És akkor nézzük a Móricka módszert. Ha professzionális szondák és mérőeszközök nem állnak a rendelkezésedre, akkor is meg tudod állapítani, hogyan kell jól beállítani az öntözést. Az első lépés, hogy meg kell mérni a mostani "teljesítményt". Ezt úgy tudod megtenni, ha minden zónában kiméred egy csapadékmérővel (vagy néhány pohárral), hogy mennyi víz is jut a fűre. Mikor kell locsolni es. Ehhez szórófejenként 3 pohárra (egyenes falú) lesz szükséged, amit különböző távolságokba kell elhelyezned a fejtől. Érdemes nagyjából arányosan tenni. Indítsd el az aktuális programot(vagy akézi öntözést), és nézd meg, hogy mennyi víz gyűlik össze a mérőedényeidben a végére. 1 mm vízmagasság 1 liter víznek felel meg négyzetméterenként. Ha ezzel megvagy, akkor jöhet a táblázat: A saját mérésedet és a javasolt vízmennyiséget összevetve ki tudod számolni, hány perces programot kell beállítanod, hogy a megfelelő mennyiségű víz jusson ki a kertedre. Ehhez használd ezt a képletet: Megmért víz mennyisége (mm)/ program hossza percekben (p)= teljesítmény (mm/p) Ajánlott víz mennyisége (mm)/ teljesítménnyel (mm/p)= ajánlott programhossza (p) Ez a képlet és a mérésed alapján már biztosan be tudod állítani jól az öntözőrendszered!
Hatékonyabban kellene felhasználni a meglévő vízkészletet, és fel kell készülni arra, hogy a jövőben a vízhiány sokkal gyakoribb lesz mint eddig. Mit jelent ez a gyakorlatban? "Azt, hogy a klímaváltozáshoz mindenkinek alkalmazkodnia kell: az egyéneknek, a családoknak, az önkormányzatoknak és az államoknak is. Mikor kell menni locsolkodni?. Minden szinten alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz" – hangsúlyozza az európai környezetvédelmi ügynökség vízgazdálkodási szakértője, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.
Mikor locsoljunk? – Valóban jó az esti locsolás? Nagyon sokan esküsznek az esti locsolásra, tettüket pedig azzal indokolják általában, hogy az esti órákban nem okoz perzselést a növények levelére kerülő víz. Szokták azt is mondani, hogy este kevésbé párolog el a víz, mint napközben, amikor nagy meleg van. Végül azt is szokták mondani, hogy a növényeknek hosszabb idejük van felvenni a kijuttatott vizet, ha este locsolunk. Ez mind szép és jó, de mi az igazság? Az esti locsolással azt érjük el, hogy nem okozunk perzselést a növényeket, rendben – viszont, sokkal több ideig marad a víz a leveleken, ez pedig nagyon kedvez a gombás fertőzéseknek. A nedvesség ugyebár nem párolog el, tehát a csigák megkezdhetitek áldásos tevékenységüket, aminek annyira nem fogunk örülni… Mikor locsoljunk? Mikor kell locsolni 1. – Mit tegyünk akkor? Ha van rá lehetőségünk, akkor mindenképpen a reggeli, kora hajnali órákat válasszuk locsolásra, mivel ekkor kisebb a párolgás, viszont nem perzseljük a növényeket. A víz ilyenkor kevesebb ideig lesz a leveleken, nem kedvezünk sem a gombás betegség eknek, sem a csigák pusztításának.
Újabb kilátóteraszhoz érünk, innen jobb a rálátás Óbuda központi, belső részeire, majd Feketesalak nevű utunk megkerüli a Tábor-hegy magaslatát, egy kilátópontnál széles jobb kanyarral csatlakozik be a Hármashatárhegyi út aszfaltjába. Az út túloldalán, vele párhuzamosan futó Kéktúrára érve, balra fordulva gyalogolunk vissza a már ismert útvonalon kiindulási pontunkra, a Fenyőgyöngye meleltti buszvégállomásra.
A Hármashatár-hegy (495 m) a Budai-hegység egyik legjellegzetesebb hegye, szigetként emelkedik ki környezetéből, szinte az egész városból látható, jól beazonosítható a gerincén magasodó számtalan adótoronyról. A hegy rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, kopár tetejéről elképesztően csodás a kilátás a városra, a Dunára, az egész Budai-hegységet be lehet látni, de a Pilis, sőt a Mátra és a Börzsöny vonulatai is láthatók jó időben. Már csak a kilátásért is megéri feljönni ide, a hajdani buszfordulóban és környékén lévő parkolóból kezdjük túránkat, az Udvarház étteremhez vezető útról jobbra térünk le egy köves útra, mely felvisz a hegy legmagasabb pontján pár éve átadott, modern alakú, fából épült Guckler Károly kilátóhoz. Hármashatár körtúra. A Fenyőgyöngyétől érkezők az Országos Kéktúrán az Udvarház étterem másik oldala mellett érnek fel a kilátóhoz, a második világháborús lövegállások, elhanyagolt állapotban lévő betonbunkerek mellett. Miután megcsodáltuk a parádés kilátást a sárgára festett építményből, keressük meg a Kék jelzésű, a kilátó alatt futó utat, melyen észak felé indulunk.
