December közepéig Isztambulban, Európa egyik idei kulturális fővárosában vendégeskednek Csontváry Kosztka Tivadar képei. Az életmű ilyen távoli szerepeltetésére több mint másfél évtizede nem volt példa. A török nagyvárosban harminckilenc alkotást tekinthetnek meg a látogatók. A Csontváry-alkotások a Pécs2010 Európa Kulturális fővárosa program keretében szerepelnek Európa és Ázsia határmezsgyéjén, az egykori Kelet-Római Birodalom fővárosában. "A tárlat összeállításakor csak a legmonumentálisabb darabokat kellett itthon hagyni" - magyarázza Sárkány József, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának kurátora. Így az október huszadikán nyíló kiállításon csak a Baalbek, a Mária kútja Názáretben, A Nagy Tarpatak a Tátrában és a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című képeket nem tudták kiállítani, egyébként a Pécsett látható olajfestmények a Nemzeti Galéria további öt képével kiegészülve tekinthetők majd meg. Mint azt Sárkány József magyarázta, az isztambuli Pera Múzeum látogatóinak újdonságot jelenthetnek a képek, hiszen Csontváry alkotásait csak a művészet iránt elkötelezetten érdeklődők ismerik.
Csontváry Öreg halásza (MTI) – "Sokan készpénznek tekintették, amit Csontváry utolsó éveiben, 1910 után önmagáról papírra vetett, ezt tükrözték az életéről korábban megjelent kötetek. Valószínűleg csak legenda, és része a zseniális festőművész önmítoszteremtésének az is, hogy égi jelre kezdett el festeni. A legendákról le kell hántani, aminek nincs köze életművéhez" – fogalmazott Molnos Péter a Csontváry – Legendák fogságában című album csütörtöki budapesti bemutatóján. A szerző kitért arra, hogy lehetősége volt korábban nem ismert források, elsősorban a Gegesi Kis Pál hagyatékából való kéziratgyűjtemény áttanulmányozására. Mint mondta, kérdéses, hogy a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, a Római híd Mosztárban, a Baalbek festője valóban részt vett-e az általa leírt egzotikus utazásokon Egyiptomban, Palesztinában, Libanonban, Szíriában, illetve képei valóban a helyszínen készültek, avagy később a műteremben. A Népszabadság Könyvek sorozatban, a Kieselbach Galéria támogatásával megjelent 216 oldalas album Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) valamennyi fellelhető – jelenleg 76 ilyen van – festményéről színes fényképet tartalmaz.
Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című képe a magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintért indul. A festőóriás művei közül alig több, mint egy tucat van magángyűjteményben, 2000 óta pedig csupán négy alkotása szerepelt árverésen, amelyből kettő abszolút rekordot ért el. A Virág Judit Galéria emellett két olyan festményt, Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony kertben és Schönberger Armand Aktok gyümölccsel című képét is bemutatja, amelyek a galéria értékmentő tevékenysége révén most először láthatóak Magyarországon. Az aukciós kiállítás december 4. és 18. között tekinthető meg ingyenesen a Virág Judit Galériában, az árverést december 19-én a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg. A Csontváry-életmű ismert alkotásainak száma viszonylag csekély, mintegy 100 képről tud a magyar művészettörténet. A magyar festőóriás műveinek nagy részét közgyűjtemények és múzeumok őrzik, a magánkézben lévő festményeinek legnagyobb része olyan gyűjteményekben van, ahonnan várhatóan egyhamar nem fognak visszakerülni a műkereskedelembe.
110 képet festett. Vagyis egy-egy alkotáson átlagosan két hónapig dolgozott. Ezt a maga által készített egyedi festékanyag hirtelen száradása és az ebből adódó gyors festéstechnika egyszerűen kizárja… Csontváry az 1881-ben Kelety Gusztávhoz írt levelében azon sopánkodik, hogy a patikusi elfoglaltsága mellett évente sajnos csak 8 képet tudna festeni, ami 20 év alatt csupán 160 művet eredményezne, »mit, ha minden időt rászánnék, 3 év alatt kényelmesen elérhetnék«. Márpedig ha ő »fő állásban«, 3 év alatt 160 mű megfestésére tartotta magát képesnek, akkor – a matematika akkori és jelenlegi állása szerint – még a csupán föltételezett 16 év alatt is »kényelmesen« kb. 850 (azaz hetente egy) képet alkothatott, ami fölöttébb életszerű. Annyira, hogy a Csontváryval számos vonatkozásban rokonítható, mindössze 37 évet élt és 10 évig alkotó Vincent van Gogh hagyatéka kb. 850 festményből és ugyanennyi rajzból áll, noha számos műve megsemmisült… A felvidéki kortárs, Mednyánszky László 45 év alatt kb.