Bilkei Gorzó Bertalan Ajánlja ismerőseinek is! (0 vélemény) Gorzó Bertalan munkája Szatmár vármegye nemesi közösségét mutatja be művében a családok felsorolásával. Kiadó: Históriaantik Könyvesház Kiadás éve: 2011 ISBN: 2050000028670 Terjedelem: 140 oldal Bilkei Gorzó Bertalan - Szatmár vármegye nemes családjai
A belépés kizárólag a feltöltést végző intézmények számára elérhető
A Felvidéki családok II. kötete követi az 1. kötetnél alkalmazott elveket és az ott alkalmazott gyakorlatot. Ennek megfelelően az ott hangoztatottak jelentős része jelen kötetre is érvényes. Szerző szeretné ugyanis közkinccsé tenni az eddigi, a Felvidék családjainak körében végzett kutató munkáját. Szatmár vármegye nemes családjai Bilkei Gorzó Bertalan olvasás online - clemetzono. Ez természetesen nem terjed ki minden családra. Az egyes családok kutatása sem teljesen befejezett. Alapot kíván adni viszont az érdeklődők számára a további, hiteles adatokra támaszkodó kutatáshoz. Napjainkig természetesen csak ott terjednek a családfák, ahol ezt a család tagjaitól megszerezni sikerült. Lehetőséget kínálnak viszont azoknak, akik az adott család hiteles leszármazottai, hogy a kapcsolatot megkeressék. A Heraldika Kiadónál eddig megjelent genealógiai művek egy-egy megye teljes levéltári anyagát igyekeztek feldolgozni, vagyis a megyében nemesi státusban élt minden család ismertetésére kiterjedtek. Természetesen az ismertetés mértéke a genealógiai irodalomtól, a szaktudomány ismereteitől, a család általános ismertségétől és a levéltári anyag terjedelmétől egyaránt függött.
Területét 1920 -ban a trianoni békeszerződéssel Magyarország, Románia és Csehszlovákia között osztották fel. Területe 1910-ben 6287 km², ebből Romániához 4505 km² (71, 7%) került, Csehszlovákiához pedig Nagypalád község (0, 4%). GORZÓ Bertalan, bilkei: Szatmár vármegye nemes családjai. | 43. árverés | Szőnyi Antikváriuma | 2019. 05. 18. szombat 10:00 | axioart.com. 1920-ban a magyarországi részhez csatolták Ugocsa vármegye Magyarországon maradt néhány négyzetméternyi lakatlan területét, majd 1923-ban egyesítették Bereg vármegye Magyarországon maradt területével Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye néven. 1940-45 között teljes korábbi területét ismét Magyarország birtokolta, és ezekben az években ismét önállóan működött. 1945-ben a trianoni határok helyreállítása miatt lényegében az 1923-ban kialakult állapot állt helyre azzal a különbséggel, hogy az egyesített megyét most Szatmár-Bereg megyének hívták. Az 1950-es megyerendezés során Szatmár-Bereg megye egyesült Szabolcs megyével Szabolcs-Szatmár megye néven, amit 1990-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére változtattak. Romániai részének története Szatmár megye néven folytatódik, valamint néhány település Ukrajnához került, a Nagyszőlősi járáshoz.
COLOR Interpress Kft. : magyar lapok, magazinok nemzetközi terjesztése, online előfizetése a világ valamennyi országába. New York, London, Dublin, München, Düsseldorf, Sydney, Melbourne, Prága, Bécs, Bratislava, Toronto, Cleveland © 2022 COLOR Interpress Kft. - Minden jog fenntartva!
A nemes családok gyakorolták a teljeskörű jogokat, vezetői voltak a megyének, így történetük a megye történetének megismeréséhez nélkülözhetetlen adatokkal szolgálnak. A családok történetét a hagyományok írják. A hagyomány atyáról fiúra száll és az emlékezet megszépítő szűrőjén keresztül lassan, de biztosan torzul. Az emberi emlékezet ugyanis szívesen idézi fel a dicső történeteket, az események történelmi magját megszépíti, felnagyítja, elfelejti a kevésbé dicső tetteket és szereplőket, a hétköznapi eseményeket. Így napjainkra egy-egy családnak a története meglehetősen eltér a valóságostól, mert valósággal megdicsőül. A kiadványt számos színes címer, kastély, kúria fotója gazdagítja, valamint névjegyzék teszi könnyen áttekinthetővé.