A fotó illusztráció, forrás: Getty Images Favipiravir helyett: molnupiravir és paxlovid A dokumentumban kitérnek arra, hogy bár számos tudományosan ellenőrzött közlemény szerint a korai favipiravirkezelés csökkentette a fertőzöttekben a vírusterhelést, így gyorsította a gyógyulásukat, 2021 végére több tanulmány jelent meg, amely szerint nagyobb számú betegen végzett vizsgálatokban a favipiravirkezelés nem bizonyult kellően hatékonynak. Koronavírus: újabb variánsok támadhatnak. "A szakirodalom alapján a favipiravir antivirális hatékonysága korlátozott, függ a kezelés megkezdésének időpontjától és időtartamától, valamint az alkalmazott dózistól. Az MTA Elnökségének állásfoglalása és felhívása a COVID-19-járvány negyedik hullámának megfékezése érdekében | Vital.hu. Ebből kiindulva számos szakember sürgeti a favipiravirkezelés felváltását új antivirális szerek bevezetésével" - írják, példaként említve a molnupiravirt és a paxlovidot, amelyek a megjelent vizsgálati eredmények alapján a favipiravirnál alacsonyabb dózisokban hatékonyabb kezelést tesznek lehetővé. "Magyarországi megjelenésüket követően az otthoni antivirális kezelésben fel kell váltaniuk a favipiravirt, ezért hazai elérhetőségük biztosításával egyidejűleg a terápiás protokollok módosítására lesz szükség" - hívják fel a figyelmet a dokumentumban.
Információs anyag, fogászati, fog, írás Kép szerkesztő Mentés a számítógépre
A Dunamelléki Református Egyházkerület a XVI. század közepén jött létre. Eredetileg öt egyházmegyéből állt a kerület, jelenlegi nyolc: bács-kiskunsági, baranyai, Budapest-déli, Budapest-északi, délpesti, északpesti, tolnai és vértesaljai egyházmegyés felosztása 1957-re alakultak ki. Az egyházkerület élén kezdettől fogva püspök áll, az 1734. november 5-én összeült Bodrogkeresztúri Református Konvent határozatának végrehajtása óta a püspök mellett egyházkerületi főgondnok áll nem lelkészi vezetőtársként. A Dunamelléki Református Egyházkerület története a reformáció koráig nyúlik vissza: a XVI. század közepén alakult meg. A reformátorok nem (a magyar reformátorok sem) akartak "új egyházat" alapítani, kiszakadni az egyházból, hanem az egész egyháztestet, szervezetet akarták megújítani, az evangélium alapjaira visszavezetni, azonban a külső körülmények alakulása a szervezeti téren másként alakította a folyamatot. Ezt leginkább a Dunamelléki – akkor Alsó-dunamellékinek nevezett – reformátusok (és az itt élő más vallású népcsoportok) életének alakulása mutatja leginkább: e terület másfél évszázadon át (a XVI.
KÖSZÖNET A MEGHÍVÁSÉRT A vírushelyzet miatt szűk körben, a közgyűlés tagjai előtt tette le püspöki esküjét Balog Zoltán lelkipásztor. A vírushelyzet arra kényszerítette a Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlését, hogy elválasszák a beiktatást és a püspökszentelést, a szentelést a tervek szerint 2021. április 5-én, húsvét hétfőn tartják Nagykőrösön, ekkor hangzik el a püspöki székfoglaló beszéd is. Míg Szabó István, az egyházkerület leköszönő püspöke Zakariás könyve 4. fejezete első hat versének felolvasásával nyitotta meg az egyházkerületi alakuló közgyűlést, Balog Zoltán Zakariás könyve 3. fejezetének alapján mondta el köszöntő gondolatait: "Nem vagyok főpap, nem is leszek, egyetlen főpapunk van: Jézus Krisztus. Ez a látomás mégis nekünk és nekem szól, mert Isten szolgálatára választottatok. " Mint mondta, leginkább azért érzi személyesnek az ige sorait, mert "piszkos ruhát" visel, mint az a főpap a látomásban, de az angyal ma is azt mondja, hogy közössége vegye le azt róla. "Elvettem bűnödet, és ha az én utaimon jársz, felügyelhetsz udvaraimra és megengedem, hogy az itt állók között járj – így szól az Úr" – hangsúlyozta Balog Zoltán püspök, majd hozzátette: "Jézus volt, aki magára vette szennyes ruhánkat, Ő az, aki egy nap alatt eltörli az ország összes bűnét. "
Ennek megtapasztalása fejeződik ki az egyházkerület címerében, amely egy gályát ábrázol az Igével: "Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel... " (Zak. 4:6. )
1993 óta a Károli Gáspár Református Egyetem része. Bibliográfia Tormássy János, A dunamelléki ref. egyházkerület története a reformációtól kezdve a jelen század elejéig, Sárospatak, 1867. Földváry László, Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez, I-II, Budapest, 1898. A levéltár története Az egyházkerületi levéltárat kezdetben maguk a püspökök kezelték, még a 19. század első felében is, bár akkor már a főjegyzőknél is gyűltek iratok. Az egyházkerületi jegyzőkönyvek sora 1626-tól maradt fönn ( Protocollum Simandinum). A 18. század végéig ezekbe is maguk a püspökök jegyezték be a szinódusok határozatait és egyéb fontos dolgokat. Ebből a korból egyéb egyházkerületi irat alig maradt fönn, amely a püspöki székhely változásaival és a háborús viszonyokkal magyarázható. Igazgatási iratok az 1790-es évektől, az egyházmegyék jegyzőkönyvei az 1700-as évek második felétől vannak meg. Az 1838-as pesti árvíz elől a levéltárat a pesti egyházközség Kálvin-téri házából Kecskemétre kellett menekíteni, ezért a következő évben megkezdték a szállítás során összekeveredett egyházkerületi iratok rendezését.
150 fm), közte a Ráday család levéltára és protestáns ágensek ott őrzött iratai ( Archivum agentiale). A Ráday Gyűjteményen belül a levéltár önállóan működött, 1970-től szaklevéltárként, majd az 1995-től "nyilvános magánlevéltárként". Eközben 1960-tól kezdve az egyházkerülethez tartozó különféle szervek anyagának begyűjtésével a levéltár anyaga nagymértékben megnövekedett. Az 1990-es évektől a hagyományos segédletek mellett több tízezer adatsornyi digitális segédletet is rögzítettek számítógépen. További információk: Cím: 1092 Budapest, Ráday utca 28. Telefon: +36 1 298 7564, 06 30 155 6003 E-mail: Honlap:
Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Dunamelléki Egyházkerület Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés A linkgyűjteményben közel 500 link található.