Máté felháborodott a szavazás tisztasága miatt Hozd magaddal a pszichiátered által felírt antidepresszánsodat, mert minden bizonnyal szükséged lesz rá szavazatszámlálás közben, amikor majd azzal szembesülsz, hogy hányan szavaztak a Fideszre és hányan mondtak nemet a népszavazási kérdésekre! Máté felháborodott a szavazás tisztasága miatt Hozd magaddal a pszichiátered által felírt antidepresszánsodat, mert minden bizonnyal szükséged lesz rá szavazatszámlálás közben, amikor majd azzal szembesülsz, hogy hányan szavaztak a Fideszre és hányan mondtak nemet a népszavazási kérdésekre.
Ötvenötezer levélszavazat adatainak feldolgozása után elmondható: 20 határon túli magyarból 19 a Fideszt támogatta a vasárnapi magyarországi választásokon. Az adatok 98, 5 százalékos feldolgozottságnál 55 ezer levélszavazatot dolgoztak fel, ezekből pedig 52 521 a Fideszre érkezett. Ez 94 százalékos arányt jelent, az összes többi párt mindössze 6 százaléknyi maradékon osztozik. Az adatokat ismertető Index szerint érdekes, hogy 714 szavazattal egyelőre az LMP áll a második helyen, kevéssel megelőzve a Jobbikot. A baloldali pártok az egy százalékot sem érik el. Kiderült, pontosan hányan szavaztak a Fideszre. Összesen 378 ezren regisztráltak előzetesen a levélben történő szavazásra. Ez a lehetőség azoknak volt nyitva, akiknek nincs magyarországi lakcíme; nagy többségük kettős állampolgársággal rendelkező határon túli magyar. Azt még nem tudni, hogy a regisztráltak közül végül hányan szavaztak valóban, arra lehetett számítani, hogy többen fognak, mint négy évvel ezelőtt – a 250-300 ezres szám nem lenne meglepetés. Mint korábban írtuk, a birtokunkban lévő becsült adatok szerint a regisztrált erdélyi magyarok 80 százaléka adta le a szavazatát.
A hivatalos adatok alapján az ellenzéki pártok a következő eredményt érték el: Jobbik 19, 06 százalék, MSZP-Párbeszéd (11, 9), LMP (7. 6), DK (5, 38), Momentum (3, 08), Magyar Kétfarkú Kutya Pártja (1, 73), Együtt (0, 66). Nálam 48, 87 százalék jött ki. A Fidesz-KDNP-re adott 2824551 voks pedig 49, 27 százalékot tesz ki. Igaz, hogy később a Kúria levont 4360 szabálytalan szavazatot, vagyis a kormánypártok 2820191 szavazata aránylik az ellenzéki pártok 2800293 voksához. Bizonyára ezzel magyarázható, hogy a józanabb politikusok közül a volt MSZP-pártelnök Lendvai Ildikó ezt nyilatkozta: "Nem mi voltunk többen. " (ATV, 2018. április 10. ) A szintén szocialista Harangozó Tamás megelégedett azzal, hogy "Az ország fele a változásra szavazott. május 31. Soha nem szavaztak annyian egy pártra Magyarországon, mint most a Fideszre - Hírnavigátor. ) S hogy még teljesebb legyen a kép, a párbeszédes Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti felelőssége tudatában így vigasztalta a szavazókat: "Majdnem a többség. július 24. ) Akadnak tehát ellenzéki politikusok, akik komolyan vették a hiteles számokat, és beérték a fele-felével.
Minél nagyobb a jólét egy adott településen, annál alacsonyabb a Fidesz támogatottsága, ez az összefüggés a 2022-es választások esetében is jelentős volt. Érdekes ugyanakkor, hogy a gazdasági helyzet változásával, a jövedelmek növekedésével már egyáltalán nincs ilyen erős összefüggésben az, hogy a Fidesz mennyi szavazatot kap egy adott településen. Az összefüggés létezésére utal az is, hogy a választások előtt Zsiday Viktor, a HOLD Alapkezelő Citadella befektetési alapjának kezelője a blogján éppen a reálbérnövekedés alapján jósolta azt, hogy 10 százalékkal nőhet a Fidesz szavazatszáma, ami végül nagyjából be is jött. Azokon a településeken, ahol nagyobb arányban élnek magasabban iskolázottak – ezekben a falvakban és városokban mellesleg alacsonyabb arányt szerzett a Fidesz –, jellemzően a lakosság jövedelmi és munkaerőpiaci helyzete is kedvezőbb. Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a vizsgált tényezők jelentőségéről a Fidesz településszintű eredményeinek magyarázatakor, érdemes egyszerre számításba venni azokat, ugyanis így kiszűrhetők az előbbi példához hasonló kapcsolatok, és végső soron megtudhatjuk, melyek azok a helyi jellegzetességek, amelyek igazán meghatározók.
A választás nem végleges adatai nemcsak azt mutatják meg, hogy a Fidesz elveszített több mint hatszázezer szavazót, hanem azt is, hogyan alakult a többi parlamenti párt támogatottsága a négy évvel ezelőttihez képest. Látszik, hogy a baloldali pártszövetség az MSZP 2010-es eredményénél több mint 200 000 szavazattal többet kapott – bár még ez a nagyjából 1, 2 millió szavazó is szerény eredménynek számít; az MSZP csak 1990-ben kapott ennél kevesebbet. A baloldalnak, akárcsak a Jobbiknak, kedvező volt, hogy növelni tudta a támogatottságát úgy is, hogy kevesebben szavaztak, mint négy éve. A Jobbik támogatottsága lényegében elérte az egymilliót, nagyjából százezerrel többen szavaztak rájuk, mint négy éve – ez egyébként nem mutatja egyértelműen azt, hogy átütően nőtt volna a radikális párt támogatottsága. Az első adatok szerint viszont nagyjából negyven egyéni körzetben előzték meg a baloldali jelöltet; ez arányaiban jobb eredmény a négy évvel ezelőttinél. Az LMP a pártszakadáson túl azt is sikerként könyvelheti el, hogy bejutott a parlamentbe, de a támogatottsága jelentősen visszaesett: a négy évvel ezelőtt 384 ezer, most 252 ezer szavazatot kaptak.
A tényleges eredmény ehhez képest a remélt minimumot is alulmúlta, ami alapvetően a minden várakozást meghaladó, a listás szavazatokban is kifejeződő országos Fidesz-fölénnyel magyarázható. Ennek következménye, hogy vidéken csak két, már 2018-ban is győztes ellenzéki jelölt (Szegeden Szabó Sándor, Pécsen Mellár Tamás) tudott újrázni (ez a harmadik négy évvel ezelőtti győztesnek, Pintér Tamásnak Dunaújvárosban már nem sikerült). Az ellenzéki aspiráns hiába számított több, legalábbis részben megyei jogú városi OEVK-ban esélyesnek, az áttörés egyetlen, idáig kormánykézen lévő körzetben sem sikerült. Az ellenzék számára különösen fájó a két miskolci, valamint a pécsi és a szegedi kettes körzet meglehetősen sima (még a legszorosabban is több mint ezer szavazat volt a jelöltjük lemaradása) elvesztése, de Tatabánya, a városiasabb jellegű nyíregyházi körzet és Szolnok is meglepetés Fidesz-győzelemnek számít. Békéscsaba, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém, Kaposvár, Eger előzetesen szinte kiszámíthatatlan, billegő körzetnek tűnt, ehhez képest a fideszes jelölt mindegyikben sima, 6-17 százalékpontos különbséggel vitte az egyéni mandátumot.