Aranyeres bántalmak esetén ülőfürdő készülhet belőle, ehhez kamillával, orbáncfű vel és apróbojtorján nal is keverhetjük a tölgyfakérget. Ínygyulladás esetén ecsetelőként alkalmazhatjuk. Szájüregi gyulladások, szájüregi vérzések, torokgyulladás esetén öblögetőként és gargarizálóként alkalmazhatjuk. Nemi szervek gyulladásai nál lemosóként alkalmazható. Vértisztító és vizelethajtó hatása is van. Orrvérzés esetén a tamponáláshoz is felhasználhatjuk. Kocsánytalan tölgy A kéreg ből 1 kávéskanálnyi porított kéreg a napi adag. Naponta ötször egy-egy késhegynyi mennyiséget ostyába téve alkalmazhatunk például hasmenés esetén. Kocsánytalan tölgy level 1. Ha teaként készítjük, 15 percig főzzük a kérget, majd leszűrjük. Külsőleg 2 evőkanálnyi mennyiséget számítunk 2 dl vízre, ezzel gargarizálhatunk vagy alkalmazhatjuk lemosóként. (Gargarizáláskor ne nyeljük le! ) Belsőleg biztonságosabban alkalmazható a tölgyfalevél. 1 kávéskanálnyi levéldrogot 2 dl vízben 10 percig főzünk, pár percig állni hagyunk, majd leszűrjük. Naponta 2-szer 2 dl fogyasztható.
A tölgyfa erdőt is alkotó, igen mutatós, fasorként is kedvelt és impozáns lombhullató fa. Egész Európában honos. A kocsányos (Quercus robur) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) egyaránt gyógynövény, minden részükben tartalmaznak hatóanyagokat. A kocsányos tölgy és a kocsánytalan tölgy közötti elsődleges különbséget a termés (makk) kocsányának hosszúságából állapíthatjuk meg. A kocsányos tölgy levélnyele is hosszabb, 4-8 milliméter, a termésének hosszú kocsánya van. A kocsánytalan tölgy levélnyele mindössze 2-3 milliméter hosszúságú, a termésnek nincs kocsánya. A kocsányos tölgy levélfonáka fénytelen, a kocsánytalan tölgyé pelyhes. A tölgynek több mint száz faja ismert, Ázsiában és Amerikában található ezek közül a legtöbb, de Európában is kb. 20 faja él, ebből Magyarországon hét. A tölgy felhasznált részei a kéreg, a levél, mely a kéregnél enyhébb hatású, a makk és a gubacs. A gubacs házi alkalmazása nem javasolt extrém magas cseranyag-tartalma miatt. Kocsánytalan tölgy – Wikipédia. Bingeni Hildegard egyenesen elutasította a tölgyfát mint gyógynövényt, a léhaság jelképének tartotta.
Tölgyfa nélkül ki tudja, hol lennénk! Kocsánytalan tölgy levele. A kocsányos tölgy évezredeken át az egyik legértékesebb faanyagot szolgáltatta az emberiségnek; bányák állványzata, hidak szerkezete, cölöpök, vasúti talpfák, bútorok sokasága elképzelhetetlen lett volna ilyen erős, szilárd fa nélkül. Mára maradt a boroshordó, a vörösborok divatos barrique ízét, illatát a tölgy adja. A fák értékét persze ma már nem csak az emberi hasznossággal mérjük, hanem főleg a természetes szolgáltatásokkal; élőhelyet és táplálékot nyújtanak százféle erdei élőlénynek, oxigént termelnek, szén-dioxidot megkötnek, őrzik a természet manapság annyira törékenynek tartott egyensúlyát.
Kérge erősen repedezett; bordáinak lefutása viszonylag folyamatos. Hajtásai szürkések, néha kis bordópiros árnyalattal. Porzós barkavirágai hosszúkásak; a termősek kis csomókban a levelek hónaljában nőnek, ezekben jóval kevesebb a virág. Életmódja A tölgyek hagyományos kártevőinek: tölgyilonca; kis téliaraszoló; nagy téliaraszoló lényegesen jobban ellenáll, mint a kocsányos tölgy. Változatai A kertészek előszeretettel ültetik parkokba; ehhez színes, illetve csaknem fésűszerűen bavágott, szeldelt levelű változatait (is) kinemesítették. Források Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6 D. More – A. Fitter: Fák. Kocsánytalan Tölgy Levele / Kocsánytalan Tölgy Level 5. Fürkész Könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986. p. 112.