Augusztus 20-áról az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után hosszú évtizedekig tilos volt megemlékezni, így 1860-ban, amikor ismét lehetett Szent Istvánt ünnepelni, nagyszabású rendezvényt tartottak a fővárosban. Az ünnep időpontja is ideális volt, ugyanis Ferenc Józsefnek, a Habsburg Birodalom uralkodójának kötelezően megünneplendő születésnapja (augusztus 18. ) és az emigráns Kossuth Lajos névnapja (augusztus 25. ) közé esett. Ez a nap lehetőséget nyújtott a nemzeti mozgalomnak, hogy kifejezze ellenszenvét a királlyal szemben. A Szendrey Júlia életét kutató történészt, Dr. Gyimesi Emesét régmúlt korok augusztus 20-áiról kérdeztük. – Magyarország államalapító királyának, Istvánnak a halála után még ötven év sem telt el, amikor 1083-ban I. László augusztus 20-án szentté avatta. A lovagkirályt követő uralkodók is szentként tisztelték Istvánt, de haláluk után augusztus 20-a vesztett a jelentőségéből. Mikor kezdték el újra állami keretek között ünnepelni őt? Szent István ünnepét 1819-ben intézményesítette József nádor, aki Szent István természetes úton mumifikálódott jobb kezének, vagyis a Szent Jobbnak augusztus 20-ai körmenetét is szabályozta.
ÍGY TERVEZD AZ ÜNNEPI HÉTVÉGÉT >> MUTATJUK MILYEN IDŐ LESZ AUGUSZTUS 20-ÁN! A legfrissebb időjárás-előrejelzés szerint hidegfront érkezik az augusztus 20-i nemzeti ünnepre. Ez azt jelenti, hogy az ünnep valószínűleg a szeles, felhős, többfelé záporos-zivataros idő jegyében telhet. Ez a szabadtéri programokat is megzavarhatja. A hidegfront szombaton érkezik, de a 20-i, vasárnapi hőmérséklet jelentősen visszaesik még a szombatihoz képest is. A tartósabban felhős, csapadékos tájakon alig haladhatja meg a 20 fokot a legmelegebb órásárnap általában erõsen felhõs, vagy borult lesz az ég, több helyen valószínû esõ, zápor. Viharossá fokozódik az északnyugati szél. A hõmérséklet csúcsértéke 29, 34 fok között alakul. Hétfõn kelet felõl gyorsan csökken a felhõzet, a nap második felében már csak a Dunántúlon zavarhatják felhõk a sok napsütést. Csapadék nem várható. Az északkeleti szél élénk lesz. 28, 33 fokra számírrás: És előtte mire számíthatunk >>Szerdán folytatódik a túlnyomóan napos idő, de délután a Dunántúlon gomolyfelhők jelenhetnek meg az égen, melyekből legfeljebb a nyugati határnál alakulhat ki egy-egy zápor, esetleg zivatar.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2018. aug 19. 21:46 Tűzijáték Nagymaroson / Fotó: Grnák László "A" tűzijáték augusztus 20-án, hétfőn kezdődik a hagyományoknak megfelelően, azonban országszerte rengeteg településen már az ünnep előestéjén megtartották a helyiek a "saját" tűzijátékukat. Fenti glaériánk fotói Nagymaroson készültek. Galéria tűzijáték Nagymaros Augusztus 20
A tortát cukormentes fehércsokoládé fedi. A Szentivánéji Álom – a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége számításai szerint – szeletenként 13, 3 gramm szénhidrátot és 252, 5 kalóriát tartalmaz. A két győztes tortát augusztus 19-től az ország számos cukrászdájában árusítják. Nándori László azt is elmondta, hogy az Egy Csepp Figyelem Alapítvány idén két különdíjat is kiosztott a legjobb gyógyhatású alapanyagú tortáért és a leginnovatívabb cukormentes tortáért. A legjobb gyógyhatású alapanyaggal készült torta a szegedi Virág Cukrászda berkenyét tartalmazó Mogyorócskája lett. A leginnovatívabb cukormentes torta különdíját pedig a monori Ami Süti Ami Pisztácia elnevezésű alkotása kapta. (MTI) Szentkirályi Alexandra Augusztus 20 nemzeti ünnep koronavírus
– közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. Forrás: A paraszti kultúrában a kenyeret és a búzát nagy tisztelet övezte fotó Lévai Zsolt, NAK Bár az új kenyér ünneplése újabb keletű szokás, a paraszti kultúrában a kenyeret és a búzát nagy tisztelet övezte – mondta el a Hagyományok Háza néprajzkutatója az M1 aktuális csatorna keddi műsorában. Kalina Veronika elmondta: egy paraszti háztartásban a kenyérsütés jellemzően női munka volt, a kenyér készítése a dagasztást és a kovász készítését is figyelembe véve 18-20 órát is igénybe vehetett. Egy négy-öttagú paraszti család általában kéthetente sütött kenyeret, kalácsot, de ilyenkor több kenyér is készült. Egy kenyér négy-öt kilót is nyomhatott, és a héja jóval vastagabb volt, mint manapság. Egy paraszti háztartásban általában harminckilónyi kenyér fogyott el két hét alatt – tette hozzá. A táji jelleg határozta meg, hogy a kenyér milyen lisztből készült: csak búzából, csak rozsból vagy különböző kevert lisztekből is gyúrhatták.
István király, országtorta, kitüntetés, körmenet, tűzijáték. Nagyjából ezzel a hat szóval leírható, hogy mit jelent ma augusztus huszadika. A napot Mária Terézia tette nemzeti ünneppé, hogy Szent István kultuszának megerősítésével növelhesse befolyását. A huszadik században hosszú utat járt be az ünnep – ezt idézi fel az Azonnali. Szent István ünnepe száz évvel ezelőtt A trianoni békeszerződés aláírását követő első augusztus huszadika természetesen leginkább a gyászról szólt. A területek elcsatolását, a Szent István-i Magyarország elvesztését mindenki tragédiaként élte meg – politikai oldaltól függetlenül. A Horthy-korszak első augusztus huszadikai ünnepsége ráadásul egy év kihagyás után történt meg, hiszen az előző évben éppen a Tanácsköztársaság maradványait számolták fel a megszálló román csapatok és a leendő kormányzó különítményesei, ezért a Szent Jobb-körmenetet nem tudták megtartani. A Pesti Napló akkori számában arról írtak, hogy István király alakját fel kellene idéznünk "napról-napra, mai vajudásaink, válságaink és tanácstalan ingadozásaink között, nemcsak ünnepnapján, a melyet boldogabb időkben avatott föl a nemzeti kegyelet és kivételes bensőséggel és áhitattal fog megülni holnap a nemzeti gyász és reménykedni".