Az 1700 körül kiadott Lyrum, larum, lirissimum című német nyelvű anekdotagyűjteménybe Heltai nyomán került be. A mese Benedek Elek és Tóth Béla 19. századi feldolgozását követően vált a magyar folklór részévé. A 20. században somogyi, szilágysági, kalotaszegi és csángó mesemondóktól is gyűjtötték. A mese egyik variánsát a vajdasági Piroson jegyezték fel. [3] Cselekménye [ szerkesztés] Mátyás király paraszti ruhában bement Kolozsvárra, és leült a bíró házával szemben. Egy poroszló hamarosan beterelte a bíró házába fát vágni. Amikor a fizetség iránt érdeklődött, a poroszló megverte, és a bíró pedig lehordta. Mátyás szó nélkül vágta a fát, de három hasábra ráírta a nevét krétával. Harmadnanap megint megjelent a városban, királyi ruhában, és megkérdezte a bírót, hogy sanyargatják-e a szegényeket; a bíró nemmel válaszolt. A király a feliratokkal bebizonyította, hogy hazudik, és fejvesztésre ítélte. A poroszlót kezének levágásával és akasztófával büntette. [4] Feldolgozásai [ szerkesztés] 1807 és 1813 között többször játszották Pesten Andrád Elek A kolozsvári bíró (néha Mátyás király és a kolozsvári bíró) című négyfelvonásos érzékeny játékát.
[5] [6] A darabot a székesfehérvári színtársulat is játszotta az 1820-as években. [7] [8] 1940-ben a Pásztortűz című folyóiratban jelent meg Szentimrei Jenő Mátyás király és a kolozsvári bíró című verse. [9] A Magyar Rádió 1970-ben Kiss Manyi, [10] 1978-ban a szolnoki Szigligeti Színház művészeinek, [11] 1986-ban Greguss Zoltán előadásában sugározta a történetet. [12] A Magyar Televízió 1971. május 6-án mutatta be Zolnay Pál rendezésében A kolozsvári bíró című filmjét. A főszerepeket Haumann Péter és Iglódi István játszották. [13] A Pannónia Filmstúdió kecskeméti stúdiója Mesék Mátyás királyról című, 1984-ben bemutatott rajzfilmsorozatának az 5. része dolgozza fel ezt a történetet. [14] A Békéscsabai Jókai Színház 2007-ben vitte színre Szente Béla és Gulyás Levente mesejátékát; [15] ugyanezt a darabot az aradi Kamaraszínház is játszotta 2013-ban. [16] A nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulata 2011-ben mutatta be Buda Ferenc bábjátékát. [17] A témát felhasználja Móricz Zsigmond Fillentő című elbeszélése is.
Részletes beszámoló, Page 154 and 155: 2478. Régi padéi műkedvelők / N Page 156 and 157: fi Sándor Művelődési Egyesület Page 158 and 159: 2534. Szabó István száz titka: Page 160 and 161: nemzedéke / Kókai Péter = TV, no Page 162 and 163: mutatta be Marc Camoletti Anna csak Page 164 and 165: A szemle feléledésében reményke Page 166 and 167: 100 éve c. kiállításról / L. [ Page 168 and 169: 2688. Videoművészek találkozója
[18] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Nemeskürty István: Heltai Gáspár Magyar Krónikája, mint szépprózánk becses darabja. Irodalomtörténeti közlemények, LXVII. évf. 2. sz. (1963) ↑ Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; Kolozsvár: Polis. 2004. 257–258. o. ISBN 973 8341 44 2 ↑ Raffai Judit: Vajdasági női mesemondók. Híd, 6. (2014. jún. ) ↑ Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól. In Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény II. Szerk. Jankovics József, Kőszeghy Péter, Szentmártoni Szabó Géza. Budapest: Balassi. 2000. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. ↑ Magyar színháztörténet. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1990–. ISBN 963 05 5647 2 ↑ Hernády Ferenc: Adattár a pécsi magyar színjátszás kezdeteihez. [Budapest]: OSZK. 1960. = Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai, 54. ↑ Bács-Bodrog vármegye. Irodalom, tudomány és művészet. In Magyarország vármegyéi és városai.