világháború során ezek semmisültek meg először, így ma rekonstrukciókat láthatunk). A háború során egyébként a németek kilövőállást alakítottak ki a templom tornyában, majd az oroszok lóistállónak használták az épületet, amelynek tetőzete 1957-ben leégett. Az 1990-es évek közepére azonban szépen restaurálták a templomot, amely ma teljes pompájában várja a látogatókat. Nyitvatartás A templom és az urnatemető nyitvatartási rendje: hétfőtől szombatig: 9:00 - 12:00 és 14. 30 - 18. Kőbányai Önkormányzat. 45 vasárnap: 09:00 - 19:30 Miserend: vasárnap: 10:00 és 19:00 szombat: 18:00, előesti szentmise csütörtök és péntek: 18:00 Árak: Ingyenesen látogatható. Tömegközlekedéssel A 9, 162, 162A, 185, 217, 262 jelzésű buszokról, illetve a 3, 28, 28A, 62, 62A jelzésű villamosokról a Szent László tér megállóhelyen kell leszállni (a belvárosból a 9-es busszal, vagy a 28-as, 62-es villamosokkal, az Örs vezér tere felől a 3-as villamossal közelíthető meg a templom). Megközelítés Mindegyik megállóhelyről látható a templom, mindössze 200 métert kell sétálni.
Az aknaszerűen végzett kőfejtés megszűnt, de Kőbánya neve ma is emlékeztet az egykori műveletre. A szétszórtan élő híveket 1777-tôl az ekkor alakult józsefvárosi plébánia gondozza. Misézôhelyül használják az Óhegyi (ma Kápolna téri) kis, barokk, műemlék kápolnát, amelyet pestisjárvánnyal kapcsolatban 1740-ben Conti Lipót építtetett fogadalomból. (Ez a kápolna ma a görögkatolikus bazilita szerzetesek gondozásában van. ) A XIX. elejétôl benépesülő területen 1869-ben expositura létesül, majd 1881-ben a józsefvárosi plébániából leválasztva plébánia alakul. A templom építését Lechner Ödön terve szerint 1894-ben kezdik meg. Felszentelése 1900. Kőbányai Szent László Templom és Plébánia - YouTube. június 27-én, védőszentjének, Szent Lászlónak ünnepén történik. A páratlan megjelenésű, műemlék templom (1500 m2) belső díszítése és berendezése Tandor Ottó terve szerint készült. A templom háromhajós, bazilikás rendszerű. Lechner franciaországi román kori és gótikus vonásokat vegyített reneszánsz, barokk, perzsa és magyar népi elemekkel, mesterien magyarossá formálva az épületet.
Kiváló terep ez azoknak, akik szeretnék megismerni hazánk... Szerző: Szabó Eszter, közepes 21, 8 km 2:00 óra 322 m 83 m Budapesten sokszor nehéz megtalálni azokat a kerékpárral biztonságosan bejárható utakat, amelyeken keresztül el lehet hagyni a város forgatagát –... Szerző: Abelovszky Tamás, 57, 6 km 4:10 óra 214 m Látványos szakaszokkal és kihívásokkal teli kerékpáros túraútvonal a Duna mellett a Clark Ádám téri 0 kilométerkőtől Százhalombatta Óvárosáig és... Szerző: Tenczer Gábor, S1 21, 3 km 2:15 óra 272 m 253 m Van, mikor nincs idő vagy kedv távolabbra utazni, de bringáznánk egy jót. Budapest szerencsés fekvéséből adódóan ezt akár terepen is megtehetjük... Szerző: Németh Ádám, 7, 1 km 2:06 óra 240 m 179 m Ki se megy Budapestről ez a könnyű délutáni túraút, de így is tele van kilátókkal, meredek sziklákkal, barlangokkal, sőt egy élő remetével is... 9, 4 km 0:45 óra 30 m Zárt bringaúttal, Budapest legnagyobb tavával, virágzó rétekkel, tanösvényekkel, békakoncerttel, bringaparkkal és játszótérrel egy kihagyhatatlan... Mutass mindent
Kőéer vagy Kövérd néven szerepel a XIII. sz. –ban az a föld, amely Pesttől keletre a Rákos-patak déli partján terül el és részben a mai Kőbányával azonosítható. IV. Béla 1244-ben Pest városának adományozza. A török idő után véglegesen Pest tulajdona. Egyesek véleménye szerint a terület neve az itt található kőrétegből, kőérből származik. Az itt bányászott követ bőven használták fel Pest építkezéseinél. Az aknaszerűen végzett kőfejtés megszűnt, de Kőbánya neve ma is emlékeztet az egykori műveletre. A szétszórtan élő híveket 1777-től az ekkor alakult józsefvárosi plébánia gondozza. Misézőhelyül használják az Óhegyi (ma Kápolna téri) kis, barokk, műemlék kápolnát, amelyet pestisjárvánnyal kapcsolatban 1740-ben Conti Lipót építtetett fogadalomból. (Ez a kápolna ma a görögkatolikus bazilita szerzetesek gondozásában van. ) A XIX. elejétől benépesülő területen 1869-ben expositura létesül, majd 1881-ben a józsefvárosi plébániából leválasztva plébánia alakul. A templom építését Lechner Ödön terve szerint 1894-ben kezdik meg.
– Pataky tér 25. számú sarokházba költözött, amit bérleményként kapott. Ez az épület 1991-ben ismét műemléki besorolást kapott (10 éves szünetelés után), egyúttal az Európa örökség része lett. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 686. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék. Fotó: Thaler Tamás