Hippói Szent Ágoston A szabad akaratról című könyvének középpontjában a rossz problémája áll. A fő kérdés a morális rosszra vonatkozik. Ágoston szerint kétféle értelemben beszélünk rosszról: ha valaki rosszat tesz (bűn), vagy ha velünk történik valami rossz (szenvedés). A szenvedés nem más, mint igazságos büntetés. A rossz első fajtájának nem Isten az okozója, a másodiké igen. Isten igazságos, a jókat megjutalmazza, a rosszakat megbünteti, senki sem bűnhődik igazságtalanul. A világmindenséget az isteni előrelátás kormányozza. Mindenki saját maga az oka, ha rosszat tesz, írja Ágoston. A rosszat nem lehet tanulni, mert a tanítás fogalma ellentétes a rossz fogalmával, tanulni csak a jót lehet. Ágoston a rosszat nemlétezőként definiálja, a rossz nem létező, hanem léthiány (értsd: a jó létének hiánya). A tanítás jó dolog, ezért aki rosszat tesz, elfordul a tanítástól. Ha a rossz tanulható, illetve tanítható, akkor pusztán azért érdemes tanulni/tanítani, hogy elkerüljük azt. Aki képes tanulni, abban megvan a felfogóképesség, akiben van felfogóképesség, az képes a jót elsajátítani és cselekedni.
Szent Ágoston, Augustinus, Aurelius Augustinus (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. - Hippo Regius, 430. augusztus 28. ): hippói püspök, egyházatya, filozófus. Idézetek Szerkesztés Vallomások (Confessiones) Szerkesztés Kérdeztem a földet és azt válaszolt: nem én vagyok. Hasonlóképpen vallott minden rajta megtalálható. Kérdeztem a tengert s a tenger zúgó mélységét, az élő, tekergő lényeket és azt felelték: nem vagyunk a te Istened, keresd őt felettünk. Kérdeztem a kavargó szeleket és az egéssz levegőég minden lakójával együtt azt zúgta felém: csalódik Anaximenész, mi nem vagyunk az Isten Kérdeztem az eget, a Napot, a Holdat, a csillagokat, valamennyi felelt: mi sem vagyunk az Istened akit keresel. És kiáltottam a testem kapuit körülálló minden létezőnek: csupán annyit mondtak Istenemről, hogy nem ti vagytok ő. Beszéljetek róla tehát valamit. És erős szóval zúgták a fülembe: "Ő alkotott minket". [1]... Magamhoz fordultam és magamnak beszéltem: ki vagy? És válaszoltam: ember. Íme, test és lélek állnak bennem szolgálatomra, egyik kivűl másik belül.
Ágoston többek között az értelem létével magyarázza az ember és az állat közötti különbséget is. Mind az ember, mind az állat lélekkel rendelkező lény, de pusztán az ember képes az értelem segítségével felfogni saját létezését. Más dolog élni, és más dolog tudni hogy élünk. Isten a semmiből teremtette a világot (ex nihilo). Az isteni törvény, vagy isteni gondviselés minden törvény felett áll. E törvény azonos az isteni bölcsességgel, mellyel a világ teremtetett. Ezért a rosszat nem a külső dolgokban kell keresni, hisz aki vágyik a rosszra, az pont olyan bűnös, mint az, aki megteszi. Valamennyi rossz cselekedetben a vágy tör uralomra. A vágy pedig nem más, mint az isteni törvénytől való elfordulás. Ágoston kétfajta törvényt különböztet meg: egy istenit és egy földit. Az előbbi örök, a második mulandó. Az isteni törvény nem más, mint az isteni akarat (gondviselés, legfőbb bölcsesség). Az isteni törvény tilt mindenféle rossz dolgot, (például önvédelemből sem gyilkolhatunk), mindenképpen magasabb rendű, mint a földi, írásba foglalt törvények.
Aki képes tanulni, abban megvan a felfogóképesség, akiben van felfogóképesség, az képes a jót elsajátítani és cselekedni. Ágoston többek között az értelem létével magyarázza az ember és az állat közötti különbséget is. Mind az ember, mind az állat lélekkel rendelkező lény, de pusztán az ember képes az értelem segítségével felfogni saját létezését. Más dolog élni, és más dolog tudni hogy élünk. Isten a semmiből teremtette a világot (ex nihilo). Az isteni törvény, vagy isteni gondviselés minden törvény felett áll. E törvény azonos az isteni bölcsességgel, mellyel a világ teremtetett. Ezért a rosszat nem a külső dolgokban kell keresni, hisz aki vágyik a rosszra, az pont olyan bűnös, mint az, aki megteszi. Valamennyi rossz cselekedetben a vágy tör uralomra. A vágy pedig nem más, mint az isteni törvénytől való elfordulás. Ágoston kétfajta törvényt különböztet meg: egy istenit és egy földit. Az előbbi örök, a második mulandó. Az isteni törvény nem más, mint az isteni akarat (gondviselés, legfőbb bölcsesség).
