Amennyiben a szülő a nyilatkozatot leadta és a jogszabályi feltételeknek megfelel, a gyermek a jegyző által a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről vezetett listára kerül, amelyről hivatalos iratot küld a jegyző. Ezt kell benyújtani az óvodába, iskolában és a kollégiumban. Így szerez tudomást az intézmény vezetője a gyermek besorolásáról, s arról, hogy ő milyen kedvezményekre, támogatásokra jogosult. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg annak a gyermeket nevelő családnak, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum legkisebb összegének 125%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő, tartósan beteg gyermeket nevelő szülő, valamint nagykorú gyermek esetében pedig a nyugdíjminimum 135%-át. 2008. V. Hátrányos helyzetű tanulók, alulteljesítő tanulók | Tanulók és tanulócsoportok megismerése - kiemelt figyelmet igénylő tanulók. január 1-jétől a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultág megállapításának jövedelemhatárai: - családban élők esetében 35. 625, -Ft - gyermekét egyedül nevelő szülő, tartósan beteg gyermeket nevelő szülő, valamint nagykorú gyermek esetében 38.
Extra, Videók:: 2015. május 5. 18:21:: Az idén valamivel több mint negyvenezer halmozottan hátrányos helyzetű család házi élelmiszer-előállításához ad segítséget a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány – közölte Hegedűs Zsuzsa kuratóriumi elnök kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Székely községben, ahol 78 család kapott adományt. Az alapítványi vezető elmondta, hogy az ország 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségében élő családok vetőmagot kapnak zöldségtermesztéshez, továbbá húszezer család 14 ezer forint értékű naposcsibét és kacsát, mintegy 800 pedig sertést és hozzá az induláshoz takarmányt vehet át. És akkor nézzük most a láthatóan éhező, csontsovány halmozottan hátrányos helyzetűeket, ahogy az ugyancsak Audival érkező szépségkirálynő jóvoltából megpakolják a közismerten halmozottan hátrányos helyzetűekre jellemző autójukat: És akinek ez nem volna elég, az videón is nézegethet az éhhalál szélén imbolygó hátrányosokat, (vigyázat! ) felbukkan Hegedűs Zsuzsa is, aki elmondja, hogy mindenki levágja és felzabálja az állatot, de majd szólnak nekik, hogy inkább szaporítsák... És bizonyára úgy is lesz.
E szegregációs környezet megélői, sokszor "elszenvedői" nem csak maguk az ott tanuló gyerekek, szüleik, hanem az ott dolgozó pedagógusok, iskolaszemélyzet is, ugyanis a szociális feszültségekből adódó konfliktusok általában a közösségi élet színterein- így többek között az iskolában- robbannak ki. A szegregáció odáig fejlődött, hogy ma már jelentős számú "gettósodott" kistérség van, s ha ez így megy tovább, az ország normális, biztonságos működése kerül veszélybe. Azt mondják, hogy a szegregációt és a szelekciót érdemes különválasztani: a szelekció természetes kiválasztódási mechanizmus külső hatások nélkül, a szegregáció viszont tudatos elkülönítés, és alapvető különbség van a két jelenség mögötti motivációk tekintetében. Magyarországon a gettósodott települések nagy része nem természetes kiválasztódási folyamatban jött létre, hanem tudatos külső hatások által. Csakhogy ezek a tudatos (vagy ha nem is tudatos, de célirányos, következményekkel talán nem is számoló) külső hatások nem az oktatási szegregációban érhetők tetten, hanem a települések gazdasági, társadalmi, élhetőségi ellehetetlenítésében, a település, a kistérség szegregálásában.