Tehát a végeredmény egy 53-54 cm vastag falszerkezet. Ugyanezt, egy modern könnyűszerkezetes épület 27-30 cm-es falvastagsággal teljesíti. Láthatjuk, hogy ha a két technológiát egy szigetelési értékre emeljük, akkor a könnyűszerkezetes ház javára egy egész szoba mérettel nagyobb lakásunk lesz azonos külső bruttó méret esetén, feltételezve, hogy a házunk bruttó 100 m2-es. A mai családiház bekerülési költségeket figyelembe véve 10m2 plusz hasznos alapterület, 2 millió forint körüli árelőnyt jelent egy 100 négyzetméteres ház esetében a könnyűszerkezetes ház esetében. Sokszor lehet hallani, hogy a azért építenek könnyűszerkezetes házat, mert az olcsóbb. Ez részigazság. Egy modern könnyűszerkezetes ház és egy modern téglaház bekerülési költsége között szinte nem is nagyon lehet különbség a végösszegben. Göd – referencia ház fürdőszoba A könnyűszerkezetes házakba sokkal több mennyiségű és értékű építőanyagot építünk be rövid idő alatt, míg a téglaházba sokkal kevesebb összegbe kerülnek a beépítendő anyagok, de a kivitelezési idő hosszabb, ezért a munkadíjak felfelé kompenzálják azt, amit megnyertünk volna az anyagon.
Sok gyártó már eleve belekalkulálja az árba a szigetelést, de van rá mód, hogy üresen kérje a szerkezetet. Akár üres szerkezet akár könnyűszerkezetes ház felújítása esetén a belső oldalon (gipszkartonon) egy 10 cm -es lyukon keresztül tudjuk feltölteni a közöket rés és hőhíd mentesen. A fújható üveggyapot szigetelés így eljut a legkisebb sarokba is anélkül, hogy falat kelljen bontani. Miért a fújható üveggyapot? MERT 1 nap alatt elkészül a kivitelezés, felesleges anyagveszteség nélkül, hiszen nem kell a táblákat vágni, illetve nem jár bontással és kosszal. MERT környezetbarát anyag, a fújható üveggyapot nem tartalmaz semmiféle kötőanyagot, sem vegyszert. MERT az anyag 25 év során sem esik össze, nem csúszik le a függőleges falakban sem. MERT nem éghető. Nem ég, nem izzik, és mivel az új tűzvédelmi előírásoknak megfelelően 2018-tól már csak A1 tűzvédelmi besorolású szigetelést lehet beépíteni a könnyűszerkezetes házakba. További információ a KONTAKTBAU KFT elérhetőségein.
A könnyűszerkezetes házak előnyeihez viszont a kisebb ökológiai lábnyomot, és a földmozgásokkal szemben nagyobb ellenállást sorolják. Födém A ház födémje fából, vagy fémből készülhet, viszont a vasbeton födémhez képest kisebb a terhelhetősége. Megfelelő tervezéssel viszont, akár kétszintes ház is kivitelezhető. Tetőszerkezet A könnyűszerkezetes házak tetőszerkezete a leggyakrabban rácstartós. A rácstartó előnye, hogy olcsó, mivel az előre gyártott elemek a helyszínen szakértelmet nem igényelnek. A hátrányának tartják, hogy a padlástér korlátozottan használható ki. Belső kialakítás A könnyűszerkezetes házak belső kialakításban nem térnek el a téglaépítésű házaktól, sem a gépészet, sem a villamos technika sem az esztétika terén, emellett szintén elláthatóak akár okos rendszerrel, vagy akár hőszivattyús fűtéssel. A könnyűszerkezetes házak pénzügyi jellemzői A pénzügyi jellemzők közé az ár, és az értékállóság jellemzői sorolhatóak. Az árak szempontjából vizsgálva a könnyűszerkezetes házak ára a téglaépítésű házakhoz képest 10-20 százalékos árkülönbséget jelenthet, amely az anyagfelhasználás, a kivitelezés gyorsasága és az alap műszaki tartalmából adódik.
Ez a módszerváltás sok kivitelezőben egy bizonyos fokú félelmet kelt, és ezáltal tévinformációk garmadája kel szárnyra a könnyűszerkezetes házakról. Az építkezés sebessége A tégla és habarcs épületek építése természetükből kifolyólag lassabb lefolyású. Amennyiben az építtetőnek sürgős az építkezés, úgy a könnyűszerkezetes házzal jár jobban, mivel az nyilván komplexitástól és mérettől függően, de maximum egy hét alatt áll. Az egyetlen hátrány amit figyelembe kell venni, hogy a könnyűszerkezetes házak egyre népszerűbbek, így egyre hosszabb a várakozási idő, amíg az a gyárban elkészül. Ugyanakkor, ha az ember időben tervez, ez sem jelenthet problémát, amennyiben beiktatjuk a gyártási időt az építkezés ütemezésébe. A könnyűszerkezetes ház másik nagy előnye, hogy amint áll és tető alá kerül, máris megkezdődhetnek a belső munkálatok. Nem úgy, mint a tégla épületek esetében, ahol rengeteg száradási idővel kell kalkulálni mielőtt egy következő munkafolyamat elindulhat. Néhány szakértő állítja, hogy akár három hónap különbség is lehet a két építési mód között.