A szemlén megállapították, hogy mind a megépült híd, mind az út koronaélek közötti szakasza műszakilag megfelelő állapotban vannak, majd a Hatóság kiadta az engedélyt, mely szerint a közlekedők használatba vehetik a korrekciós szakaszt és a műtárgyat, egyelőre a korrekciós szakasz két végén jelzőlámpás forgalomirányítás mellett. A forgalomba helyezést követően a HE-DO Kft. Devizahitelesek megsegitése friss hirek 2019 download. a korrekciós szakasz elejének és végének hiányzó részeit megépíti és ezt követően a jelzőlámpás forgalomterelést megszüntethető. Ennek várható időtartama 2-3 hét. A korrekción és a műtárgyon keresztül haladva a közlekedők láthatják az épülő M25-ös autóutat. A 3. főút ezen szakaszán a későbbiekben még várhatóak kisebb forgalomkorlátozások, ezért kérjük a közlekedőket, hogy fokozott figyelemmel és óvatossággal vezessenek és tartsák be a kihelyezett korlátozásokat a balesetek elkerülése érdekében.
Ez természetesen így van, de valljuk be, ki ne hagyta volna legvégére szeretett négylábúját, még akkor is, ha a mindennapokban a szívében első helyen szerepel a kiskedvenc. Nincs ezzel semmi baj, nézzünk néhány ötletet az utolsó pillanatokra a nyers étrenden élő kutyusoknak! tovább »
2019. szeptember. 18. 09:33 MTI Tech 200 éve született az ember, akit minden laposföld-hívőnek figyelmen kívül kell hagynia Kétszáz éve, 1819. szeptember 18-án született Párizsban Jean Bertrand Léon Foucault francia fizikus, akit a Föld forgását igazoló ingakísérlete tette közismertté. 2017. november. 22. 07:03 Kicsit lassult a Föld forgási sebessége, és ennek elég csúnya következményei lesznek A jövő évben és a rákövetkezőkben az átlagosnál jóval több, a Richter-skála szerinti 7-esnél erősebb földrengés jöhet az Egyenlítő körül. A jelenséget a Föld forgásának lassulása okozza, de hogy pontosan miért, azt egyelőre a tudósok sem értik. 2014. június. 23. 19:22 Meghökkentő videó: Mi történne, ha nem forogna tovább a Föld? Mi lenne, ha megállna a Föld? Katasztrófák sorozata következne be: először is élő puskagolyóvá vált emberek repülnének szerteszét, utána szél lenne, cunami, viharok és halálos sugárzás. A Föld ugyan nem áll meg, de forgása egyre lassul - figyelmeztet Michael Stevens, a tanulságos szemléltető videó készítője.
2018. szeptember 2. Ma már tudjuk, hogy forog a Föld. Körbefordul, annak ellenére, hogy nem rázkódik, nem súrlódik, nem ad ki zörejt, mint az országúton a kocsikerék. Mi csupán annyit veszünk észre, hogy reggel felkel a Nap, este lenyugszik, aki pedig figyelmes, vagy éppen éjszakai tájképet készít hosszú záridővel, az azt veszi észre, hogy a csillagok és egyéb égitestek elmozdulni látszanak az éggel együtt, köszönhetően bolygónk tengely körüli forgásának Földünknek egy fordulathoz egy teljes napra van szüksége. Másképpen 24 órára, vagy 1440 percre, esetleg 86 400 másodpercre. Érdekesség, hogy a napnak mint időegységnek éppen ez a meghatározása: 86 400 másodperc. Ám ez több, mint elgondolkodtató: az SI mértékegységrendszer idő-alapegysége nem az 1 nap, hanem a másodperc. És nem a Földünk forgásából származtatják a másodpercet, hanem fordítva, az "önkényes" szekundumból vezetik le a napot. De miért, mikor az ellenkezője oly kézenfekvő? Csillagokhoz képest Egyszerűen azért, mert a fenti állítás az 1 nap és a Föld forgásának összefüggéséről nem igaz!
Jövőre alig észrevehető mértékben, de elkezd lassulni a Föld forgása. Csupán néhány évig fog tartani, a kis változás azonban nagy hatással lesz bolygónkra, megszaporodhat ugyanis a földrengések száma. Az elmúlt 100 év tapasztalatai azt mutatták, hogy azokban az időszakokban, amikor lassult a Föld forgása, átlagosan több földrengés történt – erre jutottak a kutatók az Amerikai Geológiai Társaság éves ülésén. A múlt század földrengéseinek száma jól ismert, ahogy az is, mikor álltak be változások a Föld forgásában" – nyilatkozta a Live Science magazinnak Roger Bilham geofizikus. A szakértő szerint, ha az adatokat összevetjük, letagadhatatlan a kapcsolat a kétfajta jelenség között. Abból indulunk ki, hogy ha bolygónk forgása lassul, akkor az Egyenlítő kicsit rövidebb lesz. Ugyanakkor a tektonikus lemezek nem zsugorodnak össze ilyen könnyen, ami ahhoz vezet, hogy a lemezek szélei összenyomódnak. Habár e hatás nem túl drasztikus, ezek a régiók – ahonnan a földrengések leggyakrabban kiindulnak - egyébként is nyomás alatt vannak, ami ezáltal felerősödik, magyarázta Bilham.
A természeti katasztrófák gyakoriságának növekedését azok fogják leginkább észlelni, akik a törésvonalak környékén élnek. "Arról nincsenek információink, hogy a rengések pontosan hol fognak bekövetkezni, csak az tudjuk, hogy a lemezek határain fognak jelentkezni" – mondta Bilham. Forrás: Live Science