Vissza a találatokhoz Alkotó Munkácsy Mihály Munkács, 1844 – Endenich, 1900 Készítés ideje 1869–1872 Tárgytípus festmény Anyag, technika olaj, fa Méret képméret: 87, 5 × 116, 5 cm keretméret: 135 × 164, 5 × 20 cm Leltári szám 4620 Gyűjtemény 19–21. századi Gyűjtemény / Festészeti Osztály Kiállítva Ez a műtárgy nincs kiállítva A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak. A gyűjtemény további műtárgyai Kiállításaink közül ajánljuk
A Festői szerelmek sorozatban most Munkácsy Mihály festőművészről és szerelméről esik szó. A 26 éves Munkácsy Mihály 1870-ben Siralomház című képével elnyerte kora legrangosabb tárlata, a párizsi Szalon aranyérmét. Egy csapásra ismert festő lett, ennek ellenére kételkedett a tehetségében, és azt tervezte, hogy otthagyja düsseldorfi műtermét, hazatér Magyarországra és újra asztalosként fog dolgozni. Egy véletlen találkozásnak is köszönhető, hogy élete más irányt vett. Munkácsy Mihály - Siralomház festménye. Forrás: Wikimedia Commons Munkácsy Mihály: Siralomház A porosz-francia háború francia hadifoglyai, legalábbis a tiszti rangúak, meglehetősen szabadon mozoghattak Düsseldorfban, és unalmukban estélyeket adtak. Egy ilyen rendezvényen találkozott Munkácsy egy rokonlátogatásra érkező luxemburgi arisztokratával, a művészetkedvelő Edouard de Marche báróval és temperamentumos feleségével, a polgári származású Cécile Papier-vel. A báróné valószínűleg titokban már ekkor beleszeretett a 189 centi magas, széles vállú, temperamentumos festőbe, akit imádtak a nők.
A művet 1870-ben bemutatták a párizsi Salonban, ahol nagy aranyérmet nyert, és a Courbet-kör elismerését is kivívta. Théophile Gautier és Castagnary, a kor vezető kritikusai különösen lelkesedtek érte, mert egy eddig ismeretlen nép bátor jelentkezését látták Munkácsy kompozíciójában. A "Siralomház" egy vidéki börtönt ábrázol, ahol magyar szokás szerint az elítélttől kivégzés előtt elbúcsúzhattak. Munkácsy gyermekkori élményből indult ki, de azt továbbfejlesztette, jellegzetes magyar attitűddé formálta. Az elítéltben érzékeltette a magyar temperamentumot, a halálban is virtuskodó, töretlen erejű betyárt. Munkácsy Mihály - Siralomház by Dalma Bolyki. Különösen változatos a nézők csoportosítása, az egyes alakok megrajzolásában a nagy pszichológiai ábrázolókészséget lehet méltányolni. Természetesen a 26 éves művész kompozícióján még sok az idegen elem, a düsseldorfi festészetből átvett konvencionális figura, a kissé színpadszerű elrendezés. 1872 táján a kompozíciót ismét megfestette, s ekkor a műben rejlő lehetőségeket rendkívül szemléletesen bontotta ki.
Egyébként nektek melyik a kedvenc Munkácsy képetek a Müncheni és a Düsseldorfi korszakából, és miért az? Alul a hozzászólások közé beírhatjátok. Ha tetszett a cikk kérlek oszd meg a facebookon is!
Az aszfalt barna egy nagyon szép és érdekes tulajdonságú pigment. Töményen, sűrűn, egészen sötét barna, majdhogynem feketének látszik, míg vékony áttetsző rétegben gyönyörű, enyhén narancsos-okkeres, sárgásbarna színű festék. Fehérrel keverve szép kávébarna színeket ad. Aszfalt festék készítése Aszfalt festék Az aszfalt egyik hátránya, hogy nagyon lassan szárad, emiatt fontos, hogy használata esetén valamilyen száradás gyorsítót használjunk, pl. fekete olajjal (ólom-oxiddal főzött lenolaj) készítették belőle a festéket, vagy a festőszerhez kevertek szikkatívokat miközben használták. A Müncheni festők ezt az aszfaltot úgy használták, hogy felhígítva ezzel rajzolták fel az előrajzot a képre, majd elkezdték a sötét tónusokat kialakítani a kép többi részén az aszfalt segítségével. A kép egységes, harmonikus színvilágának érdekében ahol csak alkalom adódott, ott mindenhol kevertek egy kicsit ebből az aszfaltból a színekhez is. A fehéret is gyakran ezzel törték meg. Így nagyon szép, sötét tónusú képeket kaptak, hasonlóan az Északi Barokk festők pl.
1971-ben Párizsba költözik, ahol műtermet bérel. 1873-ban öt műve szerepelt a Bécsi Világkiállításon. Milton című képe új korszakot nyitott számára, a kép 1878-ban a párizsi világkiállítás magyar osztályán szerepelt, aranyéremmel díjazták. 1878-ban a Milton című képe bécsi kiállítása alkalmából Budapesten vaskorona rendjelet és nemesi oklevelet kapott I. Ferenc Józseftől. Világhírű a Siralomház című képével lett, melynek kompozíciója és ábrázolása eredeti és magával ragadó. Tájképfestészete és magyar történelemmel foglalkozó képei is figyelemre méltóak. Debrecenben a Déri Múzeum őrzi az ún. Krisztus-triptichont (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota). Év 1844 Munkácson született 1855-1858 Lángi Mihály csabai asztalos műhelyében volt inas 1861 Fischer Károly rajztanárnál ismerkedett meg Szamossy Elek festővel 1863-ban képezni kezdte magát 1865-ben a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára jelentkezett 1866 beiratkozott a Müncheni Akadémiára 1869 Siralomház című festményével sikert arat 1871 Párizsba költözik, ahol műtermet bérel 1878 a Párizsi Világkiállításon a Milton c. festményével szerepelt, amely a világkiállításon döntő sikert arat, megnyeri a nagy aranyérmet.
Előző bejegyzésemben Munkácsy Bécsi korszakáról volt szó, most lássuk a Németországban töltött éveit. Bécsi mestere Rahl halála után Munkácsy rövid Magyarországi tartózkodás után Ligeti Antal tanácsára Münchenbe utazott, azzal a szándékkal, hogy ott megpróbál bejutni Karl von Piloty professzor osztályába. Pilotyra akkoriban Münchenben afféle félistenként tekintettek, aki a festészetben egy szokatlan, az akkori technikáktól merőben eltérő módszerrel dolgozott. A Müncheni fiatal festőgeneráció pedig ezt az új, a "Pilotysták" (Piloty követői) által használt festészetet kezdte követni. Piloty osztályába csak a kiváltságosok tudtak helyet kapni, Munkácsyt elutasította a nagy nevű professzor. Szerencséjére ebben az időben már a Müncheni Akadémián oktatott honfitársa, Wágner Sándor, (Wágner híres képe a "Dugovics Titusz önfeláldozása")aki felkarolta a Müncheni Magyar festőket és Munkácsyt is befogadta a saját osztályába. Wágnertől megtanulta Munkácsy a Piloty féle technikát. Karl von Piloty – Az aréna alatt Wágner Sándor – Dugovics Titusz önfeláldozása Az Aszfalt Ennek lényege az aszfalt barna használatán alapult.