A budai Várhoz kötődő érdekes embereket és különleges élettörténeteket mutat be a Budavári Legendák címmel megnyílt ingyenes, szabadtéri fotókiállítás. A Várkert Bazár Déli panoráma teraszán november közepéig lehet megnézni a tárlatot. Budavári Legendák címmel nyílt ingyenes, szabadtéri fotókiállítás a Várkert Bazár Déli panoráma teraszán. A tárlat a budai Várhoz kötődő érdekes embereket és különleges élettörténeteket mutat be, és egészen november közepéig látogatható. A kiállítást a Várkapitányság és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem közösen valósította meg, és céljuk az volt, hogy bemutassák, miként olvad a Várnegyed a város szövetébe. Forrás: Kárász Karolina Sikota Krisztina, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. turisztikai és kulturális vezérigazgató-helyettese azt mondta, "a turisztikai látványosságok mögött zsibongó, élő városrész rejlik, melynek karakterét az itt élő, dolgozó, hozzá kötődő emberi sorsok adják. A kiállítás olyan, mint egy izgalmas családi fotóalbum, amelyben az idősebbektől a fiatalokig, egymástól nagyon különböző személyiségek jelennek meg. "
A Várkert irodalom részeként szeptember 7-én lesz látható Grecsó fivérek előadásában a Többet magunkról című est. Szeptember 16-án az Aposztróf sorozat részeként Juhász Anna irodalmár vendégeként Csoóri Sándor életművéből nyújt zenés irodalmi ízelítőt Vecsei H. Miklós neves zenészek társaságában. Szeptember 19-én Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplójának részleteit idézi meg Hámori Gabriella. Szeptember 27-én pedig folytatódik a Nagy Magyar Versek, azaz az ENEMVÉ sorozata Szentségtelen létedre nem félsz Angyali pitvarokat tapodni? címmel. Ugron Zsolna író házigazdaként ezúttal egyedülálló irodalmi utazásokra hívja az érdeklődőket József Attila, Faludy György, Márai Sándor, Fodor Ákos, Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Nádas Péter és Esterházy Péter műveivel. Szeptember 3-tól látogatható a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján a Pilinszky János költő életművét felelevenítő kültéri installáció, amely a Kertész Imre Intézet által szervezett Pilinszky 100 programsorozat részeként valósul meg október végéig.
A Várkert Bazár trilógiája három szinten mutatja meg a múlt és a jelen összefüggéseit. Az első rész az Európai testvérháború címet viseli. Ezt követi a trilógia következő darabja, A háború urai, majd a megdöbbentő hatású képeket felsorakoztató záró opus, az Új világ született. Ha alkalmunk van mindhármat egymás után megtekinteni, akkor egy megrázó, talán katartikus élményekkel kecsegtető kulturális élményben lehet részünk. Bejárva a termeket és a folyosókat, megtekintve a különleges grafikai megoldásokkal, a régiónkban egyelőre szokatlan interaktív és multimédiás elemekkel színesített tárlatokat, nyilvánvalóvá válik, hogy milyen nagy szükség volt erre a vállalkozásra. Az Új világ születettben ugyanis kiderül, hogy a hagyományos, humanista európai kultúrát sárba taposó világégés nem ért véget 1918 őszén. A vesztes államok hiába tették le a fegyvert, földrészünk jó néhány részén tovább dörögtek az ágyúk. A régi birodalmak helyén agresszív kisállamok születtek, és a háború után erőszakos társadalomalakító kísérletek kezdődtek, mégpedig nemcsak a legyőzött országokban, de a győztes birodalmakban és az ő újdonsült szövetségeik nagyvárosaiban.
Változatos, hangulatos, művészi munkák ezek, melyek nem tolakodnak oly annyira vizuálisan, mint a ma ismert reklámipar hirdetőtáblái. Sokat változott Faragó munkái óta a plakátok stílusa, lényegisége, s teljesen megváltozott a plakátok, üzenetek átadásának felülete is – gondoljunk akár az internet, de a közösségi média felületek megjelenésére is. Izgalmas megismerni a sok-sok évtizeddel ezelőtt készült plakátok vizuális világát, illetve betekintést nyerni egy adott kor plakátművészeti lehetőségeibe is. Láthatunk kereskedelmi plakátokat, de sok-sok színházi plakát is visszaköszön a teraszon: A Fővárosi Operettszínház plakátjától kezdve a Népszínház plakátjáig sok minden fellelhető. Igazi kuriózum, vizuális csemege! Látható, hogy a plakátokon a vizuális elemek dominálnak, mely felkelti a figyelmet a kívánt, közvetített tartalomra vonatkozóan. A színek is jellegzetesek, de a formák is. Vajon milyen lehetett a konkrét kiállított plakátok korában sétálgatni a főváros utcáin? Felmerült bennem az a kérdés is, hogy a plakátművészet mikor rendelődött alá a marketing céloknak és mikor vált kevésbé egyedivé, amikor mondjuk, egy kereskedelmi típusú plakátról beszélünk.