A világban való eligazodás során egyaránt találkozunk tényekkel és értékekkel, a feladatunk pedig az, hogy ezek ismeretében optimális döntéseket hozzunk. Az ún. Hét pontból áll az emberiség egyetemes erkölcsi kódexe - Qubit. világi erkölcs szerint a jó, illetve az erkölcs emberi alkotás eredménye, az erkölcsi rossz pedig valamelyik emberi közösség normáinak a megsértése. Szókratész szerint "senki nem tesz rosszat készakarva", s az emberek azért véthetnek az erkölcs ellen, mert nem ismerik a jót, nem rendelkeznek azokkal az erényekkel, amelyek helyes cselekvésre ösztönöznék őket. Arisztotelész szerint a jó minden célirányos, racionális, erényes emberi cselekvés végső célja, amit önmagáért akarunk, és minden mást is ennek rendelünk alá. Az emocionalisták az érzelmeket, a hedonisták a gyönyört és az élvezeteket, az utilitaristák, azaz a haszonelvűek a hasznot, a humanisták pedig az emberség gyarapodását tekintik a jó (az erkölcs) forrásának. A felvilágosodás gondolkodói a jót a tudományok fejlődése, Freud az ösztönök tudatosítása, míg Sartre önmagunk korlátlan megvalósítása által tartja elérhetőnek.
Az erkölcs (morál) lényegének meghatározása A jogon kívül a legerősebb normafajta. Az erkölcsi norma arról szól, hogy egy eszméhez képest mi a jó és mi a rossz. A társadalmi vagy csoportideálhoz képest méri az egyén magatartását. Van általános közerkölcs, melynek szabályait valamennyi erkölcsi rendszer magáénak vallja, pl. emberi élet méltósága, szeretet, segítőkészség. Vannak speciális etikai rendszerek, pl. orvosi etika, vallásetika, ügyvédi etika, nemi erkölcs, üzleti erkölcs, stb. Az erkölcsi normák jellemzője a stabilitás. Alapvető Erkölcsi Normák. Hosszú időszaknak kell eltelnie, míg egy erkölcsi norma más, alacsonyabb szintre süllyed. (pl. nemi erkölcs bizonyos vonatkozásai ma szokás szintjén jelennek meg - házasság nélküli együttélés). A közerkölcs prioritásai Két erkölcsi szférát szokásos megkülönböztetni: a magánélet, illetve a foglalkozás(vagy hivatás) és a társadalmi élet területét. Az indivdualisták szerint a magánerkölcs az elsődleges, míg a kollektivizmus képviselői a közösségi (társadalmi erkölcs) jelentőségét hangsúlyozzák.
Tehát önmagunk becsületét, méltóságát, sőt nemzeti méltóságunkat kell megvédenünk azzal, hogy ha Bangóné önként nem hajlandó távozni, és a pártja sem távolítja el, akkor nekünk kell minden erőnkkel arra törekednünk, hogy kiszorítsuk az ilyen embereket a nyilvánosságból, mert fertőzik azt. Éppen ezért tartom helyesnek a Fidesz által elkészített videót, amelyben egyértelműen felhívják a figyelmet Bangóné ámokfutásának erkölcsileg megalázó jellegére, illetve legalább olyan fontos, hogy civilek is aláírásgyűjtésbe kezdtek Bangóné eltávolításáért. Ha ugyanis hagyjuk a Bangónékat büntetlenül szerepelni, és félrefordítjuk a fejünket, akkor rossz bizonyítványt állítunk ki magunkról. Azt, hogy ilyen mondásokat is eltűrünk következmények nélkül, azt, hogy már megint és még mindig következmények nélküli ország vagyunk. Morális normák és alapvető funkcióik. Éppen ezért kell hangsúlyozni: Bangóné patkánybeszéde nem több mint bűn, hiba, hanem több mint hiba, bűn! A hiba ugyanis pragmatikus kategória, a bűn pedig erkölcsi kategória. És ebben az esetben az utóbbi a meghatározó.
