Pillád hosszú árnya lebben. Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág, de benned alszom én is, nem vagy más világ. S idáig hallom én, hogy változik a sok rejtelmes, vékony, bölcs vonalhűs tenyeredben.
Pillád hosszú árnya lebben. Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág, de benned alszom én is, nem vagyok más világ. S idáig hallom én, hogy változik a sok rejtelmes, vékony, bölcs vonal hűs tenyeredben.
Pillád hosszú árnya lebben. Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág, de benned alszom én is, nem vagy más világ, S idáig hallom én, hogy változik a sok rejtelmes, vékony, bölcs vonal hűs tenyeredben. 1943
"mit mondjak még? a tárgyak összenéznek Boldog, mert véled él. " - komor háttér: az idillt fenyegető ellenséges valóság "S talán lesz még időm, hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár. Radnóti miklós tétova odata. " - összetartozás: "nem vagy más világ" 5. Versforma: - strófákra nem tagolódik - a 10-11-12 szótagos sorok jambikus lejtésűek - a sorvégek keresztrímekben csendülnek össze III. BEFEJEZÉS Radnóti remekműve – éppúgy, mint Petőfié – azt a felismerést sugallja, hogy a szeretet átadása mindennap újrakezdődő feladat. Folyamatosan kell éreztetni a társunkkal, hogy szeretjük. Ez inspirálja újabb és újabb alkotásra a művészt, s ez élteti elevenen az összetartozást minden emberpár életében. SzÉ
A világirodalomban is ritkaságszámba megy az a szerelmi líra, melynek mindvégig egyetlen szeretett nő az ihletője. A vers forrása tehát nem pillanatnyi fellángolás, mint pl. József Attila Ódá ja esetében. – A "rejtett csillagrendszer" metafora a kozmosz és a szerelem bejárhatatlan és beláthatatlan végtelenségét sugallja, a világmindenség létének nyüzsgő és áradó mozgalmasságát, a "kőben a megkövesedett csigaház" pedig az előbbivel szemben a változatlan mozdulatlanságot, a szerelem biztos és örök voltát, halhatatlanságát. Ilyen végleteket összefogni egyetlen képben vagy hasonlatban valóban lehetetlen vállalkozás. A művészi erőfeszítés újabb kudarcának bevallása, de egyben az újrakezdésé is a következő néhány mondat: "S még mindig nem tudom elmondani neked... "; "Hasonlat mit sem ér. Radnóti Miklós: Tétova óda - Kedves versek. Felötlik s eldobom. "; "És holnap az egészet újra kezdem". (Tanulságos elolvasni az 1941-ben írt Hasonlatok című verset. ) – A költő azonban a szó művésze: a hétköznapi nyelven elmondhatatlan dolgok kimondója, a megfogalmazhatatlan megfogalmazója.
Nem nehéz belátni, hogy mindezek a különleges történések az együttlét örömét visszhangozzák. Erre utal néhány sorral alább a magyarázatként ható megfogalmazás is: "Boldog, mert véled él. " A költői képzelet szeretetteljes játékossága gazdáját váró kutyaként jeleníti meg a vizespoharat, akárcsak az Együgyű dal a feleségről című vers megelevenedő tárgyainak a világában, ahol topogó, kis állatokká átlelkesített virágcserepek várják az érkező kedvest, akinek lényével elkeveredik valamiféle csipogó, riadt verébre utaló kedvesség. (Az ajtó kaccan egyet, hogy belép, / topogni kezd a sok virágcserép/ s hajában egy kis álmos szőke folt/ csipogva szól, mint egy riadt veréb. Radnóti Miklós: Tétova óda :: galambposta. ) A költői eszközök ilyenfajta használata jelzi, hogy az együttlét itt, a szeretet legváltozatosabb formái mentén artikulálódó kapcsolatban a partner átlényegítésének és a lényében való jelenlétnek egészen rendkívüli módját hozta létre. A vers befejezése éppen azzal hangsúlyozza ezt a különleges eggyéolvadást, hogy a költőt úgy jeleníti meg, mint aki egyszerre szemléli, érzékeli testi valójában elalvó kedvesét, éli át belülről az elalvás tapasztalatát és lép tovább az érzékek fonala mentén az érzékelhetetlen szférába, az idő és a sors titokzatos rajzolatainak jelentéstartományába.