Közülük melyikkel kell inkább keresnem Istent? Őt kutattam már testem segítségével a földtől az égig, ameddig kiröpíthettem követeimet, szemem sugarait. Ámde alkalmasabb lesz belső emberem... A belső ember mindezt a külső szolgálatával ismerheti meg. Én, a belső ember ismerem meg mindezt, én, én, a lélek, a testi érzékszerveim révén. X. könyv, 6. fejezet: Miképpen ismerjük meg teremtményeiből Istent? Kutattam mi a gonoszság, de nem találtam meg semmiféle állagát. A legfőbb valóságtól, tőled Istenem, az alacsonyabb dolgok fele fordult akarat visszás mivolta ez, mely "kihányja belső részeit" [2] VII. könyv, 16. fejezet: Minden jó, de nem minden alkalmazkodik más egyébhez Én meg már ifjú koromban igen megromolva, sőt talán ifjúságom kezdetén leginkább romlottan, kértem ugyan tőled tisztaságot, de ilyen formában: adj nekem tisztaságot és önmegtartóztatást, de - még ne! VIII. könyv, 7. fejezet: Ágoston heves küzdelme önmagával. Tehát mi az idő? Ha senki nem kérdezi tőlem akkor tudom. Ha azonban kérdezőnek kell megmagyaráznom akkor nem tudom.
A földi törvények megengednek bizonyos, az isteni törvény szerint rossz cselekedeteket, de csak azért, hogy a nagyobb rosszakat elkerüljék. Például kisebb bűn megölni azt, aki más életére tör, mint elszenvedni azt, hogy kioltsák az életünket. Az isteni és az emberi törvény különbségének bemutatásakor Ágoston három példát említ meg: a házasságtörést, a szentségtörést és a gyilkosságot. Az emberi akarat helyessége tehát azon mérhető le, hogy mennyire van összhangban az isteni akarattal. Aki a legfőbb bölcsességre akar szert tenni, annak helyes és tisztességes életre kell törekednie, ezt nevezi Ágoston jóakarat nak. A jóakarat a lelkünk tulajdona. Akaratunkon múlik, hogy élvezzük vagy nélkülözzük a valódi jót. Akiben az akarat jó, az olyasvalaminek van a birtokában, amit mindenféle földi birodalom és testi gyönyör elé kell helyezni. Abban az emberben, akiben megvan a jóakarat, az ellensége minden rossznak, továbbá megtalálható benne az okosság, a bátorság, a mértékletesség és az igazságosság erénye.
Az egyik csodálja a másikat, a másik viszont azt szeretné, hogy együtt éljenek meg miden fontos pillanatot, ami szembe jön velük. Minden egyes konfliktusuk az életük során újra és újra lágy barátsággá olvad, mintha az idő előrehaladtával egyre jobban tudatosulna bennük, hogy valahol összetartoznak. A Briliáns barátnőm egy zaklatott mese, amiben pont annyi a mocsok, mint a varázslat és erre csak ráerősít Max Richter zenéje, ami minden drámai pillanatot a végtelenségig kimaxol. A casting során hibátlanul választották ki a gyerekszínészeket, akik félelmetesen hasonlítanak az idősebb kori önmagukat játszó szereplőkre. A sorozat közepe egy kicsit veszt a lendületéből, ami valószínűleg azért történhet meg, mert ezt a tömör, kettős érzést kiváltó csoda-világot, amit kínál, nehéz folyamatosan befogadni és feldolgozni. Sorrentio kéznyoma, olaszos vadság, mesebeli történet, brutális realitás és valami megfoghatatlan varázslat, röviden ennyi a Briliáns barátnőm, aminek valószínűleg kötelező darab lesz mindegyik évada.
Vissza a sorozat adatlapjára Briliáns barátnőm sorozat 1. évad epizódjainak listája megjelenések dátumaival és rövid leírásokkal, ha kedveled a 1. évad sorozatot akkor itt hasznos információkat találsz a 1. évad epizódjairól és szereplőiről.
