Bibliai történetek ádám és eva pour la vie Az ember teremtése és bűnbeesése | Hitlexikon Nbeeses Irintus Megteremtése után, Ádámnak, az első embernek állítólag megadatott az uralom minden alsóbb rendű lény felett, melyeknek azután elkezdett neveket adni. Mint az egyik ember, akihez Isten közvetlenül beszélt, Ádám próféta az Iszlám hit szerint. A bűnbeesés bibliai történet A kígyó - a szerző szerint - a legravaszabb állat volt a paradicsomban. Kételkedve fordult Évához, hogy valóban azt mondta Isten, hogy nem ehetnek a kert gyümölcseiből. Éva ügy válaszolt, hogy ehetnek, de csak egyből nem, ami a kert közepén van a tudás fájának gyümölcséből, nehogy meghaljanak. A kígyó kétségbe vonta Isten szavát, hogy attól még nem fog meghalni: "Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek szemetek felnyílik, olyanok lesztek mint az Istenek, akik ismerik a jót és a rosszat". Éva látta, hogy a gyümölcs jó és tetszetős evett belőle és Ádámnak is adott belőle. Rögtön felnyíltak szemeik, és látták, hogy meztelenek.
Kezdetben - Bibliai történetek leírása Ádám és Éva, Káin és Ábel, Bábel tornya, Noé bárkája... Mindannyian ugyanarra gondolunk, mindannyian ismerjük ezeket a történeteket. Vagy talán mégsem? A sorozat nyitókötete humorral és emberismerettel fűzi családregénnyé az ismerős vagy ismerősnek hitt alakokat, helyszíneket, eseményeket. A bibliai történeteket már sokan megfestették, megrajzolták, megfilmesítették. Mi elmeséljük őket egy sorozatban. Ezek a történetek ősiek, mégis bennünk élnek. Kicsit talán úgy, ahogy a családi anekdoták, amelyeket szeretünk újra meg újra felidézni, annak ellenére, hogy mindenki másképp emlékszik rájuk, másképp meséli őket. És Szokács Eszter remek mesélő.
Ergo, a gyümölcs valóban bármi lehetett. Mindennek fényében nehéz lenne pontot tenni a kérdés végére, mi is volt valójában a tiltott gyümölcs, ám talán ez nem is akkora baj: a bibliai történetben szereplő fa különlegességével ugyanis egy ilyen homályos, kiismerhetetlen misztikum tökéletes szinkront mutat. A mesteri freskó üzenete Michelangelo csodálatos freskója a Sixtus-kápolna mennyezetén titokzatos üzenetet foglal magában: következő cikkünk erről mesél. Borítókép: Getty Images / Tintoretto: Ádám és Éva (1552 körül). Belső képek: Getty Images / Lucas Cranach: Ádám és Éva, 1510-1520; Anna Lea Merritt: Éva az Édenkertben.
Ádám a bűn kapuja, Krisztus a kegyelem kapuja az egész emberiség számára ( Róm 5, 12-21). Ádámban mindnyájan meghalunk, Krisztusban mindnyájan feltámadunk ( 1Kor 15, 21-22). Ezen a földön Ádám képét viseljük, aki a föld porából való; a mennyben majd Krisztusét, aki a mennyből való ( 1Kor 15, 45-9). Krisztus, mint eszkhatológikus Ádám, az Isten elsőszülöttje és egy új teremtés zsengéje ( Róm 8, 29; Kol 1, 15; Zsid 1, 6). Aki Krisztusban van, abban ez az új teremtés folytatódik ( 2Kor 5, 17; Gal 6, 15). Ehhez az Ádám-Krisztus-tipológiához kapcsolódik az óember levetkőzésének és az újember felöltözésének sürgetése ( Kol 3. 9 -10; Ef 4, 22-24). 2. Város a Jordán bal (K-i) partján, a Jabbók torkolatától D-re, mintegy 2 km-nyire. Józs 3, 16 szerint itt állt meg a Jordán vize, míg a honfoglaló izráeliek - 30 km-rel D-ebbre - átkeltek a kiürült folyómedren. Valószínűleg erről a városról - és nem Ádám ősatyáról - van szó a Hós 6, 7- ben is. Ezt az értelmezést sugallja a szövegösszefüggés és a hasonló jellegű kortárs prófécia: a Mik 1, 10-15.