Ha az adatkezelő vagy adatfeldolgozó a személyes adatok jogellenes kezelését (feldolgozását) nem szünteti meg, az adatvédelmi biztos határozatban elrendelheti a jogosulatlanul kezelt adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését, megtilthatja a jogosulatlan adatkezelést vagy adatfeldolgozást, továbbá felfüggesztheti az adatok külföldre továbbítását. A határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye. Személyes adat – Wikipédia. Az adatvédelmi biztos a feladatai ellátása során az adatkezelőtől minden olyan kérdésben felvilágosítást kérhet, az összes olyan iratba betekinthet, illetve iratról másolatot kérhet, adatkezelést megismerhet, amely személyes adatokkal, közérdekű adatokkal vagy közérdekből nyilvános adatokkal összefügghet. Az adatvédelmi biztos minden olyan helyiségbe beléphet, ahol adatkezelés folyik. Az adatkezelő köteles a részére kibocsátott ajánlásra harminc napon belül érdemben válaszolni. Az államtitok és szolgálati titok az adatvédelmi biztost jogainak gyakorlásában nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezőek.
70/A. § (1) A munkáltató és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet - szakszervezet hiányában az üzemi tanács - együttesen, meghatározott időre szóló esélyegyenlőségi tervet fogadhat el.
A biztost a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjainak kétharmados többségével választják. Hatéves megbízatási ideje alatt tisztségéről elmozdíthatatlan, mentelmi jog illeti meg. Hatásköre [ szerkesztés] Bárki az adatvédelmi biztoshoz fordulhat, ha véleménye szerint személyes adatainak kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogainak gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem érte, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, kivéve ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban.
(XII. 3. ) AB határozatával [4] a fenti paragrafusból törölte az "Amennyiben a 4. § (1) bekezdése szerinti célból indokolt, a szexuális szokásokra vonatkozó adat is egészségügyi adatnak minősül. " mondatot. Ezért ilyen adatok felvételére kizárólag akkor kerülhet sor, ha abba a páciens írásban beleegyezik. Adatvédelmi biztos Magyarországon – Wikipédia. Példák érzékeny adatokra [ szerkesztés] Az érzékeny adatok törvényben értelmezett fogalma tág: adatnak minősül minden olyan információ, ami az adott személyt jellemzi, rá vonatkozik, vagy vele kapcsolatba hozható. Ilyen adatok például a természetes személyazonosító adatok (név, lakóhely, születési hely és idő stb. ), illetve a családi állapotra, a szakképzettségre, a vagyoni helyzetre, munkahelyre, ismerősökre, barátokra, utazásokra, vásárlásokra és a banki ügyekre, … vonatkozó adatok. Különleges szenzitív adatnak számít: szexuális élet, egészségügyi állapot, vallási/ világnézeti meggyőződés, érdekképviseleti szerv tagság, káros szenvedély, bűnügyi személyes adat, nemzeti/ etnikai hovatartozás.
[1] Ugyanakkor az új hivatal erősebb hatósági jogosítványokat kapott (pl. bírság kivetése), mint korábban az ombudsmannak volt. Ezeket a jogokat azonban az adatvédelmi biztosnak is meg lehetett volna adni, sőt, azok bevezetését kifejezetten az adatvédelmi biztos javasolta. [2] 2012 januárjában kiderült, hogy az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetése miatt. [3] [4] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] 1992. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 2011. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról – Magyar Közlöny, 2011/88. szám, 2011. július 26. Külső hivatkozások [ szerkesztés] Az adatvédelmi biztos honlapjának archívuma
Az anonimizált adatokra, ezután már nem vonatkozik a személyes adatok védelmének kötelezettsége. Az érintettek alanyi jogai a személyes adataikhoz [ szerkesztés] Az Európa Tanács ETS-108 számú 1981-es Strasbourgi Egyezménye (Magyarországon hatályos az 1998. évi VI. törvény [6] szerint) mondta ki először nemzetközi jogi dokumentumként azt, hogy az érintetteknek alanyi jogaik vannak a róluk tárolt személyes adatokkal kapcsolatban. Az egyezmény 8. cikke fel is sorolta ezeket a jogokat: nyílt adatfelvétel, az érintett tudomással bírjon és tudatában legyen az adatkezelésnek, utólag, adott időközönként tájékoztatást kérhessen a tárolt adatairól, kérhesse az adatok kijavítását és törlését, továbbá jogorvoslati lehetőség, ha valamely kérését nem teljesíti az adatkezelő. Az érintettek alanyi jogainak további bővítését biztosította a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. [7] Az Európai Unió adatvédelmi irányelvének a nemzeti jogbeli megfelelője Magyarországon (többek között) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.