Hátul a lakószobában pedig kiállítás mutatja be a hírneves buzsáki hímzést, a rátétes és szőttes díszű textíliákat. Faluház Fehér kápolna - a település legrégebbi műemléke: egyhajós, félköríves szentélyű, romanikus stílusú – az Akts nevű, elpusztult középkori település plébániatemploma volt. 1704 -ben készült, faragott szőlőindás, reneszánsz faoltára jelenleg a római katolikus templomban tekinthető meg. A fehér kápolna Fehér kápolna - harangtorony Fehér kápolna - szentély Nagyboldogasszony római katolikus templom - 1791 -ben szentelték fel, gazdag buzsáki hímzéssel készült miseruha- és oltárterítő-gyűjteménye országszerte ismert. A szüret története – programajánlóval | LikeBalaton. Műemlék présház a János-hegyen János-hegyi pincesor - műemlék, nádfedeles pincéiben a gazdák gyönyörű természeti környezetben kínálják boraikat. Ugyanitt Nepomuki Szent János 147 éve állított műemlék szobra is megtalálható. [4] A Pünkösdi Találkozón és a Buzsáki Búcsún folklórműsorok és népművészeti vásár, a Szüreti Napokon borbíró választás, borverseny és szüreti felvonulás várja a községbe látogatókat.
Szüreti felvonulás 2019 - YouTube
1856 -ban a kolera pusztított itt, és mintegy 400 áldozatot követelt. A 20. század elején Somogy vármegye Lengyeltóti járásához tartozott. 1910 -ben 2295 lakosából 2286 magyar volt. Ebből 2259 római katolikus, 34 izraelita volt. Szüreti hagyományok. A községhez tartoztak: Buzsáki-major (azelőtt Bel-major), Kéka-puszta, Kistatárvár, Csiszta-puszta, Czeria-szőlőtelep és Kund-puszta is. Kéka [ szerkesztés] Kéka-puszta helyén a középkorban egy nagyobb falu feküdt, melynek neve előfordul már az 1332 - 1337. évi pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely, melynek 1327 -ben lelkésze is említve volt. Népesség [ szerkesztés] A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77, 3%-a magyarnak, 1, 4% cigánynak, 3, 7% németnek mondta magát (19, 6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67, 4%, református 1%, evangélikus 0, 9%, görögkatolikus 0, 2%, felekezet nélküli 4% (26, 2% nem nyilatkozott).
Az elkészült terméket aztán agyag- és kőamforákban, bőrtömlőkben, földbe égetett vermekben, agyaghordókban tartották, előbbiekben szállították is. A szüret általában zajkeltéssel indult, pisztolydurrogtatással, vagy riogatással. Ezt követően indulhatott a munka. A szedők (lányok, asszonyok) görbe késsel, kacorral (szőlőmetsző kés), vagy metszőollóval vágták le a fürt nyelét. Gyűjtőedénybe tették a fürtöket. Szüreti felvonulás wikipédia glam museu paulista. Ez vidékenként változott. Lehetett vödör, kézi puttony, sajtár, szedőkosár stb. Amikor az edény megtelt, a szedő kiáltott a puttonyosnak, aki a hátára vette – a régen fa, ma már inkább alumínium – edényt, puttonyt, begyűjtötte a szőlőt, s vitte a présházhoz. Préselés előtt összezúzták a szemeket, régen taposva, manapság darálóval. Ezután kezdődhetett a borkészítés. A szüret napja a legfontosabb borkészítési művelet, mivel jelentős mértékben befolyásolja a bor minőségét. A szüret időpontjának megválasztása szempontjából ideális idő, amikor a szőlőfürtök fejlődése tetőpontján van, s a tőke már nem képes több cukrot készíteni.