"A vers magával ragadó atmoszférája a személyes élmény és a mítosz, a konkrét és a szerepként átélt helyzet bravúros összhangjából származik. Elválaszthatatlanul összefonódnak benne az utazás és a bibliai történet eseményei, a költő észrevétlen természetességgel szökken át újra és újra a székelykocsárdi váróteremből az Olajfák hegyére. Dsida jenő nagycsütörtökön. A kis falusi állomás és a Getszemáni kert azonosítása a próza nyelvén abszurdnak, paradoxnak tűnik: a művészi alakítás, az érzéki megjelenítés teljessége harmóniát teremt közöttük, az evidencia fokán társítja a köznapit és a fenségest. A színhely invenciózus kiválasztása, az események szemléletes sorrendje, az élményfolyamat lélektanilag is pontos rajza totális jelentésűvé és érvényűvé avatja a lírai transzpozíciót, disszonancia nélkül építi föl az esztétikai látszatvalóság, a víziók és hallucinációk mágikus birodalmát. " (Lisztóczky László) Katt: A vers szövegváltozatai – Elemzések a versről Blogomban korábban Dsida Jenő meghamisítva Mi a baj Jeruzsálemmel?
Hiszen akit Isten így megjelölt, akinek korai halált rendelt, annak küldetést szánt ezen a földön. Ezáltal az illetőnek minden szenvedése, gyötrelme értelmet nyer, egy közösség megváltásának reményeként tetté nemesülhet. Dsida Jenő Nagycsütörtök – A Szatmári Református Egyházmegye Honlapja. A megváltásra váró közösség az volt, melyből Dsida maga is származott: Szatmárnémetiben családjával, szűkebb környezetével átélte az erdélyi magyarokra rászakadó kisebbségi lét minden nehézségét. A másodrendű polgárrá való lefokozódás, az elszegényedés és a román hivatalok részéről tapasztalt gyanakvás, gyűlölködés, packázás volt az a gyerekkori trauma, mely mély nyomokat hagyott benne. Ugyanakkor költészetében a megváltandók körét nem szűkítette le az erdélyi magyarságra, hanem az egész emberiséggel azonosította. Lírájának visszatérő motívuma a Megváltóval való metaforikus azonosulás, mely Nagycsütörtök című versének is központi eleme. Vállalta a kockázatot, hogy egy szkeptikus korban, amikor alig van távolság a fenséges és a nevetséges között, kijelentse: az ő helyzete és a Messiás helyzete egylényegű.
Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek és a fullatag sötétben hat órát üldögéltem a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön. Testem törött volt és nehéz a lelkem, mint ki sötétben titkos útnak indult, végzetes földön csillagok szavára, sors elől szökve, mégis szembe sorssal s finom ideggel érzi messziről nyomán lopódzó ellenségeit. Az ablakon túl mozdonyok zörögtek, a sűrű füst, mint roppant denevérszárny, legyintett arcul. Dsida Jenő: Nagycsütörtök | Barátság portál. Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem. Körülnéztem: szerettem volna néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel, de nyirkos éj volt és hideg sötét volt, Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt és mind aludtak... Kövér csöppek indultak homlokomról s végigcsurogtak gyűrött arcomon.
NAGYCSÜTÖRTÖK Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek és a fullatag sötétben hat órát üldögéltem a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön. Testem törött volt és nehéz a lelkem, mint ki sötétben titkos útnak indult, végzetes földön csillagok szavára, sors elől szökve, mégis szembe sorssal s finom ideggel érzi messziről nyomán lopódzó ellenségeit. Az ablakon túl mozdonyok zörögtek, a sűrű füst, mint roppant denevérszárny, legyintett arcul. Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem. Körülnéztem: szerettem volna néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel, de nyirkos éj volt és hideg sötét volt, Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt és mind aludtak... Kövér csöppek indultak homlokomról s végigcsurogtak gyűrött arcomon. Fotó: Borsodi Henrietta Magyar Kurír