Isten veled, hazánk! - Magyar dokumentumfilm - 2012 - awilime magazin Adatok mentése... TV csatorna sorszáma Itt megadhatod, hogy ez a csatorna a TV-dben hányas sorszám alatt látható: Magyar dokumentumfilm (2012) A film két család sorsán keresztül mutatja be a dunabogdányi sváb kitelepítést. Mikor lesz az Isten veled, hazánk! a TV-ben? Az Isten veled, hazánk! című műsor jelenleg egyetlen TV csatornán sem lesz a közeljövőben. Ha értesülni szeretnél róla, hogy mikor lesz ez a TV műsor, akkor használd a műsorfigyelő szolgáltatást! Oszd meg ezt az oldalt: Isten veled, hazánk! Facebook Twitter Viber Messenger WhatsApp Telegram Skype Blogger Flipboard LinkedIn Reddit Buffer E-mail Gmail Műsorfigyelő Műsorfigyelés bekapcsolása Figyelt filmek listája Figyelt személyek listája Beállítások Hogyan használható a műsorfigyelő? Filmgyűjtemény Megnézendő Kedvenc Legjobb Filmgyűjtemények megtekintése
Az Országgyűlés 2012. december 10-én döntött arról, hogy január 19. minden évben legyen a Magyarországról nincstelenül elűzött németek emléknapja. Kolléganőnk, László Petra férjével két megrendítő és hiánypótló dokumentumfilmet is készített a témában. Videónkban, mely a két dokumentumfilm egy-egy részletét idézi fel, olyan idős sváb emberek szólalnak meg, akik gyermekként élték át a kitelepítés borzalmait. Az Isten veled, hazám és az Ez volt a sorsom című dokumentumfilmek ITT és ITT teljes terjedelmükben megtekinthetők.
A második világháború utáni igazságtalan, a kollektív bűnösség elve alapján elüldözött német lakosokkal 1946. január 19-én gördült ki az első vonatszerelvény Magyarországról. A kisemmizett németek a vagonra azt írták fel búcsúzóul: Isten veled, Hazánk! A középkori, több hullámban lezajlott betelepülések döntő fontosságúak voltak a Magyar Királyság számára. Az új német telepesek rengeteg értéket hoztak magukkal, nemcsak létszámuk miatt, hanem szaktudásuk, szorgalmuk, vallásosságuk révén. Egy volt sváb falut még ma is felismerünk rendezettsége miatt. Szokásaik és erős közösségi összetartozásuk mellett ők sem maradhattak ki az asszimilációból. A 18. század második felére megerősödött a német városi polgárság, amely Bécs káros politikája miatt, gazdasági érdekeit tekintve egyre inkább a magyar polgársághoz kötődött. A más nemzetiségeknél is kialakult hungarus-tudat területi kapcsolatot jelentett, a Magyar Királyságban élő népek meghatározását. A 19. századi polgári nemzeti mozgalmak megindulásával sem tűnt el ez a magyarországi németség számára, mint más nemzetiségeknél.
Lsd, engem pen az vigasztal, Hogy vgaszt semmi sem tud adni. Reviczky Gyula Olykor a nap egy percre flragyog, Aztn megint kd l a brc felett - Lgy oly vidm, amily bs n vagyok - Isten veled. Isten, hazánkért térdelünk elődbe. Rút bűneinket jóságoddal född be! Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed, Érdemét idézzed! István királynak szíve gazdagságát, Szent Imre herceg kemény tisztaságát, László királynak vitéz lovagságát: Ó, ha csak ezt látnád! Szent Erzsébetből hős szeretet árad, Margit imái vezekelve szállnak, Minket hiába, Uram, ne sirasson Áldott Boldogasszony! Ránk, bűnösökre minden verés ránkfér, De könyörögnek ők tépett hazánkért. Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek: Hazánkat így mentsd meg! A legfontosabbat ki ne hagyjuk. Találós kérdés: ki vezényelte le a magyarországi kitelepítéseket? Segítek, ugyanaz, aki az ún. "padláslesöprési miniszter" volt. Így sincs meg? Akkor szabad a gazda; Nagy Imre. A jelenkori balliberális oldal egekig magasztalt idolja, aki ugyan az 56-os események forgatagában valóban a rövidebbet húzta, s lett a belső bolsevik leszámolás áldozata, de semmiképpen sem a tisztán és hitelesen antikommunista 1956-é.
Nézze vissza! A film a vetítés után 7 napig megtekinthető itt, a MédiaKlikken! A film két család sorsán keresztül mutatja be a dunabogdányi sváb kitelepítést. Magyar dokumentumfilm, 2012 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 888. oldalán. Operatőr: Gábor László, László Gábor Rendező: László Gábor, Gábor László
Január 19-én tartották az emléknapját a magyarországi németek kitelepítésének. Tudni érdemes, ez a központi emléknap, számos másik helyi dátum él a köztudatban és a gyakorlatban, mind-mind máskor a különféle sváb illetőségű településeken. A Kárpát-medencében évszázadok óta éltek és élnek hol nagyobb, hol csekélyebb számban németek, főként svábok és szászok. Elvitathatatlan az is, hogy a két nép kapcsolata, a magyaré és a németé szorosan összefonódott. Mint mindenkivel, konfliktusaink velük is lehettek és voltak is, de cáfolhatatlanul összekötött minket történelmünk folyamán az egymásra utalt társ- és sorsközösség. Mindkét nép kölcsönösen hatott egymásra kulturális értelemben, gazdagította a másikat. És az is kétségbevonhatatlan tény: ki lehet jelenteni, a magyar hazának számos nagy alakját adták, de általában véve igaz a sokszor hallott, talán egy idős asszony száját szomorúan elhagyó mondat, mikor feltették 1946-ban a vonatra: mi, svábok, jó magyarok voltunk... De mi is történt itt 1946 és 1948 között?