A baloldal hamis ideológiája gátolja a vallási alapon üldözöttek védelmét 2022. 06. 11. 09:00 2022. 10:09 A vallásszabadság-ellenes baloldal azonban szándékosan az ellenkezőjére fordította a jelentésben megfogalmazódó eredeti szándékot, és a vallási kisebbségek védelme helyett, a természetjogon alapuló normalitással szemben éppen a hitüket megélő embereket és közösségeket, sőt azok vezetőit vádolja a vallásszabadsággal való visszaéléssel. A jelentés, idézem, "emlékeztet arra, hogy – hagyományaiktól, meggyőződésüktől vagy vallásuktól függetlenül – az összes kisebbség hátrányos megkülönböztetése elleni fellépés, valamint a jogaik előmozdítása és védelme nagyban hozzájárul a társadalmi és a politikai stabilitáshoz, a szegénység csökkentéséhez, a demokratikus kormányzáshoz és a konfliktusok megelőzéséhez". Már ebből a szövegrészletből is kitűnik, hogy a jelentés "összes kisebbség"-ről beszél, és így mossa egybe a vallási közösséghez, vallási kisebbséghez tartozókat a minden társadalomban meglévő politikai, gazdasági vagy más egyéb meghatározások alapján létező kisebbségekkel.
Lassan a klasszikus iskolai normaszegések (diákcsínyek? ) közé sorolhatjuk a megalapozatlan pánikkeltésnek ezt a formáját. 12. Az iskolátokban az utóbbi hónapban már harmadik alkalommal van bombariadó. Te tudod, hogy melyik iskolatársad a tettes. Az igazgató hozzátok is bejön, és megkér benneteket, hogy segítsetek a névtelen telefonáló megtalálásában. a) Megmondom, hogy ki a telefonáló. b) Nem mondom el, amit tudok. Az általános viselkedési módok között rákérdeztünk arra is, hogy a tanulók mennyire tartják súlyosnak a bombariadóval történő fenyegetőzést. E tett minősítése ugyan a 2004-es vizsgálatban is a negatív tartományban maradt, de lényegesen enyhébb megítélést kapott, mint korábban. A következő táblázat mutatja, hogy ebben az esetben a diákok kétharmada nem segítene a tettes megtalálásában. Ez az arány a hat év alatt nem változott, de itt is nőtt a határozott válaszok aránya. Úgy látszik, a többséget nem érinti igazán ez a dolog annak ellenére, hogy a bombariadó előidézésnek tényét, mint említettem, elítélik.
A magánerkölcs normái olyan parancsok vagy tilalmak, amelyek megvalósulását minden élethelyzetben szükségesnek érzünk. A közerkölcs normái olyan értékek, amelyeket egy közösség (társadalom) magáénak vall. A közerkölcs prioritásai: az egyenlőség a szolidaritása szabadság az igazságosság A szokásnormák lényege A szokások esetében mutatható ki leginkább a tudatosság magasabb fokának a hiánya. A szokás lényege a hagyományok átörökítésében és gyakorlásában van például különféle ünnepek megtartása. Kevéssé ellenőrzött, a szocializációs folyamatban kötött mintaként átvett magatartásokról van szó (pl. népszokások). E normák sajátossága, hogy keretet adhatnak más normáknak, pl. erkölcs, illem, sőt jog stb., vagyis e normákat szokásként veszik át. A normák megsértésének következményei például megszólás, kibeszélés, kapcsolatok megszakítása stb. Súlyuk attól függ, hogy milyen egyéb normákkal keverednek. Az illemszabályok (etikett) szerepe a társadalmi érintkezésben A társadalmi érintkezés felületi normái, ám ez jelentőségüket nem csökkenti.
Ez automatikusan nem jár! Az ember egyik fontos antropológiai, az állatoktól megkülönböztető vonása a céltudatos, eszközhasználattal járó, megtervezett cselekedet, azaz a munka. Ennek legfőbb jellemzői, hogy mások ezt elismerjék, alakítsuk vele az életvilágunkat, és megélhetést biztosítsunk magunknak. Végső soron a munka révén az egyén önmagát hozza létre, másként fogalmazva önkiteljesedésének lényegi eszköze. Fernando Savater: Etikáról Amador fiamnak, Műszaki Kiadó, Budapest, 2003 Hársing László: Bevezetés az etikába, Bíbor Kiadó, Miskolc, 1999