A sétányon megkerüljük a Kis-Farkas torok bevágását, és a mellékgerinc túloldalán a Nagy-Farkas-torok teknőjében leküzdjük a maradék szintet a Tábor-hegyből a Z jelzés kíséretében. Öreg bükkök között a hegy platójának lapos térségére érünk, ahol a Hármashatár-hegyre igyekvő aszfaltúttal párhuzamosan jobbra ráfordulunk a K jelzésre. Óbudáról a Szép-völgybe a Hármashatár-hegyen keresztül • Gyalogtúra » .... A Farkas-torok faragta nyereg lankája után az aszfaltsávot keresztezve újabb kapaszkodásba kezdünk a virágos kőrisekkel bokros erdőben. A Hármashatár-hegy kilátópontján A dolomitsziklás, görgeteges ösvényen érkezünk fel az udvarház étterem épületét kerülve az átjátszótornyokkal tűzdelt csúcstömbre. A foghíjas karsztbokorerdőt a régi vitorlázópálya nyitja nyugat felé, ahonnan remek kilátásunk van a Pesthidegkúti medencére és a környező Budai-hegységre. A bunkerekkel éktelenkedő csúcs túloldalán egy érdekes, három- és hatszögekből felépülő, gömb alakú szerkezet áll, a Guckler Károly-kilátó. Amit a nyiladékból nem pillanthattunk meg, az innen, a csúcs keleti oldalából elénk tárul.
A kisebb dőlésszögű hegyoldalra felkúszott a panorámára éhes kertváros, de a fentebbi, ma már védelem alatt álló, meredek, helyenként sziklás részek erdőbe burkolóznak. A Királylaki utat jobbra hagyjuk el egy "turistaútsikátoron" keresztül: a két kerítés között éppen elfér egy ösvény, mely utat mutat a fák közé. Bal felé, meredeken harántol csapásunk, rövidesen elágazáshoz érkezünk. Hármashatár hegy tra. Forduljunk jobbra, hogy a szintet tartó turistaúton felkeressük a hegyoldal egyik legjelentősebb látványosságát! A barlang teraszán A rövid szakaszon a lejtő függőleges sziklafallá változik, végül egy kiszélesített teraszon balra feltárul a Tábor-hegyi-barlang magas nyílása. A dolomit belsejébe vezető, 162 méter hosszú járatot a Föld belső hője által felmelegített, és a kőzet repedésein keresztül fölfelé hatoló hévizek oldó munkája hozta létre, később felszínre került a tektonikus mozgások hatására. Rács védi a hűvös levegőt okádó barlangszájat, előtte 1930-ban kilátóteraszt építettek. Itt a 2018 őszi felújítás óta padot találunk, a fák lombjai között-fölött láthatjuk Óbudát és Észak-Pestet, középen a fűtőmű 200 métert meghaladó kéményének szálegyenes alakja (Budapest legmagasabb épülete) mutatkozik.
Viharhegyi út, buszmegálló (238 m) Koordináták: DD 47. 552881, 19. 014381 DMS 47°33'10. 4"N 19°00'51. 8"E UTM 34T 350608 5268517 w3w ///közönség. érkezés. hajvágás Itiner A buszmegállótól fölfelé, a ZΩ jelzésen indulunk el. A hegyre gyalogolva tegyünk rövid kitérőt jobbra, a Tábor-hegyi-barlanghoz! Felérve a Guckler-útra jobbra kanyarodunk a Z+ jelzésre. Balra fordulunk a Z jelű turistaútra. Jobbra térünk a K jelzésre, amelyet a Guckler-kilátóig követünk. Rövid visszagyaloglás után átfordulunk jobbra a K↺ jelzésre. Hármashatár hegy turf pmu. Leereszkedünk a K↺ jelzésen az aszfaltút mentén található buszmegállóig. A túráról részletesen Város a hegyaljon A buszmegálló mellett fölfelé induló utcán követjük a ZΩ jelzést, amely aztán balra fordul. A Hármashatár-hegy csoportjának e középső részére jellemző, hogy a tektonikai hatásokra függőlegesen elmozdult kőzetrögök (sasbércek) igen meredek, távolról nézve falszerű lejtőkkel emelkednek ki a jóval lankásabb hegyaljból, melyet a mozgások irányát meghatározó vetők határolnak el a magasabb részektől.