Sarkvidékek állatai A Föld hideg éghajlati övezetében élő állatok bemutatása. Címkék sarkvidék, jegesmedve, pingvin, fóka, emlős, madár, sarkkör, tundra, jégmező, állandó fagy, ragadozó, Arktisz, Antarktisz, Bergmann-szabály, tápláléklánc, csúcsragadozó, tenger, óceán, moszat, úszóhártya, állat, gerincesek, biológia Narráció A hideg éghajlati övezetek a Föld északi és déli sarkai körül elhelyezkedő területek. Az északi féltekén Arktisznak, a déli féltekén Antarktisznak nevezzük. A sarkvidéki éghajlatra jellemző, hogy állandóan fagyos, a hőmérséklet nem emelkedik fagypont fölé. Állandóan jeges szél fúj, a kevés csapadék pedig hó formájában hullik. A jégmezőn csupán moszatok egyes fajait találhatjuk meg, melyek színesre festik a havat. A sarkvidékek élőlényei ehhez az éghajlathoz alkalmazkodtak, amely az életmódjukban és a küllemükben is meghatározó jegyeket biztosít számukra. Déli sark állatai. Bár a sarkvidékek fajokban szegények, egyedszámban azonban rendkívül gazdagok. A jegesmedve az Északi-sarkvidék csúcsragadozója, a tápláléklánc tetején áll.
Hóba vájt odúkban pihen. Magányosan él. A nőstények kétévente 1-4 bocsot hoznak a világra. Fókák Elefántfóka A fókák vízi életmódhoz alkalmazkodott emlősállatok. Végtagjaik uszonnyá alakultak. Hosszú, megnyúlt ujjaik között úszóhártya van. Testük orsó alakú, szőrzetük rövid. Orr- és fülnyílásaik elzárhatók. Bőrük alatt különösen vastag a hőszigetelő szalonnaréteg. A sarki tengerekben szerzik zsákmányukat, de kikapaszkodnak a szárazföldre is, pihenni, sütkérezni. Itt párzanak, a nőstények itt hozzák világra borjaikat. Az elefántfóka a legnagyobb testű fóka. A hímek tömege 3000 kg, a nőstényeké "mindössze" 1000 kg. A Déli-sarkkör közelében élnek. Pingvinek A pingvinek a déli félgömb lakói. Ragadozó állatok, halakkal táplálkoznak. Testfelépítésük életmódjuknak megfelelően alakult. Szárnyuk evezőként működik. A világ állatai: Az északi- és a déli-sark állatvilága - Alexandra Kiadó. Lábukkal kormányoznak, ujjaik közt úszóhártya feszül. Tollazatuk nem ázik át, jó hőszigetelő. Jellegzetes fekete-fehér "frakkjuk" valójában rejtőszín. A vízben úszó állatok sötét hátoldalát a levegőben köröző ragadozó madarak, fehér hasoldalukat az alattuk úszó, zsákmányként szolgáló halak nehezebben veszik észre.
Járása a medvékre jellemző, cammogó. Teste vaskos, végtagjai szélesek, erősek, nagy mancsokban végződnek. A mancsán lévő éles karmok segítik a kapaszkodást. Lábujjai között apró úszóhártya található. Kiválóan úszik, akár több órát is eltölt a jeges vízben, azonban szőrzete még ekkor sem ázik át. Apró füle és farka csökkenti a hőleadást. A többi medvével ellentétben nem alszik téli álmot. 2-3 méteres hosszával, átlagosan 450 kg-os tömegével a Föld legnagyobb szárazföldi ragadozója. A sarkvidékek jellemző állatai még a fókák. Gerinces emlősállatok, testük a vízi életmódhoz alkalmazkodott. A Déli-sark (Antarktisz) - SiHuHu. Ezt bizonyítja, hogy hátsó végtagjaik úszólábakká módosultak, testük orsó alakú. Mellső végtagjaik megnyúlt ujjai között úszóhártya található, mely szintén az úszást segíti. Bolygónk egyik legérdekesebb pontját, a déli-sarkvidéket gyakorta vizsgálják a tudósok. Munkájukhoz mostantól egy sokkal részletesebb domborzati térkép is rendelkezésre áll. Az egyre jobban érezhető globális felmelegedés miatt az utóbbi időben egyre több tudós kezdte vizsgálni az Antarktisz jegét, aminek köszönhetően egy igen fontos kérdést – pontosabban jelenséget – már sikerült tisztázni.
Lábukkal kormányoznak, ujjaik közt úszóhártya feszül. Tollazatuk nem ázik át, jó hőszigetelő. Jellegzetes fekete-fehér "frakkjuk" valójában rejtőszín. A vízben úszó állatok sötét hátoldalát a levegőben köröző ragadozó madarak, fehér hasoldalukat az alattuk úszó, zsákmányként szolgáló halak nehezebben veszik észre. Egyre fontosabb viszont az földgáz - és kőolajlelőhelyek feltárása. Mivel a könnyen kitermelhető olajkutak lassan kimerülnek, az olajfúrók új lehetőségeket keresnek. Elsősorban Oroszország, de az egész világ vizsgálja a területet, mely valószínűleg óriási lelőhelyeket tartogat. A területet nem védik az Antarktiszhoz hasonló nemzetközi egyezmények, ezért újabban politikai-diplomáciai vetélkedés indult a kitermelési jogokért. Többnyire kis csapatokban úszkálnak, a sarkvidéki part menti vizekben fehér testükkel úgy hatnak, mintha csak olvadó jégtáblák lennének. Fotó: tiffany-terry-flicker Sarki nyúl. Megjelenése és felépítése mind a hideg éghajlati övhöz alkalmazkodott. A tundra öv jellegzetes állata, mely délebbi vidékeken nyaranta barna bundával, ősszel és tavasszal pedig szürkés színárnyalattal jelenik meg.
A populáris kultúrában található különböző hivatkozások a déli kékgyűrűs polipot egy aljas eszközvilágként ábrázolják, amely arra vár, hogy megtámadja az embereket halálos méreganyagaival. Valójában a mérget elsősorban vadászatra vagy védekezésre használják. Nincs bejelentett provokált agresszió az emberrel szemben. Nincs antivenom. Megőrzés Jelenleg nincs ismert védelmi erőfeszítés a déli kékgyűrűs polip számára. Mindezek ellenére valószínű, hogy a H. maculosa fontos szerepet játszik ökoszisztémájukban, talán a rákfélék populációinak ellenőrzésével, így ennek a fajnak a megőrzésére irányuló erőfeszítések várhatóan az ugyanazon élőhelyen élő más fajok javát szolgálják. Azt is javasolják, hogy mivel a H. maculosa elterjedési képessége korlátozott, a faj különböző populációi közötti kapcsolat különösen érzékeny az élőhelyek töredezettségére vagy a földrajzi akadályokra. Hivatkozások Külső linkek "CephBase: déli kékgyűrűs polip". Archivált az eredeti 2005-ös.