Ismerjük azokat a korabeli fényképeket, amelyeken a keresztre feszített Munkácsyt örökítette meg de Suse márki. A Golgota párizsi, budapesti vagy angliai bemutatása ugyanúgy százezreket vonzott a kép elé, mint az első Krisztus-kép kiállítása. A trilógiaként elképzelt sorozatba ezek után egy Feltámadás-kompozíció illeszkedett volna a leginkább. Munkácsyt azonban az 1880-as években új megrendelések kötötték le. 1895-ben a Golgota fő motívuma alapján festette meg a tőketerebesi Andrássymauzóleum oltárképét, ekkor azonban alkotóereje már nagyon meggyengült. A betegséggel küzdő művész utolsó alkotásaként a trilógia harmadik darabját készítette el, az Ecce Homo-t. Témájuk ellenére Munkácsy Krisztus-képeit nehéz oltárképként elképzelni, sokkal inkább kultúrtörténeti zsánerkompozícióknak kell tekintenünk őket. Hatalmas méreteik, a bemutatásukat övező felfokozott hangulat és a bibliai eseményt megjelenítő erejük lenyűgözte a közönséget. Munkácsy krisztus trilógia kiállítás határideje. A művek már-már vallásos sugárzásának titka, hogy Munkácsy tapintható közelségbe hozta a Megváltót, s a szemlélő közönséget bevonta a krisztusi szenvedéstörténetbe.
Témájuk ellenére Munkácsy Krisztus-képeit nehéz oltárképként elképzelni, sokkal inkább kultúrtörténeti zsáner kompozícióknak kell tekintenünk őket. Hatalmas méreteik, a bemutatásukat övező felfokozott hangulat és a bibliai eseményt megjelenítő erejük lenyűgözte a közönséget. A művek már-már vallásos sugárzásának titka, hogy Munkácsy tapintható közelségbe hozta a Megváltót, s a szemlélő közönséget bevonta a krisztusi szenvedéstörténetbe. Egy olyan modern Krisztus-képet teremtett, amely a modern, egyre kifinomultabb ingereket kereső ember igényeire volt szabva. Munkácsy krisztus trilógia kiállítás 2021. Egyszerre nyújtott tehát vallásos élményt és szellemi élvezetet. Korunkban, amikor a vizuális művészet technikai lehetőségei erőteljesen kitágultak, még mindig lenyűgöző hatást gyakorolnak a képek a befogadóra. Vázlatok a Krisztus-trilógiához A Budapesten először látható Krisztus-trilógiát eddig még nem látott rajzok, vázlatok és fotódokumentáció kíséri a Magyar Nemzeti Galéria saját gyűjteményéből, így első alkalommal láthatjuk, milyen elmélyült és hosszan tartó munka, mennyi festői előkészület, töprengés előzte meg a végső képek kialakítását.
A hírnevet elsőként a Siralomház című műve hozta meg számára. Az 1870-es évek elején Párizsba költözött, ahol megnősült, és feleségével egy fényűző palotát építtettek. Déri Múzeum, Debrecen - a Krisztus-trilógia otthona » Közel és távol. Itt születtek meg többek között a trilógia képei is. Munkácsy kora legjobban fizetett festője volt, hírneve Amerikába is eljutott. Az ünnepelt művész élete tragikus véget ért, 1897-től idegszanatóriumban kezelték, ahol 1900. május elsején hunyt el.
A megnyitót megelőző sajtótájékoztatón Csák Ferenc, az MNG főigazgatója elmondta: a festő főművei az azokat őrző debreceni Déri Múzeum felújításának köszönhetően érkezhettek a Magyar Nemzeti Galéria - az egykori királyi palota - úgynevezett báltermébe a Munkácsy Alapítvány támogatásával. Mint hangsúlyozta, Budapest 120 éves adósságot törleszt a három nagyméretű Munkácsy-vászon kiállításával, mert a fővárosi közönség még sosem láthatta együtt az Ecce Homo, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című festményeket. Munkácsy krisztus trilogia kiállítás . Ráadásul most nem pusztán a trilógiával találkozhat a látogató, akit az MNG tárlata azon a gyötrelmes úton is végigvezet, amelyet főműveinek megalkotásáig Munkácsy bejárt - fűzte hozzá Csák Ferenc. Bakó Zsuzsanna, a kiállítás kurátora kiemelte: a Nemzeti Galéria számos alkotást őriz a 19. századi mestertől, így egyedülálló egységben tudják bemutatni a trilógia keletkezéstörténetét. A tárlatra érkezők Munkácsy előtanulmányai, grafikai vázlatai között haladva jutnak el a templomszerűen kialakított fő kiállítási térbe.
Munkácsyt azonban az 1880-as években új megrendelések kötötték le. 1895-ben a Golgota fő motívuma alapján festette meg a tőketerebesi Andrássy-mauzóleum oltárképét, akkor azonban alkotóereje már nagyon meggyengült. A betegséggel küszködő művész utolsó alkotásaként a trilógia harmadik darabját készítette el, az Ecce Homo-t. A trilógia első két darabját Munkácsy 1886–87-i amerikai útján John Wanamaker vette meg, aki hosszú ideig philadelphiai áruházában mutatta be a műveket. A család tulajdonából 1988-ban kikerült alkotások ma kanadai, illetve magyar–amerikai tulajdonban vannak. Az Ecce Homo-t 1914-ben Déri Frigyes vásárolta meg, aki 1930-ban az általa alapított és a nevét viselő debreceni múzeumnak ajándékozta a művet. Munkácsy-trilógia | hvg.hu. A trilógia első két darabja letétként érkezett haza a múzeumba, ahol a három festményt 1995-ben első alkalommal állították ki együtt. Most, a Déri Múzeum felújítása idejére, a Magyar Nemzeti Galéria ad otthont a trilógiának, elsőként mutatva be a nagy kompozíciókat vázlatok, tanulmányok és a redukált méretű verziók kíséretében.