Vidravas (dedikált) - Galgóczi Erzsébet - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! Borító tervezők: Engel Tevan István Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás éve: 1984 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Dabasi Nyomda ISBN: 9631526062 Kötés típusa: fűzött kemény papír kiadói borítóban Terjedelem: 264 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 14. 50cm, Magasság: 22. Galgóczi Erzsébet (teljes filmmel) | televizio.sk. 00cm Kategória: Galgóczi Erzsébet (Ménfőcsanak, 1930. augusztus 27. – Győr, 1989. május 20. ) Kossuth-díjas magyar író, forgatókönyvíró. akár 60% legjobb ár 50%
Sokatmondó tény, hogy az író búcsúztatásakor az életműből több nekrológ is éppen ezt a regényt emelte ki. Juhász Béla azt hangsúlyozta, hogy Galgóczi "az epikát szikkasztó jelenségek idején is megmaradt a társadalmi közeg sűrűjében, kialakította a maga számára alkalmas »szoros realizmus« meglehetősen gazdag eszköztárát, és elérte, hogy pályája tovább ívelt, új magaslatokat hódított meg". Tamás István a meglepő fogadtatásról beszélt: "az emberek döbbenten olvasták, s adták kézről kézre. Olyanok is, akik soha nem hallottak Galgóczi Erzsébetről. De akik jól ismerték a munkáit, még ők is meglepődtek. Galgóczi Erzsébet: Vidravas – Könyvek neked. Hogyan jelenhetett ez meg? Ennyire kimondani az igazságot? " A megjelenés körülményeit Vathy Zsuzsa ecseteli ahhoz a fejezethez írott előszavában, amelyik kimaradt a könyvből, mert a Szépirodalmi Kiadó szerkesztői, lektorai szerint nem illeszkedett Papp Simon és a MAORT-per történetéhez. Az író beleegyezését követően a kiadást mégis leállítják az imprimatúra előtt, külső lektorokkal véleményeztetik, többek közt a Nemzeti Bank elnökével, a pártközpontból pedig Berecz Jánossal.
Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
Összefoglaló A vidravas tányér alakú, nyeles, gyilkos szerszám, az apró háziállatokat pusztító kisvadak ellen használják. Az egyik téli reggel ilyen csapóvas csípi be a regény hősnőjének, Rév Orsolyának a kezét. Orsolya szüleit kuláknak nyilvánították, őt ezért kizárták a Képzőművészeti Főiskoláról. Szülőfalujában várja, hogy folytathassa tanulmányait. Hozzájuk kerül egy Pestről kitelepített idős asszony, a nemzetközi hírű geológus felesége. Galgóczi Erzsébet: Vidravas. A tudóst szabotázs vádjával előbb halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték... 1952-t írnak. Embertelen rendelkezések nyomorítanak és tesznek próbára öreget és fiatalt, falusit és városlakót egyaránt. Van, aki nem bírja elviselni az új, megváltozott körülményeket, és elpusztul, fizikailag vagy erkölcsileg megsemmisül. És van, aki addig ismeretlen erőforrásokat tud fölfedezni magában. 1956 nyaráig követhetjük az eseményeket.
A nyolcvanas években már olvastam, kíváncsi voltam, megkopott-e azóta. Nem. Lenyűgöző Galgóczi pontos történeti dokumentációja (a vaolóságos MAORT-per zárt dokumentumainak átböngészése és fejből leírása), regényes cselekményszövés, a meg-megszakított, de azután visszatérve lezáródó regényszálak. Nyelvi szempontból két további értékét látom: a teljesen elmúló hagyományos paraszti élet aprólékos ábrázolása (ebben mester volt), valamint a korai szocializmus (rákosizmus) nyelvi tájának megrajzolása. A Vidravas tömören: Egy prototipikus vagy főpróbás koncepciós per valóságos története beleágyazva egy Királyszék (Sopron? ) környéki parasztlány (Orsolya) életébe, akit kuláknak minősített szülei miatt elbocsátottak a főiskoláról. A vidravas (vidrafogó csapda) konkrét eszköz, de a csapdába került emberek szimbóluma is. A szocializmusból való kiábrándulás regénye – persze azért egy kis hitvallással a végén. (Szépirodalmi, 1984-1985. ) az agyvérzés kiölte benne a külvilág iránti érdeklődést, de a manuális készsége megmaradt.
Ám a "jellemfejlődés mélységét" és a következetlenségeket azért lenne hiba számon kérni, mert a ~ se nem fejlődés-, se nem lélektani regény, hanem tézis- vagy kulcsregény, "politikai dokumentumregény", történelmi krónika, "retrospektív riportázs". Vagyis mindez együtt: szociográfia, munkásmozgalom-történet, memoár, publicisztika; tartózkodva a pszichológiai és a filozófiai eszmefuttatásoktól. Ez a tartózkodás azért is meglepő, mert az elbeszélőt mindenekelőtt a magabiztosság jellemzi. Nézőpontja kimozdíthatatlan és szilárd. Nem ingatja meg a Rákosi-rezsim, a sztálinizmus bonyolult ellentmondásossága, amelyet ábrázol. Meggyőződése, hogy képes rendet, egységet teremteni ebben a korban. Sőt, ítélkezik is a világra kívülről tekintve. Ez a magabiztosság mutatkozik meg az összegzésben: 1956 júliusában véget ért egy korszak, szuggerálja, végső soron egyetlen személy (Rákosi Mátyás) tündökléséhez és bukásához kötve a szocializmus "középkorát". Mintha a történelem s benne az ember úgy működne, mint a vidravas.