Ezek számtalan variációja biztosította az étkezés változatosságát – s találékonyságból, bátran állíthatjuk, nem volt hiány. A legismertebb hagyományos szlovák étel, a juhtúrós sztrapacska, amiről azt tartják, hogy reggelire remek, ebédre kitűnő, vacsorára csodálatos. A sztrapacska jelentését a szlovák strapaty (kócos, borzas) szóból származtatják. Gasztro | (2184 - 2196. listázva) | nőihírek. Tésztáját ugyanis általában vágódeszkáról, kés élével szaggatták a forrásban lévő vízbe – így alakja sokkal szabálytalanabb lett, mintha galuskaszaggatón keresztül csobbant volna a vízbe. Tálaláskor a megpúpozott tányér sztrapacska avagy krumplis galuska leginkább egy kócos, borzas kobakhoz hasonlított. Találkozhatunk pusztán a galuska – halusky – megnevezéssel is, ami az étel formáját, külsejét tekintve megegyezik, de a sztrapacska egyik fő alapanyaga – a galuskával és nokedlivel ellentétben – mindig a pépesre reszelt burgonya. Tehát ha juhtúrós galuskaként említik is, mindig krumplival készül. Méghozzá hagyományosan a következő módon. Juhtúrós sztrapacska Hozzávalók 4 személyre 70 dkg krumpli, 35 dkg finomliszt, 2-3 gerezd fokhagyma, 1 tojás, 20 dkg juhtúró, 3 dl tejföl, 20 dkg füstölt szalonna, ízlés szerint só, őrölt bors, zöldfűszer.
Ahány ház, annyi szokás. Mi így szeretjük.
Előmelegített sütőben süsd meg. Hagymás sztrapacska 1, 5 kg burgonya 45 dkg liszt 3 gerezd fokhagyma 3 evőkanál olaj 2 dl tejföl 2 tojás 1 fej vöröshagyma A krumplit hámozd meg, reszeld le, majd a tojásokkal és a liszttel keverd ki. Ízlésed szerint sózd meg. Forró, sós vízbe szaggasd bele, és főzd meg. A vöröshagymát aprítsd fel, és három evőkanál olajon pirítsd meg. Öntsd rá a tejfölt, és zúzd bele a fokhagymát. Picit forrald fel, majd keverd hozzá a lecsepegtetett tésztához. A leadképet Kata főzte ki, és a -ról származik.
A pápai legátus alig tíz hónappal később XII. Piusz néven lépett Szent Péter örökébe; budapesti élményei alapvetően alakították, sőt erősítették benne a totalitárius rendszerekkel szemben folytatott, kérlelhetetlenül elszánt egyházpolitikáját. Mindennek tükrében nem meglepő, hogy a magyar kereszténység egyik legsötétebb évében, 1948-ban, vagyis a kongresszus 10. évfordulóján így foglalta össze hazánkkal kapcsolatos meglátásait: "De a Ti nemes lelkű népeteket, amely a századok viszontagságai közt annyi csapást szenvedett, most sem sodorta el ez a szörnyű hullámverés [a II. Eucharisztikus kongresszus 1988 relatif. világháború]. A százados és életerős tölgyet tépheti a vihar, de ki nem döntheti. A Ti osztályrészetek valóban szilárdan állani a szenvedések közepette is. " 1938. május 26-án, vagyis áldozócsütörtökön reggel került sor az ifjúsági szentségimádásra, amelyen mintegy 150 ezren vettek részt. Este a Duna budapesti szakaszán körmenetre került sor, az oltáriszentséget a Szent István nevű gőzösön vitték körbe a folyón, miközben a két parton megközelítően félmillió ember kapcsolódott be az ünnepségbe.
