Skip to content Keresés: Aktuális Magazin Könyvajánló Kapcsolat SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapja SZTE Klebelsberg Könyvtár Kérdése vagy üzenete van? Az Ön neve: (kötelező) Az Ön e-mail címe: (kötelező) Üzenet tárgya: (kötelező) Üzenet: (kötelező) Kövess minket: Betekintés a könyvtár falai mögé és a könyvek borítói alá. A blog, ahol kulisszatitkok, történetek, olvasmányajánlók, és érdekességek sorakoznak a polcokon.
Augusztus 31-től ismét látogatható az SZTE Klebelsberg Könyvtár… Miklós Péter "A szabadság pillanatai. Egyéni és közösségi cselekvésformák 1956-ban" című kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők az SZTE Klebelsberg Könyvtár átriumában október 17-től. … Hetven kiállító – többek között citerakészítő, fazekas, bőrdíszműves és fafaragó is – bemutatkozik a Széchenyi téren a tizedik, jubileumi Hungarikum Fesztiválon. Továbbá az este igen nyitott lesz a szegediek számára. SZTE Klebelsberg Könyvtár blog – SZTE Klebelsberg Könyvtár. Rengeteg szórakozás… Három kötetben, több mint háromezer oldalon készült el Arany János verses műveiben használt szókincsének feldolgozása Beke József által. Az Arany-szótárt szerdán mutatták be az Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárában. … Az SZTE Klebelsberg Könyvtár is kiemelkedő segítséget szeretne nyújtani egy könyvgyűjtési akció keretein belül, ahol a romániai Tasnád nevű kisváros könyvtára részére várják a könyvadományokat. … Új szolgáltatással bővül az SZTE Klebelsberg Könyvtár kínálata. … Vándorkiállítás nyílik az SZTE Klebelsberg Könyvtárban Bibó István történész – politológus, 1956-os miniszter életéről és munkásságáról.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár nyári zárva tartása miatt könyvtárközi kölcsönzési szolgáltatásunk 2022. július 25. és augusztus 19. között szünetel. Ez idő alatt a) a honlapunkon keresztül leadott új könyvtárközi kéréseket elektronikus postaládánk fogadja, feldolgozásuk azonban csak a nyitást követően (beérkezési sorrendben) történik meg, ami a megszokottnál várhatóan hosszabb időt vesz majd igénybe; b) a már folyamatban levő könyvtárközi kérések aktuális állapotáról a zárást megelőzően igyekszünk tájékoztatást adni érintett olvasóinknak. Nyári nyitva tartásunkról bővebben itt olvashatnak. Megértésüket köszönjük! Klebelsberg – SZTE Klebelsberg Könyvtár blog. Our Library is closed during the university summer holidays from the 25th of July, 2022 until the 19th of August, 2022. Requests arrived in this period will be processed the 22nd of August. Thank you for your understanding!
14 febr, 2022 Ö, mint önbíráskodás 💥 Az önbíráskodás lélektana 🦸♂️ 12 júl, 2022 Növénytani plakátok digitalizálása 15 jún, 2022 Passuth, a történelmi regényíró és emlékíró 30 máj, 2022 16 máj, 2022
Ö, mint önbíráskodás 💥 Az önbíráskodás lélektana 🦸♂️ Róka László, pszichológus és pszichoterapeuta-jelölt 2022. április 27-én járt nálunk az Ö, mint önbíráskodás – az önbíráskodás lélektana című előadásával, mely korábban a 2013-as 5. Szegedi Képregényfesztiválon hangzott el először. Egyetem Szegeden – Az első 100 év képes krónikája Egy intézmény száz éves fennállásának története. Röviden talán így lehetne összefoglalni, hogy miről is szól az Egyetem Szegeden – Az első 100 év képes krónikája című fotókkal illusztrált kötet. Növénytani plakátok digitalizálása Tavaly ősszel különleges dokumentumok érkeztek hozzánk az SZTE Növénybiológiai Tanszékétől, 329 hatalmas növényanatómiai és növényélettani plakát egészen különféle méretekben. 17 db keretezett képen kívül a többi mind kartonált volt, közülük a legnagyobb 140 cm x 158 cm, a legkisebb pedig 48, 6 x 71 cm. Ezek közül 54 esetben tudtuk azonosítani a biológus plakát készítőjét, a leggyakrabban előforduló név Gosztonyi Lenkéé, aki 1947-től volt a Növénytani Intézet és Füvészkert rajzolója.
Üvegházhatású gázok Az éghajlatváltozás legfőbb oka az üvegházhatás. Egyes, a Föld légkörében előforduló gázok olyan funkciót töltenek be, mint a melegházak üvegburája: beengedik a Nap hőjét, visszafelé – tehát a világűr felé – azonban útját állják annak, globális felmelegedést okozva ezzel. Ezeknek az üvegházhatású gázoknak a többsége a természetben is megtalálható, de az emberi tevékenységek következtében megnövekedett a koncentrációjuk, különösen a következő üvegházhatású gázoké: szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, fluortartalmú gázok. A globális felmelegedés legfőbb oka az emberi eredetű szén-dioxid, amelynek légköri koncentrációja 2020-ban 48%-kal volt magasabb, mint 1750 előtt (azaz az iparosodást megelőzően). Az emberi tevékenységek kisebb mértékben más üvegházhatású gázokat is a légkörbe juttatnak. A metán a szén-dioxidnál is erőteljesebb üvegházhatást okozó gáz, amely azonban kevesebb ideig marad a légkörben. A dinitrogén-oxid (a szén-dioxidhoz hasonlóan) viszont olyan üvegházhatású gáz, amely – az évtizedek és évszázadok során – felhalmozódik a légkörben.
