2021. augusztus 25., 19:44 A napokban zajlik Jászón a XXIII. Mécs László Szabadegyetem, amely gazdag programmal várja az érdeklődőket. Raffay Ernő történész, Trianon-kutató két előadást is tartott, amelyekben a francia, angol és magyar kultúrharc történetéről, illetve a szabadkőműves-páholyok szerepéről beszélt. Raffay Ernő elmondta, hosszú ideig ő is összeesküvés-elméletnek tartotta a szabadkőműveseknek tulajdonított szerepet, de kutatásai során rádöbbent, hogy a szabadkőművesség és Magyarország trianoni feldarabolása között súlyos összefüggések vannak. Kifejtette, az európai szabadkőművesség az 1600-as és az 1700-as évek fordulóján alakult, ekkor a legtöbb páholy az angol királyságban volt. Ezekkel ellentétben a franciaországi, olaszországi és magyarországi páholyok erősen egyház- és királyellenesek. A szabadkőművesek jelentős szerepet játszottak a francia forradalomban, a jakobinusok nagy része a soraikból került ki. Magyarországon 102 szabadkőműves páholy volt, a csúcson 7400 körül volt a páholytagok létszáma.
Összefoglaló Eddig megjelent három, a magyarországi szabadkőművességgel foglalkozó könyve után Raffay Ernő ezúttal a költőóriás Ady Endre publicisztikáját veti össze a szabadkőműves páholyok levéltárban fennmaradt irataival, részletesen feltárva azon körülményeket is, melyeknek következtében Ady teljesen azonosult a baloldali radikálisok nézeteivel. 283 oldal・papír / puha kötés・jó állapotú antikvár könyv További részletek Részletek 283 oldal Kötés: papír / puha kötés jó állapotú antikvár könyv Szállító: Könyvmámor Antikvárium Beszállítói készleten 7 pont 6 - 8 munkanap Ingyenes átvétel Bookline boltokban Tedd kosárba mindkettőt egy gombnyomással! A kettő együtt: antikvár könyv Online ár: 3 392 Ft Eredeti ár: 3 990 Ft 9 - 11 munkanap 1 - 2 munkanap 14 pont 3 817 Ft Eredeti ár: 4 490 Ft 6 - 8 munkanap
Raffay Ernő a Polbeatben rávilágított: miközben a baloldali véleményformálók avval mossák az agyakat, hogy az első bécsi döntéssel elindult négyszeres határrevízió Hitler ajándéka volt, a valóságban az a magyar kormány sikere volt, amelyet a békére törekvő nagyhatalmak is támogattak. Ez is egy példa arra, hogy Trianon nem felülírhatatlan. Az utódállamok közül a rendszerváltozás során három is felbomlott. Vajon mi akadályozta a még 155 ezer katonát hadrendben tartó Magyarországot abban, hogy a határkérdést szóba hozza az éppen 0 katonával rendelkező Szlovákiánál? Gotovina tábornokot és Horvátország első elnökét, Franjo Tudjmant nagyon becsülöm, ahogyan általában a horvátokat is, akik ellenálltak az agressziónak és megvédték a történelmi határaikat. Ma is büszkén vállalom, hogy részt vettem a horvát hadsereg felfegyverzésében, államtitkárként konkrétan én rakattam fel Pusztavacson a két kamionra azt a tízezer Kalasnyikovot. – emlékezett vissza Raffay Ernő, aki a szerbeknek kiszivárogtatott és akkoriban nagy port kavart fegyverügyletben betöltött szerepéről elsőként a Szakács Árpád által kiadott Nagy Magyarország című történelmi folyóiratban beszélt 2013-ban; az írás kivonata ma is megtalálható a Történelemportálon, itt.
Raffay Ernő szabadkőműves témakörben megjelenő harmadik, talán az eddigi leginkább érdekfeszítő kötetét tartja kézben az olvasó. A szerző – folytatva korábbi gyakorlatát – egyedülálló levéltári kutatásaival nemcsak a magyarországi titkos társaság szándékait és célrendszerét tárja fel, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első két évtizede Magyarországának történetét. Nem túlzás azt állítani, hogy munkája teljesen átrajzolja a Trianont megelőző időszakról kialakult képet. A Politizáló szabadkőművesség című új kötetből megismerhetjük a magyarországi szabadkőművesség radikalizálódásának következő állomását, a Jászi Oszkár nevével fémjelzett Martinovics páholy létrejöttét és tevékenységét, s hosszú oldalakon át olvashatjuk ama súlyos állítás bizonyítékait, mely szerint: a baloldali radikálisok célja nem volt más, mint a magyar keresztény nemzetállam megdöntése. A könyv nemcsak az eszme- és politikatörténeti folyamatokat mutatja be, hanem a radikális vonal elfogadott és meghatározó személyiségeit is, akik politikai szerephez Károlyi Mihály kormányában, illetve az azt követő kommunista diktatúrában jutottak.
Ha összevetjük Ady cikkeit a váradi László király páholy irataival, teljesen új megvilágításba kerülnek akkori írásai, politikai nézetei, keresztényellenes kirohanásai. Forráselemző összehasonlító módszerrel, részletekbe menően mutatom be, hogy korántsem csak véletlen, alkalmi átfedésekről van szó. Könyvemben megkísérlem az óriási tehetségű, tragikus sorsú magyar költő életének néhány fontos fejezetét a kor szabadkőművességéről szerzett ismeretek birtokában, a pártos és elfogult történetírás és irodalomtörténet-írás ellenére, a magam konzervatív fölfogása szerint ismertetni.