Szervita téri, a Szervita Square Buildingre néző, elegáns, magas emeleti nagypolgári lakás, rendezett épületben hosszú távra kiadó. Szervita tér 5.2. Kényelmes konyha, külön wc, tágas fürdőszoba, impozáns hall és két nagy méretű szoba található benne. Az ingatlant elsősorban irodának, bemutató teremnek, fotó vagy design stúdiónak ajánlom, mert kiváló nagy terekkel, tökéletes fényviszonyokkal és remek lokációval rendelkezik. A lakás bútorozatlan, de bérlői igényre bútorozást tudunk biztosítani.
(A megépült homlokzat díszei márciusi dátummal szerepelnek a pécsi Zsolnay-gyár fazonkönyveiben. ) A változtatások legkritikusabb pontja – az udvari homlokzatok zárterkélyein túl – a tetőzet kiképzése volt: az első tervváltozat műtermes manzárdteteje helyett a tervező ekkor már egy, a homloksík mögé két méterrel visszahúzott tetőemelettel kívánta lezárni az épületet. A valójában egy hatodik emeletsort jelentő megoldás ellen az illetékes ügyosztály hiába tiltakozott. Szervita tér 5.6. A következő hónapokban a homlokzat és a harmadik szint kialakítása tovább módosult, ezek végleges tervei nem is maradtak ránk. A vegyes funkciójú épület belső elrendezése alapvetően nem változott. A 190 négyszögöles, négy oldalról körbeépített telken az alsó – hol három, hol csak két – üzleti szintet az utcáról, illetve a főlépcsőházból megközelíthető, osztatlan terű bolthelyiségek foglalták el. A három lakószint mindegyikén két-két 180 m2-es lakás osztozott, két utcai, és három – a tűzfal mentén haladó belső folyosóra fűzött – udvari szobával.
A tér helyén hajdan temető volt, majd a 18. század második felében a növekvő kereskedelmi forgalom arra sarkallta a Helytartótanács tagjait, hogy új vásártereket jelöljenek ki, illetve az akkori uralkodó, II. József az új vásártér körül városrész alapítására adott engedélyt. Az Erzsébet térre kerültek az iparosok, a kisparcellázott telkeket csak kereskedők és iparosok vásárolhatták meg. Maga a vásárlás beépítési kötelezettséggel, adóelengedési kedvezménnyel és a polgárok közé való felvétellel járt. Kizárólag emeletes házak építésére adtak engedélyt. Mindez lényegében Lipótváros megalakulásához vezetett (a városrész 1790-ben, II. Lipót koronázásakor kapta a Lipótváros nevet). Kiépülését követően a tér számos névváltoztatáson esett át. V. kerület - Belváros-Lipótváros | Rossmann - Szervita tér. 1803-ban Vásár térként volt ismeretes, majd nyolc évvel később megkapta az Újvásártér nevet, megkülönböztetve ezzel a Belvárosban a régi városháza előtti tértől, amely ekkor a Régi Vásártér nevet viselte. Évente négy nagyobb vásárt rendeztek: József napi (március 19.
[5] A teljes dokumentáció letölthető ITT -- JEGYZETEK: 1 Körner Zsuzsa: Városias beépítési formák, bérház- és lakástípusok. Terc, Budapest, 2010. 36. o. 2 Harmincad utca 6. : budapesti történet a huszadik századból. Nagy-Britannia és Észak-Írország Nagykövetsége, Budapest, 1999. Online elérhető itt: budapest/embassy-history 3 Adalékok a Lipótváros történetéhez, 1. kötet. Budapesti Városszépítő Egyesület, Budapest, 1988. 370-371. o., ill. Jegyinformációk - Rózsavölgyi Szalon Arts&Café. Déry Attila: Belváros - Lipótváros: V. kerület. Terc, Budapest, 2005. 79-84. o. 4 Budapest Főváros Levéltára Tervtár 5 Adalékok a Lipótváros történetéhez, 1. kötet 1988:371
Rendezés: Ár Terület Fotó