Ezt követően heves vita alakult ki arról, hogy az első helyen szereplő Pest–Bécs vasút a Duna jobb vagy bal partján épüljön-e meg. A görög származású Sina György bankár által vezetett, a Helytartótanács támogatását élvező pénzcsoport a Duna jobb partján Bécs–Győr vonalat tervezett, az országgyűlés által is támogatott magyar vállalkozók Ullmann Móric vezetésével bal parti vonalat képzeltek el. A vitát végül az 1840–41-es ausztriai pénzügyi válság döntötte el, amely a Sina-csoportot visszalépésre kényszerítette. Ullmannék ekkor új engedélyt kértek, a régi részben ló-, részben gőzvontatás helyett immár mindenütt gőzüzemre. Az 1843–44. évi országgyűlés megadta a Magyar Középponti Vasúttársaságnak a kért kamatbiztosítást, amelyet V. Hetek Közéleti Hetilap - "A hajdúdorogi Petőfi utcában máshogy ítélik meg a politikát". Ferdinánd magyar király ugyan nem hagyott jóvá, ezért törvénybe nem iktatták, de a társaság az engedélyt megkapta. A Pest–Bécs vasút első, Vácig tartó szakaszán az első kapavágást 1844. augusztus 2-án tették meg Pest város plébánosának a munkára áldást kívánó fohászával.
Erről a magyar közönség is értesült, a Bécsben megjelent Magyar Kurír ugyanis ezt írta: "Valami Stephenson nevű anglius oly masinát fundált ki, mellyet füsttel és forró vízzel hajtanak. Higgye aki akarja. " Az elmaradott közlekedési viszonyok felszámolására az 1825–27-es reformországgyűlés bizottságot küldött ki, az 1831-re elkészült jelentés a vasútról (ductus ferrei) is említést tett. Addigra már az első magyarországi lóvasút is megépült, sőt meg is szűnt: 1827-ben nyitották meg a Pest és Kőbánya közti 7, 6 kilométeres pályát, de a lóvontatású lebegővasút olcsó puhafából készült pályája nem bírta a terhelést, forgalma sem igen volt, és a vállalkozás csődbe ment. Lóvasút Budapesten Amikor 1830-ban a Liverpool–Manchester gőzüzemű vasútvonal gazdaságos üzemeltetéséről is befutottak a hírek, egyértelművé vált, hogy a gőzmozdony és a vaspálya együttes alkalmazása a jövő. Petőfi sandor budapest . A diéta 1836-ban törvényt hozott "az Ország köz-javát és kereskedését gyarapító magányos vállalatokról", amely kedvezményeket biztosított a vasútépítő társaságoknak, és 12+1 fővonalat jelölt ki.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
1961. július 20. (felújítás) 1951. május 4. 1951. október 12. 1954. március 5. Digitálisan felújított: 2004. december 25. (TV) Díj(ak) 1951: Karlovy Vary - diploma Soós Imre alakításáért. Korhatár Kronológia Kapcsolódó film Lúdas Matyi (1976) További információk IMDb A Ludas Matyi Fazekas Mihály azonos című elbeszélő költeményéből 1949 -ben forgatott, 1950 -ben bemutatott színes, magyar ifjúsági filmvígjáték, melyet Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezett. Ez volt az első teljes hosszában színes magyar film ( Radványi Géza 1941 -es filmje, A beszélő köntös csak részben volt színes). A filmet közel 5 millióan látták a magyar mozikban, így bekerült a 10 legnézettebb magyar film közé. [1] Cselekmény [ szerkesztés] Az 1820-as években járunk. Matyi, az alföldi libapásztorfiú nagy szegénységben él édesanyjával a népnyúzó földesúr, nagyságos Döbrögi Döme falujában. Tíz lúdjukat egy nap a döbrögi vásárba hajtja, hogy eladja őket, és nekivágjon szerencsét próbálni. A vásárban dézsmát szedő kegyetlen uraság azonban elkobozza az összes lúdját, és még deresre is húzatja a fiút, mert tiszteletlenül viselkedett vele.
