyunk? Szaké: 12-20%-os alkoholtartalmú rizsbor, ami alapvetően a sörhöz hasonló eljárással készül. Több mint 20 féle rizsbort készítenek. Eredetét homály fedi, de a XIV. században már konkrét leírás van a kínai árpaborról, ami szinte azonosan készül, mint a szaké. Shochu: 25-35% közötti alkoholtartalommal bíró párlat, amit árpából, édesburgonyából vagy rizsből nyernek. Önmagában isszák vagy teával keverik, esetleg jégen kínálják. Az italról már Xavéri Szent Ferenc is megemlékezett a XVI.