Ki határozza meg a minimálbért és a garantált bérminimumot? A minimálbér és a garantált bérminimum összegét nem a Munka Törvénykönyve szabályozza. A törvény felhatalmazza a kormányt, hogy ezek összegét rendeletben állapítsa meg. A felülvizsgálat ugyanakkor nem jelent évenkénti kötelező emelést. Ki jogosult a garantált bérminimumra? A minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimumra az jogosult, aki az alábbi két feltételnek együttesen megfelel: a munkavállaló rendelkezzen középiskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel, és az adott munkakör betöltése a középiskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség meglétéhez legyen kötve. Bár a garantált bérminimumot gyakran nevezik "diplomás minimálbér"-nek is, láthatjuk, hogy nem csak felsőfokú végzettséget igénylő munkakör esetén jár. Minimálbér bérminimum különbség a nyílt és. A garantált bérminimumra való jogosultsághoz mindkét feltételnek meg kell felelni. Hiába rendelkezik valaki középfokú vagy annál magasabb iskolai végzettséggel, ha olyan munkakört tölt be, amelyhez ez a végzettség nem elvárás.
A minimálbér és a garantált bérminimum összege között a különbség az idei évben 49 600 Ft, amely elég jelentősnek számít. Felmerül tehát a kérés kinek jár a magasabb összegű bérminimum? A minimálbér fogalmával mindenki tisztában van. Ez az az összeg, amelyet teljes munkaidős állás esetén, a kifizetett munkabérnek el kell érnie. A minimálbér idén havi bruttó 161 000 Ft -ot jelent. Kinek jár viszont a havi bruttó 210 600 Ft-os, magasabb összegű garantált bérminimum? A kormányrendelet alapján a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben megilleti a foglalkoztatott munkavállalót. Az ő részére alapbérként a megállapított garantált bérminimummal kell kalkulálni. Ki jogosult a garantált bérminimumra? - Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda - Megbízható Ügyvédi Iroda - Munkajog - Jogi tanácsadás, jogi képviselet, ügyvéd, ügyvédi iroda. A garantált bérminimum alkalmazása esetén két fontos feltételnek kell teljesülnie. Egyrészt a munkavállalónak rendelkeznie kell legalább középfokú iskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel, másrészt, a középfokú képzettségi szint a munkakör betöltésének a feltétele legyen.
Ennek 40 százaléka kereken 180 ezer, 52, 3 százaléka 210 ezer forint, vagyis az így számolt reális minimálbér a 180-210 ezer forint közötti sávban lenne, a garantált bérminimum ennek megfelelően a 235-270 ezer forinti sávban helyezkedne el. A jövedelmek fehérítése Mint látjuk, a tervezett 200 ezer forintos szint nagyjából meg is felel a számításoknak, persze tényleges hatását akkor éri el, ha a garantált bérminimum is eléri az arányában ehhez tartozó 262 ezer forintot. Minimálbér bréminimum különbség . Ez utóbbi bírna lényeges hatással, hisz sokak jövedelmét emelné jelentősen, illetve ezen belül sokaknak fehéredne a jövedelme, hisz még mindig sokan kapják a kötelező minimális összeg fölötti részt zsebbe, adózatlanul. Tulajdonképpen ez utóbbi az egyik legfőbb gyakorlati érv a minimálbér emelése mellett, mivel a jövedelmek minél nagyobb hányadának adózás alá vonása lehetővé tenné a munkabérre rakodó adók további csökkentését. A piaci bérek ugyanakkor már látványosan elhagyták a minimálbér szintjét: szinte nincs olyan szakma, ahol jelenleg csak a 167 400 forintos minimálbért kínálnák, és ne ígérnének hozzá zsebbe egy adott összeget (legfeljebb néhány kistelepülésen, ahol alig van munkalehetőség, de itt is fontos cél a felzárkóztatás, az életszínvonal emelése).
Erre a kérdésre általános válasz nehezen adható. Sem a Munka Törvénykönyve, sem a kormány minimálbért és garantált bérminimumot szabályozó rendelete nem szabályozza e kérdést. Természetesen válasz ettől még létezik, ami a következő: Egy adott munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget meghatározhatja valamilyen más jogszabály. Például az ipar, kereskedelem, szociális szolgáltatások vagy egészségügy területéhez tartozó számos tevékenység esetén jogszabály határozza meg a szükséges képesítést. A jogszabályon kívül a munkakör betöltését középiskolai végzettséghez vagy középfokú szakképzettséghez kötheti valamely munkaviszonyra vonatkozó további szabály is, például kollektív szerződés. Minimálbér bérminimum különbség kiszámítása. Maga a munkáltató is jogosult arra, hogy egy adott munkakör betöltését végzettséghez vagy szakképzettséghez kösse. Ez megtörténhet például a munkaszerződésben, munkaköri leírásban, de kifejezett előírás hiányában az adott munkakör esetén a munkáltató által követett gyakorlatot is figyelembe kell venni. dr. Szabó Gergely ügyvéd, irodavezető partner Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Tekintettel arra, hogy nálunk kétféle államilag meghatározott összeg létezik: egyik a tényleges minimálbér, másik a sokkal nagyobb jelentőséggel bíró, többeket érintő garantált bérminimum, célszerű lehet olyan számításokat alkalmazni, hogy mind a két érték beleférjen a sávba. Vállalkozás: Minimálbér vagy bérminimum? Több tízezer forint különbség is lehet a nyugdíjszámítási képletekben | hvg.hu. A különbség a kétféle legkisebb bér között nem kicsi: a garantált bérminimum 31 százalékkal magasabb, mint a minimálbér, illetve fordítva nézve a minimálbér a garantált bérminimum 76, 6 százaléka, azaz 23, 4 százalékkal kevesebb. Számok Ha feltételezzük, hogy nagyjából továbbra is hasonló arányt szeretnénk, akkor a következő sáv adódik: a minimálbér az átlagkereset 40 százaléka (a garantált bérminimum ekkor 52, 3 százaléka), vagy a garantált bérminimum 60 százalék: ekkor a minimálbér 46 százalék. Nézzük, ugyanez mit jelenteni számokban. A közmunka figyelmen kívül hagyásával számolt átlagkereset 240 ezer forint körül volt júniusban, ez év végéig vélhetően eléri a 250 ezret, és ez a lényeges, hisz a jövő évre próbálunk számolni.
Felmerül a kérdés, hogy ki írja elő, hogy egy adott munkakör középiskolai végzettséghez vagy középfokú szakképzettséghez van-e kötve? Erre a kérdésre általános válasz nehezen adható. Sem a Munka Törvénykönyve, sem a kormány minimálbért és garantált bérminimumot szabályozó rendelete nem szabályozza e kérdést. Természetesen válasz ettől még létezik, ami a következő: Egy adott munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget meghatározhatja valamilyen más jogszabály. Például az ipar, kereskedelem, szociális szolgáltatások vagy egészségügy területéhez tartozó számos tevékenység esetén jogszabály határozza meg a szükséges képesítést. A jogszabályon kívül a munkakör betöltését középiskolai végzettséghez vagy középfokú szakképzettséghez kötheti valamely munkaviszonyra vonatkozó további szabály is, például kollektív szerződés. Maga a munkáltató is jogosult arra, hogy egy adott munkakör betöltését végzettséghez vagy szakképzettséghez kösse. Ez megtörténhet például a munkaszerződésben, munkaköri leírásban, de kifejezett előírás hiányában az adott munkakör esetén a munkáltató által követett gyakorlatot is figyelembe kell venni.