Tudjuk, hogy amit képviselünk, az értékes és időtálló. "Ha hetekig nem látom a Balatont, elvonási tüneteim vannak" – Dr. Kovács Emőke Balaton-történész a tó jelenéről és jövőjéről Dr. Kovács Emőke történész két évtizede kutatja a Balaton történetét, több könyve is megjelent már, amely a tó múltjával foglalkozik. Nemrég elnyerte a Magyar... Balatoni impressziók – Könyvcsemege a Balaton szerelmeseinek Kovács Emőke történész két évtizede foglalkozik a Balatonnal, és úgy tűnik, bőven van még tartaléka e témában. Dr. Kovács Emőke – Délipart. Negyedik könyvében a 19-20. századi hétköznapok pillanatait...
Ugye amikről itt a versben is hallottunk, Recsk, Kistarcsa. Nem tudták Kádárék elhelyezni az elítélteket a börtönökben. Internálni kellet őket újból. És 20. 000 embert fogtak valamilyen politikai ítélet alá és gyűjtöttek be. Nagyon nagy számok. És 200. 000 ember hagyta el az országot, emigrált egészen a rendszerváltoztatásig, ha megélték a rendszerváltoztatást. Nem tértek haza. De a legsúlyosabb megtorlás az 1957 elejétől kezdődött. És szintén egy Kádári hazugság az, hogy mind ennek 1959-ben vége lett és vége szakadt. " A szónoklat után Zichy Emőke lelkészasszony és Tál Zoltán plébános vezetésével a megemlékezők közösen mondták el az Úr imáját az elhunyt áldozatok lelki üdvéért. 2019.03.16. - Kódex - Dr. Kovács Emőke történész | Karc FM. Az esemény végén helyezték el koszorúikat és mécseseiket a jelenlévők a kopjafánál. A város képviselőtestületének tagjai mellett fejet hajtottak az egyházi méltóságok, a civil szervezetek tagjai, valamint a keszthelyi lakosok is. Lendvai Bianka - Keszthelyi TV
2022. 07. 16., 19:30:00 — 2022. 16., 20:30:00 Ünnepi hangverseny XXI. Regejáró Misztrál fesztivál, Nagymaros 2022. 15., 16:00:00 — 2022. 17., 01:00:00 21. alkalommal kerül megrendezésre a Regejáró Misztrál fesztivál Nagymaroson 2022. július 15-16. között.
Kossuth és Széchenyi is együtt kellett ahhoz, hogy "elinduljon" a Balaton, ma hiányzik a fejlesztésekhez a hasonló összefogás. A gasztronómia lehetne a tópart legfőbb vonzereje, de számos egyéb "balatonikum" létezik még. Dr. Kovács Emőke történésszel, Balaton-kutatóval beszélgettünk a tó múltjáról és jövőjéről. – A Balatont dicsőítő mondatok után mindig következik egy "de", ami a hely lehetőségeinek a kiaknázatlanságára hívja fel a figyelmet. Dr Kovács Emőke Történész. Volt olyan eszményi korszaka a tónak, amikor nem volt hiányérzete sem a turistáknak, sem a helyieknek? – Sosem volt tökéletes a Balaton, de több olyan időszakra is tekinthetünk példaként, amelyben jó megoldások születettek, és konstruktív hozzáállással fejlesztették a tó környékét. A 19. század közepéig gyönyörű, érintetlen, de "használhatatlan" volt a Balaton, amelyhez nem fért hozzá az utazó. Néhány gondolkodóban, akinek fontos volt, hogy mit kezdünk a kincseinkkel, igény támadt arra, hogy ezen változtasson. Az egyikük Kossuth Lajos volt, aki újságcikkekben írt arról, hogy ha ez a tó Nyugaton lenne, akkor már pezsgő élet alakult volna ki partján.
Mások mellett gőzhajó indítását szorgalmazta, ami egyben a Balaton "elindítását" is jelentette – ezzel kezdődött a tó új élete, végre lehetőség nyílt utazni a vízparti települések között. Emellett Balatonfüreden, ahol a savanyú víz miatt már korábban is létezett turisztikai forgalom, elindult a bővülő látogatottságot megfelelő módon kiszolgáló szállások és vendéglátóhelyek létrehozása. Mindez pár év alatt látványos eredményt hozott. Ugyanilyen gyors reakció született 1861-ben a Pest–Buda–Nagykanizsa vaspálya megépülésével érkező növekvő igényekre. A vasút az elmaradott déli parti településeket bekapcsolta az idegenforgalomba, nagytőkések, földesurak, köztük a földvári Széchényiek segítségével megannyi fürdőtelep nőtt ki a földből. A harmadik "válaszadásra" a trianoni békediktátum után volt szükség, mivel Magyarország minden jelentős üdülőhelyét elvesztette. Koncepcionális Balatontörvényben fogalmazták meg a minimum feltételeket a szolgáltatási és higiéniai szempontból, és egyéb területeket is szabályoztak, például a partok beépíthetőségét.