Kérjük, pontosítsa a kiindulási címet! DVDO Air 2K vezeték nélküli HDMI jeltovábbító Márkakereskedés, bemutatóterem, szaküzlet Termékleírás DVDO Air 2K 60GHz-es HDMI vezeték nélküli jeltovábbító. A termék két egységből áll: egy adóból a jelforrás oldalán, valamint egy vevőből a megjelenítő oldalán. 10 méteres hatósugárban megkönnyíti egy vetítő installálását egy olyan környezetben, ahol nem tudunk vagy nem akarunk végig vezetni egy HDMI kábelt. Támogatott audio formátumok: Formatum Csatornák Felbontás (KHz) LPCM 2 32/44. 1/48/88. 2/96/176. 4/192 LPCM 6/8 32/44. 2/96 Dolby Digital 2/5. 1 48 Dolby Digital Plus 2/5. 1/6. 1/7. 1 48 Dolby TrueHD 5. 1 48/96 DTS-HD Master Audio 5. Csongrád Megye Megyeszékhelye. 1 48/96 DTS-HD Master Audio 2/5. 1 192 Supports video resolutions: VGA through WUXGA 480i/576i to [email protected] 3D video support 1080p/720p WiHD 1. 1 Compliant Compliant with HDMI1. 4, HDCP2. 0 Supports Dolby TrueHD, DTS-HD Master Audio and LPCM digital audio streams up to 7. Ország Boltja Témáink Online letölthető katalógusok Látogató számláló 9 4 6 3 2 Társkereső hargita megye Wellness pest megye Csongrád megye megye székhelye a child Megye
[1] Első megyeszékhelye Csongrád volt. A tatárjárás után IV. Béla Szegedre helyezte át a megyeszékhelyt. Az Oszmán Birodalom elfoglalta a 16. században, a Habsburg Birodalom pedig a 17. században kebelezte be. Megyeszékhelye 1773-tól 1883-ig Szegvár, 1883-tól 1950-ig Szentes. 1918 -tól Horgos a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (később Jugoszlávia, jelenleg Szerbia, azon belül a Vajdaság) része lett. Az 1950-es megyerendezés során Csanád megye délnyugati felét, amely magába foglalta az egykori Torontál vármegye Magyarországon maradt részét is, Csongrád megye területéhez csatolták. Lakosság 1910 -ben a vármegyének 325 568 lakosa volt, ebből: 319 274 (98, 06%) magyar 2 862 (0, 87%) német 1 235 (0, 37%) szerb Közigazgatás Járási beosztás Csongrád vármegye az 1876-os megyerendezés előtt két, azt követően három járásra oszlott. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye, [2] addig a főszolgabíró mindenkori lakhelye számított a székhelynek. 1876-tól 1950-ig az alábbiak voltak a megye járásai (és állandó székhelyeik 1886-tól).
Csongrád vármegye ( németül: Komitat Tschongrad, latinul: Comitatus Chongradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében. A mai Csongrád-Csanád megye nyugati területe megegyezik vele, csupán Horgos tartozik Szerbiához. Központja Szentes volt. Földrajz A vármegye területe szinte mindenhol síkság, csak néhány helyen találni mesterségesen emelt dombokat. A síkság nyugat-kelet irányba ereszkedik alá, Szegednél tengerszint fölötti magassága 80 m. A síkság a vármegye nyugati részén viszont már 120 m-re is felemelkedik. A vármegyének több fontos folyója van: a Tisza, amelyhez rengeteg ér csatlakozik, a Maros, a Körös. Északról Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, északkeletről Békés vármegye, keletről Csanád vármegye, délről Torontál vármegye, délnyugatról Bács-Bodrog vármegye, nyugatról pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye határolta. Hasonlóan keleti szomszédjához, Csanád vármegye talajához, Csongrád vármegye talaja is rendkívül termékeny. Történelem A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bácsvár központtal valószínűleg a Borkalán nemzetség birtokaira alapozva.