A német Werner von Siemens tervezte villamos az 1880-as évek elején jelent meg, s csakhamar a közösségi közlekedés meghatározó tényezője lett. Az első budapesti villamost a Siemens & Halske cég szállította, s szinte csak a hajtás módjában különbözött a lóvasúttól. Az eredetileg nyári üzemre kialakított, nyitott járműveket beüvegezték és kályhával látták el. Az első villamos a Baross utcán csilingelt - jozsefvaros.hu. A két zöldre festett kocsi 1 kilométer hosszú, 1000 mm nyomtávú, egyvágányú pályán közlekedett, sebességüket óránként 10 km-ben korlátozták, az Oktogonon pedig csak lépésben haladhattak. A Siemens cég itt próbálta ki az úgynevezett alsóvezetékes rendszert, amelyet több mint 30 évig használtak Budapesten. 1889. július 30-án helyezték üzembe az első normál (1435 mm) nyomtávú pályát az Egyetem tér - Stáció (ma: Baross) utca - Köztemető út (Orczy tér) útvonalon. A századfordulón a lóvasutakat villamosították, a két társaság (a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság - BKVT és a Budapesti Városi Villamos Vasút - BVVV) rivalizálásának köszönhetően kiépült az összefüggő fővárosi villamos-hálózat.
2022. május 30. | | 0 | Május 24-én a World Green Building Council bemutatta az első olyan uniós szintű szakpolitikai útitervet, amely az épületek és az építési folyamatok teljes életciklusra vonatkozó dekarbonizációjának felgyorsításával foglalkozik. Az első villamos dalszoveg. "Az épített környezet felelős Európa karbonkibocsátásának több mint egyharmadáért. Ezeknek a kibocsátásoknak a megszüntetése azt jelenti, hogy egyszerre kell foglalkozunk az épületek energiahatékonyságával és az anyagellátási lánc karbonsemlegesítésével, amelyre az ágazat támaszkodik" – mondta Cristina Gamboa, a WorldGBC ügyvezető igazgatója. Hogyan ösztönzi az útiterv az uniós szakpolitikai fellépést? Az anyag javaslatcsomag az uniós politikai döntéshozók számára mind az épületek üzemeltetéséből, mind pedig az anyagokból és az építési folyamatból származó karbonkibocsátások együttes hatására vonatkozóan. Európa épületállományának nagy része elöregedett és nem energiahatékony. Az Európai Bizottság is elismerte, hogy a felújítási arányt legalább meg kell duplázni a 2050-es EU-s klímacélok elérése érdekében.
Nem volt csúnya, csak Budapesten nem volt elég gyors (Fotó: Fortepan/Képszám: 75623) Gyakorlatilag ezt felismerve már 1963-tól elkezdték ezeknek a villamosoknak az értékesítését. A csak egyirányba közlekedni képes villamosokat Miskolc, Szeged vásárolta meg, de a járműveket később Debrecen is alkalmazta. A vidéki városokban tökéletesen beváltak, sőt egy idő után a gyártást Debrecen át is vette. Budapestről 1980-ra teljesen kikoptak ezek a járművek, de a vidéki nagyvárosokban vígan és nagy megelégedésre közlekedtek. Ugyan Budapesten nem volt megfelelő, de a vidéki sikert jól mutatja, hogy összesen 181 darab Bengáli villamos készült. Az első villamos – Wikipédia. Nyitókép: Egy Bengáli az Erzsébet hídon 1970-ben, háttérben egy UV villamos (Fotó: Fortepan/Képszám: 26487)
A Budapest közlekedését öt évtizeden keresztül meghatározó UV villamosok utolsó példánya 2007. augusztus 20-án "vonult nyugdíjba". 1970-ig a villamosközlekedés volt az uralkodó Budapesten, majd a 2-es illetve 3-as metró megépülése után fokozatosan háttérbe szorult, több a metróval párhuzamos – Váci úti, Thököly úti és a Rákóczi úti – vonalat megszüntettek. A magyar gyártmányú Ganz csuklós villamosokat, amelyek 1978 óta futottak Európa legforgalmasabb villamosvonalán, a Nagykörúton, 2006-ban a Siemens cég Combino Supra villamosai váltották fel. Az első villamos már elindult. A járművek akkor a világ leghosszabb egyterű villamosai voltak a maguk 54 méteres hosszával. Ezt a rekordot a szintén Budapesten 2016-ban forgalomba állt CAF Urbos villamosok vették át, a spanyol járművek két méterrel hosszabbak, és az 1-es villamos vonalára kerültek. A villamoshálózatot az 1980-90-es években fejlesztették tovább az 1-es villamos kiépítésével és fokozatos meghosszabbításával, amely 2000-ben elérte a Rákóczi hidat (akkor Lágymányosi híd).