A Grófnő - Báthory Erzsébet legendája (2009) DVD történelmi dráma főszerepben: Julie Delpy, Daniel Brühl, William Hurt Állapot: új, bontatlan állapotban, a csomagolás pár helyen kissé elszakadt. hang: magyar, angol felirat: magyar Átvehető: azonnal, a Westend mellett 2 percnyire levő üzletünkben További részletek a fotókon kinagyítva Premierfilmek a legjobb áron! A 17. Század leghírhedtebb magyar asszonya, Báthory Erzsébet sötét titkokkal övezett, őrültséggel párosított alakja rengeteg film és regény alapjául szolgált már. Okkult tudományokról, megkínzott szolgálókról beszéltek, A mendemondák szerint egyszer megütött egy a haját fésülő szolgálót, akinek a vére Erzsébet kezére fröccsent, Mikor úgy látta, a bőre szépült tőle, a flányt megölte és megfürdött a vérében. Őrületében szüzek százainak vérét véve küzdött az öregedés ellen... A Grófnő kegyetlen és egyben tragikus történetét Julie Delpy egy impozáns, igazi szerzői filmben dolgozta fel, ahol a főszerepen kívül a francia színésznőóriás magára vállalta a rendezést, a forgatókönyv írását és a zene komponálását is.
Ha a magyar történelem egy fejezetét nemzetközi koprodukcióban, kiváló francia, amerikai, német színészek főszereplésével készült filmben dolgozzák fel, annak csak örülni lehet. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a filmet az igényes, intellektuális filmjeiről ismert Julie Delpy írta és rendezte, előzetes várakozásaink csak emelkednek. A történelmi filmek sikerének – ahogy minden filmének egyébként – az a kulcsa, hogy egy hihető, átélhető, a saját szabályrendszerei szerint működő univerzumot tudjon teremteni. Ez fontosabb annál, mint hogy minden tökéletesen megfeleljen a történeti kutatások eredményeinek. Egy jól ismert példát felhozva: a Gladiátor nem azért lett az elmúlt évtizedek egyik legjobb történelmi filmje, mert szolgaian ragaszkodott a Commodus császár koráról szóló tudásunkhoz, hanem mert a film alapjául szolgáló történelmi hátteret az alkotók művészi kreativitása úgy egészítette ki, hogy az egy hihető, átélhető, izgalmas történetté vált. Forrás: A fiatalsága megőrzése miatt lányok százait legyilkoló, és vérükben fürdő, más értelmezések szerint a birtokai megszerzése miatt koncepciós perbe fogott, ártatlanul megvádolt Báthory Erzsébet története is elsőrendű filmes alapanyag, hiszen az eredeti történetre nem csak egy kora újkori horrorsztorit lehet alapozni, hanem egy koncepciós perről szóló politikai krimit, vagy a grófnő megőrülésének folyamatát bemutató mélylélektani drámát is.
Drakula átka (2006) Nehéz volt egyet kiválasztani a töménytelen mennyiségű vámpíros horrorból, amelyek valahogyan utalnak Báthory Erzsébet személyére. A Drakula átka végül masszív 2, 8-as IMDb-pontszámával győzött meg, ennél lejjebb tényleg nagyon kevés film tud jutni. Ebben a horrorban "egy csapat különleges vámpírvadász élükön Rufus King parancsnokkal és Jacob Van Helsinggel átszivárognak a sötét alvilágba, hogy megküzdjenek a könyörtelen vámpírklánnal, melynek vezetője Elizabeth Bathorley grófnő". A grófnőt ezenkívül hívják még Bathorly-nak is, de ez tényleg mellékes annak fényében, hogy milyen a kész mű. Mivel senkit nem akarunk megfosztani az élménytől, itt a trailer: Dracula's Curse Full Trailer Leigh Scott rendező egyébként abban az évben, amikor megalkotta a Drakula átkát, még további öt filmet forgatott, és azóta is megőrizte rendkívüli termékenységét. Stay Alive - Ezt éld túl! (2006) Egy fokkal sikeresebb próbálkozás a Stay Alive, bár szegény Báthorynak itt sem jut hálás szerep.
De nem csak ez a film hibája, hanem az is, hogy a történelmi háttér láthatóan nem érdekelte az alkotókat. Ahogy írtuk, egy történelmi filmnek nem feladata, hogy szolgaian visszaadja a történeti kutatások eredményeit, Julie Delpy filmjében azonban – a kosztümökön és a kellékeken kívül – egy cseppet sem törődtek azzal, hogy a 17. századi történet valóban úgy tűnjön, mintha a 17. századi Magyarországon játszódna. A kamera mutatja például Báthoryt, aki lúdtollal, merített papírra levelet ír szerelmének, Thurzó Istvánnak. Egy 17. századi felső-magyarországi nemesasszony esetében számos nyelv felmerülhetne, nemcsak a magyar, de a német, a latin, a szlovák, vagy akár a francia is szóba jöhetne – Delphy Báthoryja azonban angolul ír. Másutt a gyermek Báthoryt mutatják, amint eltemet egy élő csirkét, és meglepődik azon, hogy nem hajt ki, mint a növények, hanem elpusztul. Bár a jelenet Báthory halálhoz való fura viszonyát akarja ábrázolni, egy olyan rurális társadalomban, mint amilyen a 17. század Magyarországán volt, elképzelhetetlen, hogy egy nyolc-tíz éves gyerek ne tudja, hogy ha élve eltemet egy csirkét, az nem kihajt, hanem elpusztul.