Ez a mozzanat a halandó mivoltunkra utal, illetve Ádám és Éva ősbűnére, mely által elvesztettük az Örök életet. Ám a húsvét, és Jézusnak az emberiségért vállalt kereszthalála feloldozott minket ez alól, ez hozta el nekünk a túlvilági élet reményét. A szigorúan vallásos emberek természetesen nem engedték, nem is engedik meg maguknak a fogadalmaikra vonatkozó "szünetet. " A fogadalmakat, amelyekben az ember valamilyen, számára fontos élményektől vonja meg magát mindig kiegészíti az étkezésre vonatkozó, általános megszorítások. A nagyhét: virágvasárnaptól húsvétvasárnapig Krisztus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepével kezdődik meg tulajdonképpen a nagyhét. Mit ünneplünk Húsvétkor?. A húsvétvasárnapot megelőző vasárnapot hívjuk virágvasárnapnak, ilyenkor szentelik meg a barkákat a templomi szertartás kerete között. A szent három napnak nevezzük a nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat egyháztörténeti eseményeit: • nagycsütörtök az oltáriszentség megalapításának emléknapja • nagypéntek Krisztus kereszthalálának emléknapja • nagyszombat a feltámadás emléknapja.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. Mit ünneplünk Húsvétkor ? - MIZU MISKOLC. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában "húshagyó" táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. Erre utal a húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja. A böjt utolsó hetének neve: "nagyhét", a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken "fehérhét" – fehérvasárnapig tart – magyarázta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az Érd FM 101. 3 reggeli műsorában, a Bundáskenyérben. Mit ünneplünk húsvétkor? Vallási vonatkozásán kívül a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet a Hold állásának megfelelően márciusban vagy áprilisban tartanak.
A kereszténység legnagyobb ünnepe, emlékezés Jézus Krisztus feltámadására. Napját a niceai zsinat (325) a tavaszi napéjegyenlőséggel (márc. 21. ) egybeeső vagy azt követő holdtölte utáni első vasárnapban határozta meg. Így a húsvét ünnepe március 22. és április 25. közé esik, és meghatározza a többi mozgó ünnep idejét is – húsvét előtt és után egyaránt: o farsangvasárnap - húsvét előtt 7 héttel, o virágvasárnap - húsvét előtt 7 nappal, o áldozócsütörtök - húsvét után 40 nappal, o pünkösd - áldozócsütörtök után 10 nappal, o Szentháromság vasárnapja - pünkösd után 7 nappal, o Úrnapja - a következő csütörtök ill. vasárnap. Húsvétkor ér véget a nagyböjt, a hústól való 40 napos tartózkodás, innen származik a magyar elnevezés. Húsvéti gyertya: A nagyszombati katolikus szertartás keretében az új tűzről meggyújtott nagy, díszes gyertya (a húsvéti gyertyát a feltámadás szimbólumaként tartják számon) Húsvéti nyúl: A gyermekek hitében a húsvéti ünnepekre tojást hozó állat. (1682 óta ismert a szokás Németországban) Eredete talán egy tévesen értelmezett húsvéti bárány ábrázolására, végső soron ősi termékenységkultuszokra vezethető vissza.
A húsvét akkora ünnep az egyházban, hogy nyolc napon keresztül ünnepelik. Húsvét hétfőn sok népszokás él, például a locsolkodás és a hímes tojás ajándékozása. Ezek alapja a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit, amely aztán többnyire kölnivízzel való locsolássá alakulva maradt fenn. A locsolkodás hagyományának bibliai eredetet is tulajdonítanak: a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.