Leon Festinger amerikai szociálpszichológus, a kognitív disszonancia elméletének atyja, azt feltételezte, hogy egy ember alapvető törekvése, hogy világképében minél kevesebb ellentmondás legyen. Számtalan kognitív elem (gondolat, emlék, tudás) alkotja a világról alkotott képünket. Ezek állhatnak egymással ellentmondásmentes (konszonáns) és ellentmondásos (disszonáns) kapcsolatban. Akkor beszélhetünk disszonanciáról, ha a fejünkben az egyik gondolat mellett egy, annak ellentmondó elem is megjelenik. Kognitív Disszonancia Redukció / Kognitív Disszonancia – Wikipédia. Konkrét példát élve: amikor a " 15 perce állok ebben a sorban, de nem jutottam sokkal közelebb a pénztárhoz. " elem után " A másik sor vajon jobban halad? " elem következik. Ez lenne a kognitív disszonancia. Ilyen, egymásnak ellentétes elemek találkozásakor feszültség keletkezik bennünk. A leggyakrabban akkor élünk át ilyen disszonanciát, amikor döntési helyzet van, ugyanis a választás pillanatában sosem lehetünk biztosak a dolgunkban. Itt a dilemma: Átmenjek a másik sorba, vagy maradjak ebben?
Még több tartalomért csatlakozz: A flow vagy áramlat élmény, és amit feltétlenül tudni kell róla. Még több tartalomért csatlakozz: Mi a különbség a hangulat, az indulat és a szenvedély között? Még több tartalomért csatlakozz: Az emberi motívumok két forrásból jöhetnek, ezek az intrinzik (belső) és extrinzik (külső) indíttatások. A különbségekről, formákról szól a podcast. Mi a szerelem? Honnan lehet tudni, hogy milyen típusú kapcsolatban vagyunk? Sterberg háromszög elmélete megpróbálja ezt megválaszolni. Még több tartalomért csatlakozz: Amit a szorongásról tudni érdemes: jelek, tünetek, érzékenység. Kognitív disszonancia redukció. És amit a szorongás ellen tenni lehet, mert van ilyen! Még több tartalomért csatlakozz ide: Az emberi motiváció alapjai. Még több érdekességért gyere ide: Mitől függ, hogy egy nagyobb trauma után valaki PTSD-ben, azaz poszttraumás stresszbetegségben fog szenvedni vagy képes fejlődni a stressz hatására. Még több tartalomért csatlakozz ide: Érzelem források. Még több érdekességért gyere ide: Amit a meggyőzés folyamatáról mindenképpen tudni érdemes.
Sőt, még az ötvenes évekbeli Ponton-szériára is visszautaltak, nézzék csak a hátsó sárvédők dudorának formáját! Tehát ebben az E-ben igazából a W124-es lelkületét kell keresni, persze modern formában. Volt W124-esem, nem lesz nehéz. Így is közeledtem. Klasszikus, háromdobozos forma. Legalábbis 2009-ben ilyen a klasszikus A tagolt karosszériaforma megvan, háromdobozos autó, van eleje, utastere, fara. Becsülendő hozzáállás ez mostanában, amikor az autógyártók még a négyajtós limuzinjaikat is kupészerű, íves tetőkkel, utaskabinba olvadó farrésszel próbálják sportkocsinak álcázni. Persze a Mercedesnél érthető, miért nem görcsölnek – az E-osztály mellett ott a CLS is a kínálatban. Azért jó nagy batár. 12 milliméterrel hosszabb, 32-vel szélesebb, mint az elődje, viszont laposabb is 18 millivel. Felesleges kiszorozni, az új, szögletes lámpás orr, a dudorok a karosszérián egyértelműen nagyobbnak mutatják. Négy henger, ej de kár A Mercedes szerint valamennyi motorvariáns közül éppen az lesz a legkelendőbb, amelyiket tesztre kaptunk, a 250-es CDI BlueEfficiency.