Ebben a rétegben sok műholdas pálya fut. Légköri tények az időjárásról ••• Thinkstock képek / Comstock / Getty Images Minden időjárás, ami a Földön történik, a troposzférában fordul elő. Még a legmagasabb felhők sem terjednek gyakran ezen a réten; A felhők általában a troposzférában képződnek és szétszóródnak, bár néhány felhő eljut a sztratoszférába. A nap melegíti a Föld felületét, és ez a meleg levegő, amely vízgőzt hordoz magával, magasabbra emelkedik a troposzférába. A vízgőz lehűlésekor felhők képződnek. Amikor a felhők már nem tudják tartani a vizet, csapadék eső, hó vagy jégeső formájában esik a Föld felszínére. A bolygó fűtése ••• Images Ha a Földnek nem lenne olyan vastag légköre, akkor valószínűleg soha nem alakulna ki az élet. A légkör bezárul a bolygó körül, és elnyeli a nap hőjét. A tudósok összehasonlítják ezt a melegítő hatást az üvegházhatással. A napfény behatolhat a légkörbe, felmelegítheti a talajt és a vizet, de a hő egy része visszaverődik az űr felé. Ez a hő azonban nem jut el az űrbe, hanem bizonyos gázok, például szén-dioxid és metán által a légkörben csapdába esik.
A Föld atmoszférája gázokból épül fel, addig terjeszkedik, amíg van helye, márpedig a világűr maga a végtelen tér. A Föld gravitációja a gázokat javarészt ott tartja, ahol leeniük kell, ám ez nem jelenti azt, hogy a légkör külső rétegeiben ezek egyszer csak elfogynak, sokkal inkább apránként elenyésznek. Ez az oka annak is, hogy műholdak letérnek a röppályájukról. Több száz kilométer magasan ugyanis valóban megvan a vákuum, ugyanakkor elegendő van még a levegőt felépítő molekulákból is ahhoz, hogy légellenállás alakuljon ki, ami addig lassítja a szatelitet, míg az bele nem csapódik a mélyebb rétegekbe, és elég. De meddig is tarthat valójában a légkör? Az 1995 decemberében fellőtt SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) napfigyelő műhold a Földtől másfél millió kilométerre tanulmányozza a Napot és a napszeleket, küldetése leghamarabb 2020-ban ér véget. A műhold egyik műszere, a Solar Wind Anisotropies (SWAN) minden második nap jelentést küld a bolygóközi hidrogénforgalomról. Ha az év megfelelő időszakában a földi eredetű hidrogénre állítják rá a SWAN-t, a műszer képes megmérni, hogy a kósza légköri hidrogénatomok milyen messzire vándoroltak a csillagászok által geokoronának nevezett űrrégióban, ami lényegében egy hidrogénatomokból álló óriási gázfelhő az Európai Űrügynökség (ESA) honlapján közölt definíció szerint.
A NASA elárulta, melyik az a két bolygó, amiket elsőként vizsgál majd meg a James Webb űrteleszkóppal. Hónapok óta dolgoznak azon a tudósok, hogy a James Webb űrteleszkóp megkezdhesse a munkáját. A szakemberek igen jó úton járnak, hogy ez megtörténhessen, hogy mennyire, azt ez a GIF bizonyítja. A NASA szerint már csak hetek kérdése, hogy meginduljon a munka a teleszkóppal, ezért a szervezet listába gyűjtötte azokat a célpontokat, amelyek megfigyelése kifejezetten izgalmasnak ígérkezik. Ezek közül kettőt nemrég be is jelentett: egy olyan szuperföld-párost, amelyek közül az egyiket lávaóceánok borítják, míg a másiknak nincs légköre – írja a CNet. Laura Kreidberg, a Max Planck Csillagászati Intézet munkatársa szerint a két égitest tanulmányozása lehetővé teszi, hogy megértsük, milyen állapotok uralkodtak a Földön az élet kialakulása előtt. Az egyik bolygó a 55 Cancri e, amelynek felszínén a lávaóceánok találhatók. Ez körülbelül 40 fényévre található tőlünk, és 8, 63-szor nehezebb, mint a Föld.
Ez 2, 25-ször nagyobb a Földnél, és bár szintén forró, kevésbé az, mint az 55 Cancri e. Csillaga az LHS 3844 nevű vörös törpe. A bolygó különlegessége, hogy a NASA szerint nincs számottevő légköre. A James Webb itt a kőzetösszetételt vizsgálja majd, valamint a vulkáni gázokat is észlelheti – feltéve, hogy a bolygó vulkanikusan aktív. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
400 millió évvel ezelőtt stabilizálódik a szint és beáll 21%-ra a biológiai tevékenység hatására. A mai életkörülmények fenntartásának érdekében az oxigénből nem lehetne se több se kevesebb. Ha kevesebb lenne akkor nem lenne elég a mostani bioszférának, ha nőne, mérgezést és tüzeket okozna. A bioszféra a saját életfeltételeihez igazítja a légköri anyagok mennyiségét, nem csak egy passzív szenvedő, hanem aktív szabályzó is. lead kép:
A Hubble űrtávcső ennek a rétegnek a felső régióját kerekíti kb. 580 km (360 mérföld) magasságban. Az űrsikló ebben a rétegben is kering. Az aurorák színes megjelenítései ebben a rétegben keletkeznek, amikor az űrből töltött töltött részecskék ütköznek atomokkal és molekulák izgalmazzák őket magasabb energiaállapotokba. Amikor a gerjesztett elektronok visszatérnek normális állapotukba, fényfotonokat bocsátanak ki, és a pólusokban aurorákat hoznak létre. A felső termoszféra fő alkotórészei az atomi oxigén, a hidrogén és a hélium. A mezoszféra a stratopauzától 50 km-re (31 mérföldre) körülbelül 80-85 km (50-53 mérföld) magasságig terjed. Ez az a réteg, ahol a legtöbb meteor kiég, amikor belép a légkörbe. A mezoszférában a hőmérséklet a magassággal csökken, és a hőmérséklet a mezopauzában megközelítőleg -85 ° C-on (-120 ° F) eléri a minimumot. Ennek a rétegnek a tetején a jégkristályok kondenzációja a fagyott vízgőz körül noctilucens felhőket képez. A sztratoszféra körülbelül 11 km-től (6, 8 mérföldig) körülbelül 50 km-ig (31 mérföld) terjed.