2016. december 6. 11:06 MTI A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is. A Szent Miklós nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz, mint népszokás. (A Mikulás a Miklós név cseh és szlovák alakja. ) A különböző népek kultúrájában szinte mindenütt feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagycsizmás alakja, személyéhez kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás szokása. Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A hagyomány szerint a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona nevelte, s ő ismertette meg a kereszténységgel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé.
Szent Miklós történetével kapcsolatban tartanak ingyenes tematikus tárlatvezetést december 6-án, kedden a megyei múzeumban. A Mikulás szó a Miklós cseh fordításából eredeztethető. A december 6-i ajándékozás szokása csak a ázad végén érkezett Magyarországra. A keleti egyházban ma is kötelező ünnepként tartják számon. Többek között errős is szó lesz a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeum ingyense tárlatvezetésén december 6-án, kedden 16. 30 órakor a "Minden bajban védelmező" – orosz fémikonok a 18-20. századból című kiállítás részeként (belépődíj a kiállításba 300-500 Ft). Szent Miklós orosz fémikon ábrázolás A tárlat egyik reprezentatív ikonsorozata a Szent Miklós ábrázolás. Az ikonokon "Csodatevő Szent Miklós" néven említik. Évszázad óta a legnépszerűbb szent, Oroszország patrónusa. Szent Miklós élő történelmi személyiség volt, de kevés hitelesnek tekinthető történeti adatnak vagyunk a birtokában. A szentek életével foglalkozó tudósok, a hagiográfusok kiderítették, hogy Krisztus után 245-ben született Kis-Ázsiában, Patara városában, egy gazdag család gyermekeként.
2020. december 6. 07:15 Kultúra | Szerző: Fazekas Gábor A palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra város püspökének népies alakja. Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, ezért a későbbi korokban a népi vallásosság hatására kialakult ajándékosztó püspöksüveges Mikulás előképének és mintájának tartják. 1087-ben Myrából a Dél-Olaszországi Bari városába vitték Szent Miklós ereklyéit, miután a város egyike lett Európa legjelentősebb keresztény központjainak. A Szent Miklós napi magyar népi hagyományok német hatást tükröznek. A katolikus szent kultuszát a 10. században vitték el Németországba a kereskedők. A középkorban szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklós tetteiről. Kezdetben a különféle játékokban a kolostori iskolák legifjabb diákja alakította Miklóst. Később ezt a szerepet a felnőttek vették át. Ebből alakult ki aztán a szokás és került Magyarországra, hogy az ünnepnap előestéjén, egy később magyar nyelvterületen "Mikulás"-nak elnevezett piros köpenybe öltözött apó, házról házra járt és vizsgáztatta, dicsérte, ajándékokkal halmozta el a gyerekeket, vagy éppenséggel megfenyítette, megbüntette őket.
Később több bővítésen is átesett az épület, a hajó és a szentély meghosszabbításán túl a Szent Anna kápolna hozzáépítése voltak a jelentősebb mérföldkövek a templom életében. Az 1678-as tűzvész után a korábbi fatornyot már kőből építették újjá. 1777 és 1784között a templomot barokk stílusban felújították, tornya copf stílusban 1799-ben lett megmagasítva. A romkert helyén álló temetőt is 1777-ben zárták be. Az utolsó komolyabb változtatásra 1931 és 1933 között került sor, ekkor alakították ki a lourdes-i kápolnát a templomot a főtértől elválasztó falnál. A romkert mai formáját 1974-ben nyerte el, Mayer Antal tervei alapján. Szent Miklós harang: 1120kg - E1 - Szlezák László öntötte Budapesten 1926-ban, Szent Antal harang: 550kg - G1 - Szlezák László öntötte Budapesten 1926-ban, Szent Mihály harang: 290kg - H2 - Szlezák László öntötte Budapesten 1926-ban, Szent Ferenc harang: 106kg - E2 - Szlezák László öntötte Budapesten 1926-ban.
A másik lánynak is adott egy marék aranyat. A lányok lépteket hallottak az ablak alatt, ezért kisiettek, ekkor látták meg, hogy egy piros köpenyes ember rohan el az ablak elől. Harmadik évben az ablak zárva marad, mert kint nagyon hideg volt. Miklós püspök felmászott a tetőre és a nyitott kéményen át beszórta az aranyat. A harmadik lány éppen akkor kötötte fel harisnyáját száradni a kandalló szerű tűzhelyre. A keszkenőbe rakott arany épp belehullott a harisnyába. Ezután terjedt el a hír, hogy Tél-Apó minden évben megajándékozza a szegényeket. Egy idő után kitudódott, hogy ki is valójában a Mikulás, ugyanis az aranyat amit a legkisebb lány kapott a helyi aranykereskedő adott régebb en Miklós püspöknek. De ez alkalommal az is kiderült, hogy Miklós püspök minden évben december 5-én, névnapjának előestéjén rendszeresen megajándékozza a gyerekeket. A keresztényüldözések idején elfogták, de kivégezni nem merték. A legenda szerint halálakor a lelkét angyalok vitték a végső nyughelyére, ahol egy forrás eredt.
A latin egyházban - a dél-itáliai területtől eltekintve - később és lassabban vert gyökeret a kultusza. Ereklyéinek 1087-ben Bari városába történt átvitele virágoztatta fel Európa-szerte a Miklós-tiszteletet. A késő középkor óta Miklós püspököt a 14 segítő szent közé sorolják. Számtalan templom, társulat és foglalkozás patrónusa (tanulás, gyermekek, leányok, hajósok, foglyok, pékek, kereskedők, gyógyszerészek, jogászok).