Majk Kamalduli Remeteség Cím: Oroszlány, Majkpuszta Telefon: 34/361-592 A majki kamalduli remeteség egyedülálló Európában. Egyedülálló, mert bár 220 éve elköltöztek belőle a kamalduli szerzetesek, és azóta mindent mondhatunk, csak azt nem, hogy rendeltetésszerűen használták a kolostort eleink, mégis jó állapotban fennmaradt az utókor számára. Majk: kamalduli néma remeték - látnivalók, kirándulás. A majki kamalduli remeték Az első szerzetesek (hárman) 1735-ben érkeztek Majkra és az építkezés miatt ideiglenesen a vértessomlói Mária kápolna mellett laktak. Letelepülési engedélyüket csak később, 1738-ban kapták meg. A némaságot fogadott (a népnyelvben ezért 'néma barátok'-nak nevezett), fehércsuhás, fejtetőjüket kopaszra borotvált, hosszú szakállú szerzetesek a bencésektől szigorúbb aszkétikus rend szerint éltek. Külön-külön elmélkedtek kis cellaházaikban, tudományokkal és művészetekkel foglalkoztak. Minden házhoz a házakkal megegyező méretű külön kiskert tartozott, ahol a remeték gyógy-, és fűszernövényeket, zöldségeket, gyümölcsöket termeltek.
A házak építésére, fenntartására alapítványokat hoztak létre, az egyes donátor családok (Eszterházy, Erdődy, Gyulay, Cziráky stb. ) címereit pedig elhelyezték a homlokzatokon, ma is ott láthatóak. Eredetileg 20 kis remetelak épült volna, azonban nem gyűlt össze elég adomány, így hárommal kevesebb készült el végül. A szerzetesi cellaházak teljesen egyforma kialakításúak voltak: a házban kápolna, hálószoba, műhely és fáskamra, mellette a házzal megegyező alapterületű kert kapott helyet. A szerzetesek művelték a kis kerteket, kegytárgyakat készítettek, de napjukat leginkább a szigorú bencés regula szerinti imádkozás és elmélkedés töltötte ki. Némasági fogadalmuk után csak évente néhány alkalommal kommunikálhattak társaikkal és a külvilággal. 1782-ben II. József rendeleti úton feloszlatta az összes, nem tanító vagy ápoló szerzetesrendet, így a kamalduliaknak is menniük kellett. A birtok a királyi kamara tulajdona lett; posztómanufaktúrát rendeztek be a főépületben. A komplexum 1828-ban került vissza az Esterházy család tulajdonába, akik a Foresteriát kastéllyá alakították.
A termekben berendezett kiállítás bemutatja a remeteség 18. századi históriáját, a szerzetesek életmódját, megemlékezik II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatáról. A tárlat megjeleníti azt az időszakot is, amikor az épületből a remeteség alapítását egykor támogató Esterházy -család grófi ágának vadászkastélya lett az 1860-as évektől. A kiállításhoz csaknem harminc magyar múzeum és gyűjtemény nyújtott szakmai segítséget és kölcsönzött műtárgyakat. Az eredetihez igazodó történeti bútorok kaptak helyet a rendezvényekre használt terekben is, így a refektóriumban, a díszteremben, a káptalanteremben, a könyvtárszobában és a kápolnában is. A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték építeni, alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehércsuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással. Alig fejeződtek be az építési munkálatok, amikor 1782-ben II.