Politikai-gazdasági tézisei gyakran fölbukkannak regényeiben, miként politikai ellenfeleire is ráismerhetünk egy-egy regényalakban (pl. Szegény emberek - Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics - Régikönyvek webáruház. Ördögök című regényében az idősebb Verhovenszkij nézeteiben Turgenyevre és Tolsztojra ismerhetünk). Izzó szenvedéllyel vett részt a korabeli irodalmi vitákban. Irodalmi, irodalomelméleti műveiben, beszédeiben, előadásaiban értékes gondolatokat fogalmazott meg Gogol és Puskin művészetéről. Művei Regények 1866Bűn és bűnhődés 1867–68A félkegyelmű 1871–72Ördögök 1875A kamasz 1880Karamazov testvérek Elbeszélések 1846A hasonmás 1849Nyetocska Nyezvanovna 1864Feljegyzések az egérlyukból 1866Megalázottak és megszomorítottak 1877Egy nevetséges ember álma Naplók 1867–77Az író naplója Bakcsi György: Dosztojevszkij, Gondolat, Bp., 1970 Istenkereső, pokoljáró, Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1968 Troyat, Henri: Dosztojevszkij, Filum Kiadó, Bp., 1997 Bakcsi György: Dosztojevszkij világa, Gondolat, Bp., 1974
Megkérdeztünk "kívülállókat", Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Könyv: Dosztojevszkij - Szegény emberek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát. Kapcsolódó anyagok A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit. Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van "fogva".
Csak egy példa erre a gazdagok és szegények között tátongó óriási szakadék, amely a mai napig létezik.
Szerintem nem véletlen, nekem nagyon tetszett ez a párbeszéd, amit egy idősödő hivatalnok (másoló) Makar Alekszejevics Gyevuskin és egy félig-meddig árván maradt fiatal hölgy, Varvara Alekszejevna Dobroszjolovája levelezéséből ismerhetünk meg. A pozitív fogadtatás oka vélhetően a dosztojevszkiji koncepció félreértése: a baloldali Belinszkij és köre sohasem látott társadalomkritikát vélt felfedezni ebben a műben. Kétségtelen tény, hogy a levelekben megjelenő hihetetlen nyomor talán az újdonság erejével hatott a kor Oroszországában, de szerintem még mélyebb a lélekábrázolás a műben. Ez a két ember a társadalom peremére szorulva nem csak azért nyomorog, mert alig van életlehetősége, hanem – ahogyan ma is oly sokan! – látja, hogy mennyivel másképp menne a sora, ha… Dosztojevszkijnek tulajdonítják a mondást, hogy "Mindnyájan Gogol köpenyéből bújtunk elő" – és ez ebben a regényben talán nagyon is tetten érhető abban, ahogy Gyevuskin gondolkozik és viselkedik. Nekem tetszett. matrjoska >! 2012. január 6., 22:33 Nekem kötelező irodalom volt, de előbb-utóbb mindenképpen a kezem ügyébe került volna.
Az ítélet: halál Első könyve megjelenése után Dosztojevszkij egy olyan irodalmi társaság tagja lett, amely szociális reformokat sürgetett. A körben tiltólistás könyveket olvastak, és heves vitákat folytattak, például a cenzúra eltörléséről vagy a jobbágyság megszüntetéséről. A csoport tevékenysége persze nem maradt titokban, és a cár elleni összeesküvéssel vádolták tagjait. A hatalom példát akart statuálni, börtönbe vetette a társaság tagjait és golyó általi halálra ítélte őket. A foglyokat már felsorakoztatták a kivégző osztag előtt, amikor befutott a cár követe, és az ítéletet szibériai száműzetésre módosították. Az élmény mindenesetre bekerült A félkegyelmű be, ahol Miskin a következőket mesélte: "Hiszen az egész egy pillanat dolga. Az embert odateszik, azzal egy masinán leszalad egy széles kés, guillotinenak híjják; súlyos erős kés. A levágott fej elugrik, de olyan gyorsan, hogy az ember nem is győzi kísérni a tekintetével. Hanem a nekikészülődés rettentő. Mikor kihirdetik az itéletet, az elitéltet felöltöztetik, megkötözik, felviszik a vérpadra; az aztán szörnyű.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881): Moszkva szegénykórházában született, mivel apja ott volt orvos. A gyermekkorától sokat betegeskedő író számára életének egyik legmegrázóbb élménye volt apja halála, akit kegyetlenkedései miatt jobbágyai vertek agyon. Súlyos, lelki eredetű betegsége innen eredeztethető. Hadmérnöknek tanult, de tanulmányait nem fejezte be. Egyre inkább az irodalom és a publicisztika, illetve a korabeli szellemi mozgalmak felé fordult figyelme. Első sikeres alkotása Szegény emberek (1845–46) címen jelent meg 1848-ban. Bátyjával többször kísérelt meg lapokat, folyóiratokat megjelentetni (pl. Vremja – Az Idő címmel) – sikertelenül. Pere és száműzetése: Bár sohasem csatlakozott semmilyen mozgalomhoz, szervezethez, mégis megvádolták, hogy tagja volt az utópista szocializmus nézeteit képviselő, ateista Petrasevszkij-körnek. Felségárulás vádjával halálra ítélték (1849), s több társával együtt alávetették annak a megalázó és félelmetes helyzetnek, hogy csak a vesztőhelyen, az ítéletre várva kaptak kegyelmet.