Moszkvai őrkutya (московская сторожевая (Moskovskaya Storozhevaya)) Fajtagazda ország Oroszország Osztályozás Csoport FCI által nem elismert fajta A Wikimédia Commons tartalmaz Moszkvai őrkutya témájú médiaállományokat. A moszkvai őrkutya (oroszul: московская сторожевая) Oroszországból származó kutyafajta, melyet a 20. században tenyésztettek ki a bernáthegyi, az orosz foltos kopó és a kaukázusi juhászkutya keresztezésével. Külleme [ szerkesztés] Nagy termetű, erőteljes testfelépítésű kutya. A melle mély, széles és hosszú, elülső része néha kiszögellik a váll-inak, ízületek előtt. A hát egyenes, erős, széles és izmos. A törzs két oldala megközelítőleg egyforma. Az állat dereka rövid, széles, izmos, nem túl kidomborodó. A hasa feszes. A mancsok nagyok és kerekek. Moszkvai őrkutya - Tenyésztők és Kennelek. A farok magasan tűzött, széles és tömött. A szőre félhosszú, ápolása könnyű, színe vörös-fehér tarka sötét, szimmetrikus maszkkal. Jelleme [ szerkesztés] Kitartó, szívós, igénytelen, képes alkalmazkodni az eltérő időjárási és egyéb viszonyokhoz.
Eurázsia, Világ és Európa győztes, 6 ország Championja. Egy év alatt több mint 20 kutyánk "E" vizsgát tett le! Moszkvai őrkutya eladó. Ez rengeteg munka, felkészültség! Egy tenyésztőnek feladata, hogy küllemben szép kutyákat hozzon létre, amelyekkel számtalan champion címet érhet el, de sokkal fontosabb a fajta egészségének a megőrzése, és hogy olyan kutyákat tenyésszen, amelyek méltón megállják a helyüket a ringen kívül is a mindennapi életben. Kiskutya vásárláskor legyünk körültekintőek! Kiskutya eladó Thursday, April 01, 2010 5:57:26 AM - Link - Download Click here to unsubscribe from Startapró - Többi kategória, Állat, Kutya. Sent using Reblinks.
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
A két komondor nekiesett a másik kettőnek s torkon kapta egymást és hempergett. Vérben és nyíva, ordítva. A puli meg ráugrott a veres juhászra s a lábába harapott. Az a botjával verte s rúgta, míg agyon nem csaphatta. A négy komondort látni se lehetett a sötétben. Azok kikészítették egymást. A két ember állva, botra támaszkodva várta el, míg a kutyáik végeztek s mikor azok véresen és sebeiket nyalogatva a közelbe jöttek, akkor azt mondta a veres juhász: - Kaparjatok. A két kutya hozzáfogott kaparni. Gödröt. De lassan ment. Erre az emberek elővették a szamár hátáról a kurta nyelű ásót, és segítettek nekik. Móricz zsigmond barbárok összefoglaló. Hogy a gödör megvót, a kisebb juhász fogta a gyereket, beletette. De az ember mégis, nagy vót. - Ott a szíj. Rákötötte a nyakára, avval húzta bele. Mire a hold feljött, akkorra be volt kaparva a vendéglátó gazda fiastól és három kutyájával. Tüzet raktak a sírra ganéból s megsütötték a szalonnájukat. Jóízűen megvacsoráztak. - No e megvan, - mondta a veres juhász - akkor ballagjunk. Megindította a nyájat, a háromszáz juh elindult a pusztán, de nehezen indult meg, mert már szerettek volna éccakázni.
Hallgatásuk persze adódhat abból is, hogy nincs mit mondaniuk egymásnak, vagy ha lenne is mit, mert a kérdés rengeteg – például maga a látogatási cél is –, volna-e értelme csacsogni, ismerve a viszonyukat? Tudniillik, hogy a "a vendég nem érdemelte meg a megbecsülést, mert rosszakarója volt. " A Bodri juhász értetlenül áll a másik két juhász képmutató látogatása előtt. A feszültség a csenden keresztül is érezhető közöttük. Veres Juhász erkölcsök nélküli, vad, durva, kegyetlen, mechanikusan gyilkoló. Minden lelki rezdülés nélkül követte el a bűntettet. Ezt jól mutatja, hogy miután megölték a Bodri juhászt, annak kisfiát, és puliját, "tüzet raktak a sírra a ganéból s megsütötték a szalonnájukat. Jóízűen megvacsoráztak. Móricz Zsigmond: Barbárok (elemzés) – Jegyzetek. " Alakja bizonyos szempontból rokonítható más Móricz-novella főhősével; a Szegény emberek katonája éppoly hidegvérű gyilkos, de ő nem gonosz, és mentsége tettére, hogy a háborúban tapasztaltak zavarták össze elméjét, hogy lelkileg "nem tiszta". Míg itt a juhász számítóan követte el tettét, és semmi megmagyarázható körülményt nem szolgáltat az író számunkra.
A Tragédia című novella elemzésekor említettem, hogy Móricz paraszti témájú elbeszélésekkel kezdte a pályáját, és megújította a parasztábrázolásnak a magyar irodalomban addig uralkodó hagyományát. A romantikus-idillikus parasztkép helyett reálisan ábrázolta a népi világot, olykor kifejezetten naturalista eszközökkel. Stílusa, témaválasztása abban az időben nagy újításnak számított. A korai parasztnovellák után (amelyek közé az 1909-ben írt Tragédia is tartozik) Móricz egy ideig, a 20-as években és 30-as évek elején ún. dzsentriregényeket írt, amelyekben Mikszáth jellegzetes témáját dolgozta fel más megvilágításban, mígnem a Rokonok (1932) megírásával lezárta a dzsentritémát, és a 30-as években ismét a nép problémái felé fordult. Regényekben, riportokban számolt be a parasztság visszamaradott életmódjáról, babonás hiedelmeiről. Barbarok moricz zsigmond tartalom. Ebből az időből, 1931-ből származik az egyik legmegrendítőbb novellája, a Barbárok is. Az elbeszélés története néhány szóban összefoglalható. A csobori pusztán két juhász agyonver egy harmadikat annak tizenkét éves kisfiával és három kutyájával együtt, egy gödörbe temetik a holttesteket, és elhajtják a férfi 300 birkáját és két szamarát.