Briliáns barátnőm 1. évad 2019. 02. 18. A Briliáns barátnőm egy kegyetlen, ugyanakkor szép, befelé összpontosító dráma, az HBO egyik legkiemelkedőbb sorozata. De miért ilyen alulértékelt ez a kifogástalan adaptáció? És mitől ilyen briliáns? FÁTRAI KATA ÍRÁSA. Az Elena Ferrante Nápolyi regények című regényfolyama alapján készült sorozatnak a legtöbb szériánál jóval nehezebb dolga volt, hiszen a Ferrante-művek rajongói hatalmas elvárásokat támasztottak vele szemben. Az mindenesetre valamelyest megnyugtatóan hatott, hogy az írónő a forgatás során nem csupán biodíszletként vagy tanácsadóként volt jelen, hanem a szkriptet jegyzők között is megtalálhattuk a nevét. Emellett szintén némi reményre adott okot Paulo Sorrentino produceri közreműködése is. De elég-e ennyi a sikerhez? A Briliáns barátnőm a jelenből indul, amikor az idősödő Elena Greco értesül arról, hogy barátnője, Raffaella Cerullo (másként: Lila) eltűnt. Ekkor elhatározza, hogy mindent, ami velük történt, s amit Lila elmesélt neki, megírja.
Nagy sikerrel fut itthon is az HBO-n az Elena Ferrante Nápolyi regényei alapján készült Briliáns barátnőm sorozat. Most kaptuk a hírt, hogy hamarosan indul a forgatás az Aki megszökik és aki marad címet viselő harmadik kötet történetéből is. "Elena Ferrante lenyűgöző regényfolyamának filmre vitele örömteli és kiváltságos feladat. Még inkább az annak tudatában, hogy a nézők és a kritikusok egyaránt lelkesen fogadták Elena és Lila történetét, ami Saverio Costanzónak és csapatának kiváló munkáját dicséri. Alig várjuk, hogy elmesélhessük a briliáns barátnők életének és barátságának következő fejezetét" – mondta Francesca Orsi EVP HBO-programigazgató, amikor bejelentették, hogy folytatódik a Nápolyi regények alapján készült sorozat forgatása. A harmadik évad a regényfolyam harmadik részét – Aki megszökik és aki marad – dolgozza fel. A premier dátumát a vírushelyzet okozta bizonytalanság miatt még nem közölték. Addig is van egy dátum, amiben biztosak lehetnek a Ferrante-rajongók: szeptember 1-jén már olvashatjuk magyarul a szerző új regényét, melynek címe: A felnőttek hazug élete (La vita bugiarda degli adulti).
A két nő közötti köteléket próbára teszi az őket körülvevő világ változása, beleértve a kommunista mozgalom térnyerését is. Az HBO és az olasz RAI tévécsatorna koprodukciójában megvalósuló sorozat 3. évadához új rendezőt igazoltak: Daniele Luchetti veszi át a stafétabotot Saverio Constanzótól. Luchetti szerint az új évad egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy a főszereplőket játszó színésznők, Margherita Mazzuco és Gaiga Girace csak 18 évesek, és koruknál jóval idősebb karaktereket kell megformálniuk a történet előrehaladtával. Korábban azt is rebesgették az olasz sajtóban, hogy idősebb színésznőket fognak szerződtetni a 3. évadra, Luchetti azonban egyértelműsítette, hogy kitart az eredeti szereposztás mellett. "Először is fontos, hogy ugyanazokat a karaktereket lássuk, időközben viszont a színészek felnőttek. Észrevehetően érettebb lett a kifejezésmódjuk és a viselkedésük. A legtöbbet hoztuk ki abból a csodálatos fejlődésből, amin Gaia és Margherita, valamint a többi karakter keresztülment.
Rögtön meg is érkezünk a gyermekkorukba, ami a veszélyes és csodás Nápoly utcáin játszódik és ahol két, nagyon különböző személyiségű kislány, egy szenvedélyes és egész életüket meghatározó barátságba kezd. Lilu és Lenú olyan közegben élnek, ahol minden piszkos: a gyerekek, az utcák, az életek, a családok titkai, de minden mocsok ellenére mégis már az első pillanattól kezdve átüt valami megfogalmazhatatlan báj és ősi kedvesség, ami ezekből az őszinte és tiszta szereplőkből árad. A két kislánynak köszönhetően látjuk és érezzük minden porcikánkban, hogy milyen egy bimbózó, még érdek nélküli barátság, amiben örök szövetséget kötnek a résztvevők. Egy játékbaba cserével indul minden, aztán közösen veszik meg az első könyvüket, amit rongyosra olvasnak és egyik nap még az iskolából is ellógnak, hogy láthassák a tengert, vállalva ezzel egy kiadós otthoni verést a lázadó magatartásukért. Azonban végig érezzük, hogy minden egyes mozdulat megéri nekik. Pedig a két kislány borzasztóan különböző, az egyikük lázadó, ösztönös zseni, akinek már a tekintete is lángol a vadságtól.