[6] Belső tér a szószékkel és a főoltárral Eredeti gótikus berendezéséből kevés maradt meg. [1] Eredeti 12 gótikus oltárának többsége tűzvészekben, illetve a Habsburg-ellenes felkelések alatti vallási harcok következményeként elpusztult. [2] A megmaradtak közé tartozik az 1490 – 1506 között készült hármasoltár, melyet később a barokk főoltárba foglaltak, valamint három szobor ( Szűz Mária, Szent Miklós és Szent Adalbert). [1] Főoltárára így a gótika és a barokk összhangja jellemző. Késő gótikus angyalszobrai a 16. század elejéről, a lőcsei Pál mester műhelyéből származnak. [6] Egyes freskótöredékek 15. századiak, a főhajóban a 17. Szent Miklós-templom (Eger) – Wikipédia. századból származnak. A szószék és az orgona barokk stílusúak. [1] Jegyzetek Szerkesztés További információk Szerkesztés Hivatalos honlap (szlovák)
A korszakból a legjelentősebb emlékek egy hatalmas templom romjai, illetve egy villa maradványai a mai temető mellett. A Nyugat-római Birodalom bukása után keleti gót, majd bizánci uralom alá került a város. Az első horvát népcsoportok a 7. század táján jelentek meg a térségben és ezzel vette kezdetét Nin kora középkori virágkora. Az önálló horvát állam a 9. század második felében alakult meg, első írásos emléke egy 879-ben kelt, Branimir fejedelemhez írt pápai levél. Nona lett a fejedelemség, majd 910-től, Tomiszláv megkoronázásától a horvát királyág székvárosa, amely több-kevesebb sikerrel igyekezett megvetni a lábát a többnyire itáliai (velencei) és bizánci befolyás alatt lévő tengerparton. Szent Miklós-templom (Vilnius) – Wikipédia. Az önálló horvát királyság bukását azonban nem a tengerparti riválisok, hanem a magyar hódítás okozta. I. (Szent) László seregével éppen Nin térségében ért ki az Adriához 1091-ben, a város 1105-től lett a magyar királyság (perszonálunió) része, Kálmán király azonban a mintegy 25-30 kilométerrel délebbre fekvő, használhatóbb kikötőjű Tengerfehérvárt preferálta közigazgatási központként (1102-ben itt koronázták horvát királlyá, azonban a várost már 1115-ben, majd 1125-ben is elfoglalta Velence, s a második hódításnál részben le is rombolták).
Egyes történészi vélemények szerint a templomot körülvevő régi temetőben vagy a templomtérben temették el tinódi Sebestyént, a török-magyar harcok krónikását 1556. január végén. Szent Miklós Templom - Nagybörzsöny -Látnivalók - szállás, program, információ - Börzsöny.hu. Emlékére 1935-ben a szentély külsején elhelyezték a Rumi Rajki István szobrászművész által készített emléktáblát. Ez az ősi templom évszázadok óta az imádáság házaként ma is várja az Isten iránti szeretetre vágyó embereket, ahogyan a templom ajtaja felett olvasható felirat hirdeti: "Isten háza és a Mennyország kapuja".