Zrínyi Miklós halála - YouTube
A családi birtokot megosztotta öccsével, Zrínyi Péterrel: ő maga a Muraközben maradt, öccse a tengermelléki földeket kapta. A nyelvi környezet különbözősége meghatározó lett: Miklós magyar, Péter pedig horvát nyelvű költővé vált. Zrínyi Miklós több nyelven is beszélt és írt: családi hagyományként hozta magával a magyar, a horvát és az olasz nyelv ismeretét, az iskolában kitűnően megtanult latinul, de németül és törökül is értett. Mindazonáltal elsősorban politikusnak tartotta magát, és csak mellékesen irodalmárnak. Eleinte Esterházy Miklós nádor lányának, Anna Júliának a kezére pályázott, de a hölgy Nádasdy III. Ferenc felesége lett. Így Zrínyi Draskovich Gáspár lányát, Mária Eusebiát vezette oltárhoz 1646. február 11-én. Feleségéhez írt szerelmes verseiben Violának nevezte az asszonyt, aki 1650-ben elhunyt. Zrínyi két évvel később nősült újra, ezúttal Löbl Mária Zsófiát vette el, akitől két fia, Izsák és Ádám született. Izsák azonban 1659-ben meghalt. 1639-ben vett részt először harcban, ekkor "tíz török fejet hozott volna és négy elevent" –írta Lippich Márton július 11-én Lobkowitz-Poppel Évának.
1664 november 18-án halt meg Zrínyi Miklós, költő, hadvezér, aki a horvát bán méltóságot viselte. Sajnos, mai napig nem tudjuk, hogyan mi is történt valójában a 17. század legnagyobb magyar hadvezérével, mert az erre vonatkozó források rendkívül hiányosak. A történészek mindegyike váltig állítja, hogy Zrínyi "vadászbaleset" áldozata lett, hivatkoznak Bethlen Miklós beszámolójára, aki állítólag szemtanúja volt az esetnek. Ha azonban elővesszük a feljegyzést, kiderül, hogy Bethlen nem látta a balesetet, már csak a következményekkel szembesült, vagyis csak az erdőben haldokló Zrínyit és mások történeteit foglalta össze. Mi történt a kursaneci erőben 1664. November 18-án? A végzetes vadászat Zrínyi Miklós horvát bán, hadvezér és költő 1664. november 18-án, ebéd után néhány bizalmas emberével, Vitnyédi István soproni ügyvéddel, Bethlen Miklóssal, a későbbi erdélyi kancellárral, ifjú Zichy Pállal, Guzics Miklós udvari kapitánnyal, annak öccsével és néhány emberével együtt vadászni ment a Csáktornyához közeli kursaneci erdőbe.
Egy nagy formátumú, már életében is hősként tisztelt államférfi, hadvezér hirtelen, és értelmetlennek tűnő halála mindenkit megdöbbent. Főleg, hogy vadkan terítsen le egy nagyerejű katonát, aki egész életét mindennapos életveszélyben, török háborúk tüzében töltötte. Nem csoda, ha azonnal megindultak a találgatások: Zrínyi Miklós merénylet áldozata lett 1664. november 18-án. Önerőből a török ellen Kétség nem fér hozzá, hogy a költő, hadvezér, politikus Zrínyi Miklós, a szigeti hős dédunokája, befolyását, tekintélyét nézve a magyar elit legfelső köreihez tartozott. Szóban és tettben is a Habsburgok pártján állt, ám az udvarban nem szívlelték különösebben, a török elleni túlzott aktivitása miatt. Az 1640-es években Zrínyi még hitt a pogány elleni összefogásban, ám Bécs tehetetlenségét látva egyre inkább ostorozta a Habsburgok törökpolitikáját. Mondjuk ki: nem nagyon akarózott nekik kiverni magyar tartományukból a törököt. A horvát bán így a maga kezébe vette az irányítást, meghirdette Magyarország felszabadítását önerőből.
