Ez az, ahol a dolgok érdekes. Alapjaink valójában valami mást mondanak nekünk, amelyet fontos figyelembe venni, különösen a programozás során. Egy bázis 32 (2 Olympic) számjegy térképek 5 bináris számjegy. Egy alap 64 (2 al) számjegyű térképek 6 bináris számjegy. Base Binary digits per character 2 1 4 2 8 3 16 4 32 5 64 6 128 7 256 8 a bájt olyan információegységek, amelyek 8 bitből állnak. Szinte az összes számítógép byte-címzett, vagyis az összes memóriára Byte hivatkozik, bit helyett. Ez a tény azt jelenti, hogy a bájtok folyamatosan megjelennek a programozásban. Bináris ábrázolásunk másik fontos követelménye a könnyen bájtokká konvertálható számlálási rendszer használata. Mita hasznaljuk az arab számokat 2. A 256-os alap ideális erre, mivel 2 an, vagyis egy számjegy pontosan egy bájt. Sajnos a fenti okok miatt a 256-nak más olvashatósági problémái lennének, és nagyon nehézkes lenne használni. és most eljutunk ahhoz, hogy miért használjuk a hexadecimálist. Hexadecimális, 16 bázis vagy 2 bázis, pontosan fél bájtot jelent.
Minden bájt teljes mértékben két hexadecimális számjeggyel ábrázolható, nem több, nem kevesebb. Hexadecimal is illik az összes többi specifikáció: sikeresen tömöríti az adatokat. egy hexadecimális számjegy 0-15-et jelenthet, sokkal jobb, mint a bináris 0-1. könnyen olvasható. Mindenki tudja, hogy a C megelőzi az E-t, és hogy a 4 megelőzi a 9-et. könnyen átalakítható bájtokká. Két hex számjegy = 1 bájt. a jó byte reprezentációs séma kritériumai de várj! Még nem végeztünk! Ha ezt a kérdést egészen az aljáig fogjuk követni, fel kell tennünk: miért van egy byte 8 Bit? Váratlanul érte Pécset, hogy Brüsszel kötelezően bevezetné az arab számokat - Bekezdés. ennek oka meglehetősen érdekes, és a számítástechnika korának hajnaláig nyúlik vissza. Az 1960-as években az emberek rájöttek, hogy a szöveg bináris kódolásához olyan rendszerre van szükség, amely az angol karaktereket bináris ábrázolásokhoz térképezi fel. a Baudot kód ábécé (hitel) 1870-ben Emile Baudot előállt a Baudot kóddal, egy 5 bites leképezési sémával, amelyet kézi billentyűzeteken lehet használni. Sajnos az 5 bites kódok csak a betűket és az írásjeleket támogatják, közel sem elégségesek a számítógépek követelményeihez.
Egy ilyen digitális rendszer létrehozása megengedettjelentősen felgyorsítja a tudomány és a technológia fejlődésének ütemét. Az arab számok világszerte történő gyors elterjedésének és adaptációjának legfőbb oka a migráció és a tipográfia megjelenése volt, melynek köszönhetően az összes kontinens emberét bemutatták nekik.
Minden korai gyermekkorú ember ismeri a számokatamelyek segítenek a számlákon. Csak tíz van: 0-ról 9-re. Ezért a kalkulus rendszert decimális rendszernek nevezik. Segítségével minden számot leírhat. Az emberek több ezer éve használják az ujjaikata számok jelölése. Napjainkban a decimális rendszert mindenhol használják: időt, értékesítést és vásárlást mérnek, különböző számításokkal. Mindenki rendelkezik saját számokkal, például egy útlevélben, egy hitelkártyával. A történelmi mérföldköveken Az emberek annyira használják a számokat, hogy még csak nem isfontolja meg fontosságukat az életben. Mita hasznaljuk az arab számokat movie. Valószínűleg sokan hallották, hogy a használt számokat arabnak hívják. Néhányan ezt elmagyarázták az iskolában, de valaki véletlenül tanult. Akkor miért hívják a számokat arabnak? Mi a történetük? És nagyon ncsenek megbízható és pontos adatok a származásukról. Bizonyos, hogy az ókori csillagászok méltóak a köszönetért. Ezek és számításuk miatt az emberek ma számokkal rendelkeznek. A II. És a VI. Század között valahol Indiából érkező csillagászok találkoztak a görög kollégák tudásával.
Nagy kérdés, én nem használom az arab számokat! Én inkább a nyelveket támogatom, ősi magyar ékírással foglalkozom behatóan! Biztos előnyünk is származhat belőle, ezért találták ki nálunk okosabb emberek. Nem szabad mindent elvetni, ami arab! Mit mondhatnék, nekem nem okozna gondot! Nem tudok arabul, nekem tökéletesen megfelelnek a magyar számok! Egy ideje már nem használjuk őket, teljesen felesleges lenne bevezetni őket. Miért nevezik az arab számokat: történelem. Megtanuljuk, aztán kész! Nekünk nem kell arab szám! Szerintem nem kéne bevezetni az arab számokat, én történész vagyok, ezért kissé más a rálátásom a dolgokra, mint az átlagos embernek! Valószínűleg más válaszok születtek volna abban az esetben, ha az arab számok mellé választási lehetőségként feltüntették volna a római számok bevezetésének alternatíváját is. Hogy melyiket vezesse be az EU? Esetleg a magyar számok helyett... Sokan ekkor felfedezték volna a kérdésben rejlő csapdát, az átverési törekvést, hiszen a magyar kártyáról ismerik a római számokat – (m)ulti műveltség.