Magyarország versenyképességét vizsgáló kutatások szerint a magyar kkv-k meglehetősen passzívak, illetve a szektor képviselői csak kis arányban vágnak bele nagyobb volumenű fejlesztésekbe. Az innováció azonban a gazdasági fejlődés nélkülözhetetlen hajtóereje. Ennek okán pedig mára sikeresen megszületett egy a termelési kihívásokhoz való alkalmazkodást, felzárkózást segítő lehetőség, ami partneri kezet nyújt a dinamikus növekedéshez. Megjelent ugyanis a vállalkozói pályázatok 2022. évi listáján "A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban" nevű pályázati felhívás tervezet (GINOP Plusz-1. 2. 3-21), mely a KKV szektornak azt a rétegét szólítja meg, akik – többek között – nem tartoznak a KATA hatálya alá. Ez az vissza nem térítendő támogatás vállalkozóknak a korszerűsítési tevékenységet közvetlenül és tartósan szolgálja. Talán kijelenthető az is, hogy a COVID-19-járvánnyal némiképp összefüggésben áll, hiszen patronálást biztosít a nehéz időkben.
J elen pályázati kiírás keretében területi és iparági korlátozások nélkül nyú jthatnak be támogatási kérelmet a Felhívásban részletezett korlátok figyelembevételével. BAR- 2021 A támogatás igénybevételére jogosultak köre: Mikro-, kis-, és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok, amelyek: rendelkeznek legalább 3 lezárt, teljes üzleti évvel; Magyarország területén székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, kettős könyvvitelt vezető egyéni vállalkozók és egyéni cégek, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei, nem tartoznak a KATA hatálya alá. A támogatás feltétele a BREXIT-ből közvetlenül származtatott – dokumentumokkal vagy hitelt érdemlően igazolt – 2020. között felmerült és vélhetően felmerülő jövőbeni veszteség kimutatása Támogatható tevékenységek köre: Önállóan támogatható tevékenységek Technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése; Infrastrukturális és ingatlan beruházás; Szoftverfejlesztés.
a projekt elszámolható összköltségnek a 20%-nak erejéig. Információs technológiafejlesztés (hardvereszközök, immateriális javak, üzleti felhőszolgáltatások) Megújuló energiaforrást hasznosító, korszerű technológiák alkalmazása (mint pl. napelemes, napkollektoros rendszer, brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer, hőszivattyú rendszer), mint projektelem legfeljebb a projekt elszámolható összköltségnek a 50%-át érheti el. Az üzleti innováció térnyerésének elősegítésében a fenntarthatóság jelentős szereppel bír mind társadalmi, mind ökológiai szempontból. Az energiahatékony ingatlanok elterjedésének ösztönzése pedig nemzetgazdasági érdek is. Köztudott, hogy a napelem az egyik legnépszerűbb megújuló energiaforrás. Ahogy a fentiekből is kitűnik ez a vállalkozás támogatás napelemre is igényelhető, épp ezért erősíti az energiatakarékossági pályázatok sorát is. Íme a támogatás pénzügyi részletei: A pályázati felhívás szerint a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 100 milliárd Ft. Ahogy minden pályázat kapcsán, itt is felmerülhet benned a kérdés, hogy kell-e saját forrás a projekthez.
Hozzátette, hogy sokszor nem az ellátásra jogosult, hanem a vele közös háztartásban élő hozzátartozó veszi igénybe a családi adókedvezményt, így az adóvisszatérítés összege is neki jár. Amennyiben a visszatérítés összegét februárban nem kapta meg automatikusan a hozzátartozó, akkor ahhoz legegyszerűbben a bevallási tervezet kiegészítésével juthat hozzá. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a bevallás kiajánlásával nemcsak adminisztrációs terhet vesz le az érintettek válláról, hanem felgyorsította, gyakorlatilag megfelezte a kiutalási határidőt is, így már akár a bevallás beérkezésétől számított két héten belül ki is utalhatja a pénzt – hangsúlyozta az államtitkár. A gyermeket nevelő szülők, a várandós édesanyák, a rokkantsági járadékban részesülők, illetve saját jogon családi pótlékra jogosultak február 14-ig automatikusan már több mint 610 milliárd forintot kézhez kaptak – emlékeztetett Tállai András. Az államtitkár kitért arra is, hogy egyetlen bevallási időszak sem bírt még soha olyan jelentőséggel a magyar adózás történetében, mint a mostani, hiszen a családi adóvisszatérítés összegével az szja-bevallásban lehet elszámolni.