Dédapja a nagy hírnévnek örvendő "szigetvári hős", Zrínyi Miklós volt, öccsével, a tőle egy évvel fiatalabb Péterrel együtt történő neveltetését pedig szüleik korai halála miatt a kor egyik legbefolyásosabb magyarja, Pázmány Péter felügyelte. Az iskolai tanulásban nem sok örömét lelő Miklós tízes éveinek közepén átvehette birtokai felett azok igazgatási jogát, és hamar kiderült, hogy az új gazdánál jó kezekben van a családi örökség. A gazdag birtokos a negyvenes években jutott arra a gondolatra, hogy a többek között Magyarország középső területére már több mint száz éve beékelődő Oszmán Birodalmat - amely ekkortájt épp a Földközi-tengeren harcolt a Velencei Köztársasággal - európai összefogással, kétfrontos harcra kényszerítve meg lehet verni. Ezen eszme által vezérelve készítette el az idegen hatalom elleni küzdelemhez erőt és reményt adó művét, a Szigeti veszedelmet. Noha elképzeléséhez nem kapta meg a Habsburg udvar támogatását, reményét fel nem adva az ötvenes években - immár horvát bánként - kezdte meg a felkészülést a jövendőbeli harcra, aminek részét képezték a korszakban írt hadtudományi munkái is (Tábori kis tracta, Vitéz hadnagy).
2013. július 1-én Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ettől a naptól kezdődően az alábbi változások léptek életbe: A határátkelőhelyeken megszűnt a vámellenőrzés. Június 30-án éjfélkor hivatalosan is leszerelték a VÁM táblákat a határátkelőhelyeken, és fokozatosan állnak át az úgynevezett egymegállásos beléptetési rendszerre, ami azt jelenti, hogy a horvát, illetve a magyar rendőrség egy ellenőrőz ponton fogja ellenőrizni az útiokmányokat. FIGYELEM! A SZEMÉLYELLENŐRZÉS NEM SZŰNIK MEG! Ez azt jelenti, hogy továbbra is személyazonosító okmány szükséges a határátlépéshez. Magyar állampolgárok továbbra is érvényes személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel léphetnek át a határon. Kiskorúak tekintetében is szükséges a fenti dokumentumok egyike! Mind a horvát, mind a magyar rendőrség ellenőrzi az okmányok érvényességét be- illetve kilépéskor. Régi személyi igazolvány jó ha Horvátországba utazom?. A vámellenőrzés megszüntetése azt jelenti, hogy bár a határon és a határ menti sávban nem lesz vámellenőrzés, az ún. mélységi ellenőrzés megmarad.
Ha a határon ellenőrizni kezdik a férfit a személyije miatt, az a társaság szerint több órás késést is jelenthetett volna a menetrendhez képest, ebben az esetben pedig a többi utas is kártérítési igénnyel léphetne fel. Hozzátették, hogy ha a határon nem engedik be a férfit, akkor visszaszállítási kötelezettségük is lett volna, illetve akár 3-5 ezer eurós bírságot is kiszabhatnak rájuk. "A járat Bosznia-Hercegovinán is keresztül jön (amely ország nem tagja sem az Európai Uniónak, sem a schengeni övezetnek, így szigorúbb szabályok érvényesek), így az utast 3 határon kellett volna az érvénytelen okmánnyal hazahozni" – állították. Mint írták, a törvényeket és szabályokat betartva és betartatva akkor is így kellett és a jövőben is így kell eljárniuk, ha emberileg, érzelmileg mást diktálna az adott helyzet.
Ha nincs angolul benne, nem biztos. Igaz, nem Horvátországban, de megjártuk, szerencsére találtak egy magyarul jól beszélő határőrt, aki lefordította. De megkértek bennünket, hogy legközelebb vagy útlevéllel, vagy kártyás személyivel. Szerintem azért jobb már újat vinni biztos nem lesz semmi probléma... A fiam tegnap jött haza Horvátországból, de az idén már 8x volt ott, és a régi személyigazolványával ment, és elfogadták. Én is elég gyakran járok különböző határokon, de mindenhol az útlevelet kérik, még sose próbáltam, h helyette a személyim adom oda és én eddig azt hallottam, h Londonban mindenképp az útlevél kell, úgy a biztonságos. Hát, ki tudja? Még az útlevelem is úgy átnézik, nameg tetőtől talpig átellenőriznek, ha Londonba beérek vagy onnan tovább megyek. A régi személyivel az a probléma, h csak magyarul vannak az adatok beleírva, ezért ajánlatos az új személyi használata utazáskor. London-Budapestnél tényleg nálam is működik a személyi. :D Horvátországban nem voltam biztos. :) Az uj szemelyivel tudsz rendszeresen jarok Angliabol Magyarorszagra es csak a szemelyimet szoktam vinni.