A visszavágás idővel aztán be is következik. Döbrögi építkezik, amikor megjelenik Matyi egy talján építőmester álruhájában. Az uraság elviszi az erdejébe a majszter urat megfelelő fákat találni, aki ki is választ annyit, hogy Döbrögi egész kísérete fárasztó munkába fogjon. Amikor pedig már sehol senki, Matyi fához köti és elveri Döbrögit. A második verés: Döbrögi még betegágyban fekszik az előző büntetés miatt, amikor a hajdúk egy nagy orrú, szemüveges német katonadoktort állítanak a színe elé. A "doktor" megvizsgálja az urat, és elküldi a szolgákat gyógyfüveket szedni. Az álruhájától megszabadult Matyi ismét elveri Döbrögit. A várható utolsó verés miatt a rettegő Döbrögi erős őrséggel veszi körül magát. Amikor aztán valahol megnyílik a vásár, mégiscsak ellátogat oda – de előbb odaküld néhány hajdút, hogy keressenek álruhásokat. Matyi ezúttal nem visel inkognitót, ezért senki sem törődik vele. Egy barátja veszi magához a ludat, ezért ő néz ki Lúdas Matyinak. Ameddig sikertelenül üldözik, az igazi Matyi elkapja Döbrögit, és a tömeg szeme láttára harmadszor is megveri őt.
Jankovics Marcell 1973-as János vitéz ének kiugró sikere lehetővé tette, hogy a Pannónia Filmstúdió folytassa az egész estés rajzfilmek készítését. Dargay Attila már az 1960-as években tervezett egész estés animációt, A trójai háború t, ám ezt az elképzelést sem akkor, sem később nem valósította meg; az övé lett viszont a János vitéz t követő második magyar kezdeményezésű pannóniás rajzfilm, a Lúdas Matyi megrendezésének lehetősége. Bár a Lúdas Matyi val a kultúrpolitika rokonszenvezett, a megvalósítás engedélyezéséhez rögös út vezetett: Dargay és forgatókönyvíró-társa, Nepp József számos alkalommal dolgozta át a cselekményt, s végül a kilencedik változat kapta meg az illetékesek jóváhagyását (a korábbi verziók esetében hol a lúdfigura megsokszorozását rótták föl, hol Matyi jellemfejlődésének hiányát kérték számon). A rajzfilm forgatókönyvét Dargay és Nepp mellett Romhányi József jegyezte; figuratervezőként Jankovics Marcell csatlakozott a csapathoz; az operatőr pedig a rendező felesége és állandó alkotótársa, Henrik Irén volt.
Az antropomorf állatfigurák ugyancsak a Disney-hagyományból származtathatók, de Dargay kézjegyévé váltak; mi több, a lúdban olykor még saját arcvonásainak karikírozott mására is rá lehet ismerni (a nyitójelenetben eliszkoló tapsifülesek pedig önreflexív utalásként idézik meg a rendező 1972-es rövid rajzfilmjét, A három nyul at). A Lúdas Matyi ban az emberfigurákkal egyenrangú (sőt, akár náluk is fontosabb) karakter a lúd; ellentétben számos klasszikus rajzfilm antropomorfizmusával, neki ugyan nincs neve, és beszélni sem tud, ám ezzel együtt is markáns figura: kezdettől fogva barátja, később szövetségese és kabalája Matyinak, megérti a szavakat és a szituációkat – arckifejezéseivel, szemjátékával és gágogásával, kézfejet formázó szárnyaival rendszeresen reagál is rájuk. A további figurák egyénítése a remek szinkronszínészi munka érdeme is: Geszti Péter a gyermek, Kern András az ifjú Matyit szólaltatja meg, a korpulens Döbrögi Csákányi László hangján dörög, míg a szolgalelkű ispánt Agárdi Gábor, a tolakodó puskatöltögetőt Suka Sándor orgánuma teszi feledhetetlenné.
Aczél Ilona, Földényi László, Kőváry Gyula, Szatmári István, Szigeti Géza és sokan mások. Felújítás [ szerkesztés] A film kísérleti Gevacolor nyersanyagra készült, amely hamar elvesztette a színét. (Hasonló anyagú celluloidra vették 1951-ben Keleti Márton Különös házasság és Civil a pályán, valamint Fábri Zoltán Vihar c. filmjét. ) A kifakult kópia már csak 3%-ban tartalmazott színeket, hangcsíkja is erősen sérült volt. A film felújításával először a Pannónia Filmstúdióban próbálkoztak, de sem a színeket, sem az eredeti hangot nem tudták visszaállítani. A hang reprodukálásához a szereplőkkel újraszinkronizálták a filmet; mivel Soós Imre akkor már nem élt, az ő hangját Csikos Gábor kölcsönözte. Ezt a változatot 1961. július 20 -án kilenc budapesti mozi tűzte műsorára, és ez jelent meg később a MOKÉP által kiadott műsoros VHS -kazettán. A Magyar Nemzeti Filmarchívum 2003. december 5. és 2004. július 31. között digitálisan felújította a film eredeti változatát. A hosszadalmas, komplex eljárás során sikerült regenerálni a film eredeti hangsávját és színeit.