az a globális felmelegedés okai és főbb következményei a szén-dioxid (CO2) és a légkörben lévő egyéb üvegházhatású gázok feleslegéhez kapcsolódnak. Ez a vegyület olyan rétegként működik, amely megragadja a bolygón belüli hőt és ennek eredményeként a Föld túlmelegedett. A szén-dioxid és az üvegházhatást okozó gázok mellett vannak olyan intézkedések, amelyek súlyosbítják ezt a helyzetet, mint például a fosszilis tüzelőanyagok energia- és bizonyos mezőgazdasági gyakorlatok (például fakitermelés és a föld és az erdők égetése).. Általánosságban elmondható, hogy ennek a jelenségnek az oka az emberi befolyás. A globális felmelegedés következményei nyilvánvalóak. A tanulmányok azt mutatják, hogy a 2000-2009-es évtized volt az az év, amikor az elmúlt 200 év legmagasabb hőmérsékleteit rögzítették. Ezenkívül a múlt században a hőmérséklet évente 1 ° C-kal emelkedett. A hőmérséklet drasztikus emelkedése más éghajlati problémákat vált ki: megváltoztatja az esőmintákat és a hófúvókat, növeli az aszályos időszakokat, erős viharokat generál, megolvasztja a pólusok gleccsereit, növeli a tengerek és az óceánok szintjét, megváltoztatja a tengerek és az óceánok szintjét, és megváltoztatja a magatartást állatok és növények.
Az erdők nagyon hasznos funkcióval bírnak a föld számára, mivel képesek felszívni a szén-dioxid gázt, és az oxigén gázzá alakíthatják az élőlények számára. Ha egyre több erdőpusztítás, például erdőirtás, illegális fakitermelés, a szén-dioxid mennyisége növekszik, és globális felmelegedést okozhat. Ezután újratelepítést vagy ültetést kell végeznivissza az erdő fenntartásához, valamint a fák és növények virágzásához és gyorsabbá válásához. Annak érdekében, hogy csökkentse a jelenleg zajló globális felmelegedést. 10. Ültetvényekből, mezőgazdaságból és állattartásból származó metán gázszennyezés A metángáz anyagokból előállított gáz- szerves anyag, amely hiányos az ültetvények előállítása, a mezőgazdaság vagy az állattenyésztés során a baktériumok lebontása miatt. A metángáz az egyik olyan gáz, amely befolyásolja a globális felmelegedést. A gáz nagyon befolyásolja a globális felmelegedést, mivel a gáz a globális felmelegedés második legfontosabb oka. Például, mint például a nagyobb állattenyésztés, annál több metángáz növekszik, és a föld felszínére kerül.
A metán-hidrát szilárd anyag, de instabil elegy, amely alacsony hõmérsékleten képzõdik a tengerek mélyén, a tengervíz keltette nagy nyomás alatt. A metán-hidrát létrejöttének alapvetõ feltétele a kellõen vastag üledékréteg, amelyben a metán keletkezik. Ha ez az anyag kiszabadul a tengervíz nyomása alól, közvetlenül szublimál és szétoszlik a levegõben, üvegházhatást okozva gyorsítja a globális felmelegedés folyamatát.
Magyarország [ szerkesztés] Az átlaghőmérséklet 1 fokos emelkedése 300 kilométerrel tolja északabbra a búza, a kukorica, a napraforgó és a szójabab termesztésének északi határát. 2007 nyara száraz volt, kevesebb volt a termés. Nem várt termelésbeni kiesés történt a magyar kukoricatermésben. Az időjárási viszontagságok, a szárazság, illetve egyes helyeken a heves esőzések nagy kiterjedésű területeken károsították a búzát Európában és meglepő módon Kanadában is.
Az emberiség által közvetlenül és közvetve termelődő üvegházhatású gázok azonban radikálisan emelkedtek az elmúlt 150 év alatt, különösen az elmúlt 60 év során. Az emberiség által termelt üvegházhatású gázok fő forrása a következő: Fosszilis tüzelőanyagok égetése, amely magában foglalja az olajat és a gázt, a szenet és a földgázt. Klórfluor-szénhidrogének, amelyeket általában hűtő-, hűtő- és gyártási alkalmazásokban használnak. A metán, amelyet a hulladéklerakókból, az állatokból, a rizstermelésből (amely metánt emittáló baktériumokat használ), a szeptikus folyamatokból és a műtrágyákból származó kibocsátások okozzák. erdőirtás Per, "Az üvegházhatás legnagyobb (ember által termelt) hozzájárulója a széndioxid-gázkibocsátás, amelynek mintegy 77 százaléka a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származik, és amelynek 22 százaléka az erdőirtásnak tulajdonítható. " A fosszilis tüzelőanyagokat égő járművek elsődleges források Az ember okozta üvegházhatású gázok növekedésének legnagyobb hozzájárulása természetesen az olaj és a gáz égetése a hajtóművekhez, gépekhez, valamint az energia és a meleg előállításához.