Lehetetlen e kettőt szétválasztani; amily bizonyos, hogy Krisztus föltámadt, oly bizonyos, hogy én is föltámadok. Borzadok, ha rágondolok; mert nem tudom, milyen lesz az az én föltámadásom; mert nem tudom, hogy mint fogom akkor ezekkel a szemekkel, amelyekkel ma titeket s e templomot látom, a világ valamennyi népét látni; hogy fogom majd akkor a harsona szavát hallani füleimmel, melyek most ugyanazt hallják, amit akkor hallani fognak: «van föltámadás! Bővebben » További írásaink » ----------------------- Viganò érsek: Mind a társadalomba, mind az Egyházba "beszivárogtak" olyan emberek, akik "le akarják rombolni" "Dr. Armando Manocchiának Carlo Maria Viganò érsekkel készített interjúja, amelyet 2022. Eucharisztikus kongresszus 1938. április 2-án sugárzott a "Canale Italia" olasz tévécsatorna. (... ) Dr. Manocchia: Az [intézményes] Katolikus Egyház, amely már egy ideje elkötelezett az ökumenizmus mellett, és összhangban áll a globalista oligarchiák által szorgalmazott elfogadás logikájával, úgy tűnik, ma egyetlen vallásnak, a szinkretizmusnak a megteremtését tűzte ki célul.
Nyolcvankét éve, 1938. május 26. és 29. között Budapest adott otthont a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusnak. Ez az esemény nem pusztán a hazai katolicizmus, hanem a Horthy-korszak egyik legfontosabb ünnepévé lépett elő. A rendszer 25 éves fennállása során egyetlen korábbi vagy későbbi esztendőben sem vetült olyan nemzetközi közérdeklődés hazánkra, mint ekkor. A Magyar Királyság 1938-ban ünnepelte Szent István király országfelajánlásának 900. évfordulóját, vagyis a Regnum Marianum létrejöttét is. Ehhez kapcsolódott még a Szent Jobb megtalálásának emléknapja, amelyet május 30-án tartottak. Az első eucharisztikus világkongresszust Franciaországban tartották 1881-ben. Az ünnep koncepciója szerint – igen leegyszerűsítve – egy világméretű úrnapi körmenet volt, vagyis az eucharisztia tiszteletének a világ számára történő megvallása. Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus előzményei – TGYOblog. A kongresszusok hatásaként értelmezték egyes szerzők, hogy XIII. Leó pápa előbb kiadta a Rerum novarum enciklikát, ami válasz volt a marxista társadalmi elvekre, valamint, hogy a pápa a századfordulón felajánlotta a világot Jézus szívének.
A hirtelen támadt záporeső sem tudta szétzavarni a lelkes ünneplő tömeget. Az eső elől az intézet előcsarnokába menekültek, ahol a zenekar kíséretével újra átgyakorolták az ének-számokat és a szavalókórust. A háromórás várokozás unalom nélkül repült el. A rendfőnök úr érkezése előtt negyedórával csodálatosan kiderült az ég s valamennyien örömujjongással kivonultak a ház udvarára. Ünnep és diplomácia - Ilyen volt az Eucharisztikus Világkongresszus 1938-ban, a háború küszöbén. Alig sikerült rendbe fejlődni, berobogott az első, majd a második gépkocsi s benne a főkáptalani tagok kíséretében Don Bosco negyedik utóda: Ricaldone Péter rendfőnök úr. Óriási éljenzés, tapsvihar közepette száll ki a Don - mosollyal az arcán a jóságos atya. Lelkes egymásutánban peregnek le a fogadtatás számai: kongresszusi himnusz, a tartományfőnök úr üdvözlő szavai, a köszöntő dal, az üdvözlő szavalókórus. A rendfőnök úr szeretetteljes atyai szavakkal köszöni meg a fogadtatást, valamint a várakozással járó áldozatot. "A tapasztalt szeretet, a rajongás, az olasz nyelven elhangzott köszöntések elfeledtették velem, hogy nem a torinói anyaházban vagyok" — mondotta aranyos mosollyal az arcán.