Az Ön igényeire szabott terápiákat és támogató intézkedéseket ambuláns, mobil vagy fekvőbeteg-alapon lehet elvégezni. A rehabilitáció azok számára is megéri, akiknek már szükségük van ápolásra a mindennapi feladatok gyakorlása és ezáltal a szükséges ellátás mennyiségének csökkentése érdekében. A járóbeteg-rehabilitáció általában legfeljebb 10 kezelési nap, a fekvőbeteg-rehabilitáció három hétig tart. Orvosi szükség esetén a rehabilitáció meghosszabbítható. A 14 év alatti gyermekek rehabilitációja általában négy-hat hétig tart. A megújult rehabilitációra általában csak négy évvel a rehabilitáció után van jog. Ha sürgős orvosi okok vannak, a rehabilitáció korábban megtörténhet. A kezelés előtt az orvos felméri, hogy az egészségügyi rendellenesség hogyan befolyásolja a testi funkciókat, tevékenységeket és részvételt. Ehhez használja például a működés, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozását (ICF). Ezután az orvos és a beteg közösen határozza meg a rehabilitáció céljait. A fizikai céloknak például javítaniuk kell a mobilitást, az állóképességet és az erőt.
Milyen módszerekkel történik a rehabilitáció? Csapatmunka: összehangolt kezelések megválasztása a társszakmákkal (gyógytornász, fizioterapeuta, sebész) Vényírás: gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök felírása Injekciós kezelések: fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, ízületi porcpótló injekció adása Gyógytorna Manuálterápia Masszázs Fizioterápia: ultrahang, elektroterápia Műtétek Hogyan zajlik a vizsgálat?
Szerző: WEBBeteg - Dr. Borsi-Lieber Katalin Reumatológiai betegségeknek a mozgásszervek - csontok, ízületek, inak, az ellátó erek és idegek, a kötőszövet - fájdalmával, alakváltozásával és mozgáskorlátozottságával járó betegségeket nevezzük, mely a lakosság kb. 20 százalékát érinti. Kiknek van szüksége rehabilitációra? A reumatológiai betegségek fő tünetei a fájdalom, a duzzanat, a deformáció és az izomelváltozások, együttesen vezetnek az érintett terület mozgásának csökkenéséhez, funkciózavarához (pl. sántítás). Valamelyik végtag amputációja, gerincvelősérülés esetén egyértelmű, hogy orvosi rehabilitáció szükséges. Akut mozgásszervi betegség lezajlása után is rehabilitáció szükséges, ha fogyatékosság marad vissza. A krónikus betegek esetében, a terápia optimális kezdeti időpontja már nem ilyen egyértelmű. Rehabilitációt kell végezni, ha a megfelelő kezelés ellenére egy-egy jelentős mozgásfunkció kiesik, és ezt helyreállítani vagy pótolni kell. Ez a cikk is érdekelheti Önt! Irodai munka és mozgásszervi problémák A rehabilitációs kezelés lépcsői A másodlagos megelőzés célja, hogy időben kezdődő fizioterápiás kezeléssel megakadályozzuk a mozgásszervek funkciójának elvesztését.
De hogyan lehet továbbra is józanul élni, miután visszatér a korábbi rutinjához? Józan otthon rehabilitáció után Míg a "józan otthon" vagy a "józan élet" szavak gyakran képeket idéznek elő egy félúton lévő ügyről, bár a valóság egészen más lehet. Sok rehabilitációban van másodlagos rehabilitációs lehetőség kvázi felügyelt környezetben. A józan élet nagyon szükséges hidat nyújthat a normális élethez az elsődleges rehabilitáció után, amikor az ügyfelek megtanulnak alkalmazkodni és alkalmazkodni a stresszekhez és feszültségekhez, amelyek a függőségtől mentes normális élettel járnak. Az alapellátáshoz hasonlóan a másodlagos rehabilitációnak is több lehetősége van, az alapprogramoktól és a szállástól az l -ig zavart józan élet. Kapcsolatok kialakítása Az egyik legfontosabb dolog, amit tehet a rehabilitáció elhagyása után, az, hogy kapcsolatot teremtsen olyan személyekkel, akik drog- és alkoholmentesek. Ezek a kapcsolatok arra ösztönözhetnek, hogy józanok maradjanak és egészséges életmódot folytassanak.