Döntöttek arról hogy sem az Osztrák-Magyar Monarchia sem a történelmi határai közötti Magyarország nem maradhat fenn. A trianoni békeszerződés6 az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként az első világháborúban vesztes Magyarország és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között létrejött békeszerződés amely többek között az OsztrákMagyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait és sok. Száz évvel ezelőtt 1920. Elolvashatod Magyarország legfontosabb dokumentumát! - Librarius.hu. 1 day agoA trianoni békeszerződés aláírásáról egyetlen tekercsfelvétel létezik amiről másolatot a csehszlovákoktól kaptak a magyarok valamikor az 1950-es 60-as években a kilenc perces felvételt a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet őrzi. Június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést. Az ország lakóinak száma 182 millióról 76 millióra esett vissza. A mai videóban folytatjuk a történelmi sorozatunkat méghozzá Magyarország legszomorúbb történetével a trianoni békeszerződéssel. Világháború után a győztes hatalmak átrajzolták Közép-Európa térképét.
Erre 1920. június 4-én délután fél ötkor, a Napkirály által szeretőjének, későbbi feleségének épített Nagy Trianon kastélyban került sor. Ez azt jelentette, hogy a történeti Magyarország korábbi területének 71, 5 százalékát, a szűkebb értelemben vett Magyarországénak 67, 2 százalékát választották le. A történeti Magyarország lakosságának közel kétharmada – 63, 6 százalék –, míg az anyaországénak 58, 3 százaléka került a szomszéd államokhoz. Összesen 3, 4 millió magyar nemzetiségű embert – a nemzet 34, 1 százalékát – elszakították az országtól. Trianoni békeszerződés szövege. Gazdasági és hadi összeroppantás Mivel a határok mentén a szomszédos országok nem voltak hajlandóak az etnikai elveket figyelembe venni, leginkább gazdasági és katonai érdekek érvényesültek. Az Alföld déli és keleti peremén futó vasútvonalak például fontos szerepet játszottak a határmegjelölésnél: ezek lecsapásával is csökkentették Magyarország hadi potenciálját. A békeszerződés nemzetközi vízi úttá nyilvánította a Dunát, a hadsereget 35 ezer főben maximálta, sőt, a légierő kiépítését is megtiltotta.
Állítólag az angol és az amerikai fél még hajlott is volna bizonyos engedményekre, de Molotov szovjet külügyminiszter ragaszkodott a 300 millió dolláros (ez ma több milliárd dollárnak felelne meg) jóvátételhez - ebből 200 millió a Szovjetuniónak, 70 millió Jugoszláviának és 30 millió Csehszlovákiának járt - és az ország területének újabb módosításához. A trianoni békeszerződés szövege - Pytheas Könyvmanufaktúra Egyedi könyv készítés. Ugyan a háború előtt még Sztálin elvben támogatta a magyar revíziós törekvéseket, de 1947-re már egészen más fekvése lett a leányzónak. "Ismét a trianoni határok léptek életbe, sőt - kibővítve a pozsonyi hídfőt, a Duna jobb partján még három falu (Horvátjárfalu, Dunacsuny és Oroszvár) került a csehszlovák-magyar határ túloldalára. " Elvileg, a békeszerződés aláírásával Magyarország visszanyerte elveszített szuverenitását, csakhogy… Csakhogy a szerződésben szerepelt egy apró kitételt: "a Szovjetuniónak fennmarad a joga magyar területen oly fegyveres erők tartására, amelyre szüksége lenne ahhoz, hogy a szovjet hadseregnek az ausztriai szovjet övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa. "
Tanulságosnak tűnik itt felidézni Jászi Oszkár emigrációban írt, még 1920-ban papírra vetett gondolatait, melyek a jelen törvényben is visszaköszönnek: "az alapvető kérdés (…) nem a terület kérdése, hanem a területen élő népesség kulturális, nemzeti és nyelvi autonómiájának és megszervezésének a problémája. (…) A kultúrmagyarság célkitűzése (…) nem lehet a reváns politikája, (…) mivel tisztességes ember nem kívánhatja, hogy az ő nemzeti kultúrája idegen nemzetek kárára vagy áldozatai révén fejlődjék ki. (…) A reváns gondolatáról úgy a magunk, mint Európa érdekében le kell mondanunk, de úgy magunk, mint Európa érdekében (…) követelnünk kell, hogy Közép-Európa és egész Európa gazdasági egysége mielőbb megvalósulhasson, hogy a zárt magyar települések respektáltassanak, és hogy azok a magyarok, akik véglegesen irredentába kerültek, ne csak egyenrangú polgárai legyenek új államiságuknak, hanem magyarok maradhassanak nyelvben, kultúrában, teljes és zavartalan lelki kontaktusban azzal a hét-nyolcmillió magyarral, ki a régi anyaországban maradt.
Igen, a békefeltételeket a győztesek írják, tudjuk ezt a történelemből, és némi mázt itt is kennek helyenként az elképesztő feltételekre, korábbi nemzetközi egyezményekre utalgatnak lelkes buzgalommal, de ez tulajdonképpen kivégzés: egy ország és egy nép megsemmisítésére irányuló törekvés írásba foglalása. Talán némi sovány vigaszt nyújthat, hogy amelyik nép és amelyik ország ezt kibírta, túlélte, annak van remény – mégis a saját szemünkkel láthatjuk, milyen jóvátehetetlenségek történtek. Nem tudom jó szívvel ajánlani ezt a könyvet, mégis ajánlom mindenkinek, mert ezt – legalább egyszer az életben – látni kell, végig kell olvasni. Trianon. A békeszerződés. Szépmíves Könyvek, Budapest, 2019. Forrás: Tovább a cikkre »