A magyar kettős fejedelemség intézményéről, a honfoglalás előtti állapotot leírva a Dzsajháni-hagyományban Ibn Ruszta emlékezik meg, miszerint a magyarok 20 ezer lovassal vonulnak ki, főnökük neve a künde/kende, valójában azonban a dzsula/dzsila uralkodik felettük, az ő szavára hallgatnak háború és védelem dolgában. 6 kapcsolatok: A magyar nép kialakulása, Asina nemzetség, Árpád magyar fejedelem, Gyula (méltóság), Kende (méltóság), Nagyfejedelem. A magyar nép kialakulása A magyar törzsek vándorlásának a finnugor-elmélet szerint feltételezett útvonalai Ez a szócikk a magyarság történelmének ókori és kora középkori (5–10. század közötti) szakaszát öleli fel. Új!! : Kettős fejedelemség és A magyar nép kialakulása · Többet látni » Asina nemzetség Az Asina-klán a Türk Birodalom uralkodó családja volt a 6. századtól, jelentőségében ezen messze túl mutatva. Új!! : Kettős fejedelemség és Asina nemzetség · Többet látni » Árpád magyar fejedelem Bíborbanszületett Konstantin szerint Árpád (845 – 907. július eleje) a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt a honfoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek.
kettős fejedelemség: nomád uralkodási forma, mely a hatalom vallási és katonai kettőségére épült. - A magyarság a →kazár birodalom mal való kapcsolatában találkozott a ~gel. A magyar törzsszövetségben a ~ a →gyula és a →kende hatalmát jelentette. →szakrális királyság _nbsp;F. I. T.
A magyaroknál hasonló folyamatra nincsen adat. Az pedig valószínűtlen feltételezésnek tűnik, hogy a kazár kagán magához hasonló szakrális fejedelmet kreált volna a nyilvánvalóan alacsonyabb rendű uralkodónak tekintett magyarok egy vezetőjéből. A korábbi kettős fejedelemség eddigre tehát megszűnt. Bulcsú másik érdekes megjegyzése, hogy Árpád fejedelem előtt a magyaroknak soha más fejedelme nem volt. A kettős fejedelemség időszaka [ szerkesztés] Valószínűleg elfogadhatjuk, hogy a magyarok a kazárokhoz hasonló kettős fejedelemség rendszerében éltek, egy időben velük, de tőlük függetlenül, mivel másik sztyeppei szakralitással rendelkező uralkodó nem lehetett volna egy birodalomban a kazár il-kagán mellett. Ebben az időben, úgy tűnik, a kende volt a címe a szakrális uralkodónak. Talán a kagán, ka'an alakból eredeztethető a magyar kende alak, vagy a kende nem kagán, jó okkal? A Dzsajháni -hagyományban ibn Ruszta dzsula gyula tisztsége megfeleltethető a kazár nagy kagán melletti kagán-bégnek, aki a valódi parancsoló volt a birodalomból.
A magyar kettős fejedelemség intézményéről, a honfoglalás előtti állapotot leírva a Dzsajháni -hagyományban Ibn Ruszta emlékezik meg, miszerint a magyarok 20 ezer lovassal vonulnak ki, főnökük neve a künde/ kende, valójában azonban a dzsula/dzsila uralkodik felettük, az ő szavára hallgatnak háború és védelem dolgában. Gardézi ugyanezt mondja. A dzsulát a későbbi magyar nyelvi fejlemény gyula alakkal azonosíthatjuk. Ez a rendszer megegyezik a sztyeppei nagybirodalmak szakrális kettős királyságának intézményével, ami a Türk Birodalom, a Kazár Birodalom és a Ujgur Birodalom kormányzati rendszere is volt többek között. A honfoglalás idején és után viszont a Bulcsú harka által Bizáncba, Bíborbanszületett Konstantin császárhoz vezetett küldöttség elmondása a forrásunk, ami nem szakrális kettős fejedelemségről, hanem egy valódi fejedelemről, a neki alárendelt gyula és még alacsonyabb harka tisztségről beszél, mint három fejedelemről. A három fejedelem még nem zárná ki a szakrális kettős királyságot, mert a többi sztyeppei birodalomban is voltak további főtisztségek, de Bulcsú nem említi, hogy a gyula lenne az igazi parancsoló, a fejedelemről megmondja, hogy az ő neve Falicsi, és ő tűnik az igazi parancsolónak.
A modern polgári államépítés során ezek általában alkotmányos monarchiákká alakultak. Nagyfejedelem [ szerkesztés] A nagyfejedelem a törzsi, nemzetségi, vérségi közösség feje, vezetője; több törzs vagy országrész fejedelmeinek vezetője. A magyar törzsszövetséggel kapcsolatban általában fejedelemről beszélnek, de két forrás szerint a törzsszövetség élén nagyfejedelem állt. Az egyik adat VII. Konstantin bizánci császárnál szerepel, aki Árpádot Turkia nagyfejedelmének nevezte. A másik adat a 11. századból, Querfurti Brúnótól származik, aki Gézát nevezi nagyfejedelemnek, ez a többi fejedelem feletti méltóságot is jelenthette. A törzsszövetségi hatalmat jelentő fejedelmi vagy nagyfejedelmi méltóság helyébe a királyi hatalom lépett I. (Szent) István megkoronázásával. 1765 -ben Mária Terézia királynő Erdélyt nagyfejedelemséggé emelte, így ezután a magyar királyok címei között szerepelt az Erdély nagyfejedelme cím is. Princeps [ szerkesztés] A princeps általános értelemben fejedelem. A Római Köztársaság korában előkelő személy, a senatusban tekintélyével kitűnő, idősebb consularis (princeps senatus).